A kormány a jövő évi büdzsében 167 milliárd forintot különített el az egészségügyi bérrendezésre

A kormány a jövő évi büdzsében 167 milliárd forintot különített el az egészségügyi bérrendezésre, illetve négy nagy egészségügyi centrumot hoznak létre a fővárosban. Erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be az 53. Kormányinfón.

Stratégiai döntéseket hoz nyáron a kormány, többek között az egészségügyet érintő kérdésekben – jelezte Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Aláhúzta, a legfontosabb stratégiai célkitűzés az ország gazdasági versenyképességének folyamatos fokozása, aminek alapfeltétele az emberek tudása, az emberi élet minősége és maga az ember is.

Ennek fényében a múlt pénteki kormányülésen az egészségügy aktuális kérdéseivel foglalkoztak, többek között az Egészséges Magyarország és az Egészséges Budapest programokkal. Az Egészséges Magyarország program keretében az elmúlt években 500 milliárd forintot költöttek Budapesten és Pest megyén kívül kórházfelújításokra és fejlesztésekre – részletezte. Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Kaposvárott és Győrben sikeres volt az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése – vélekedett, aláhúzva, ebben a magyar orvostársadalom kiemelkedő segítséget nyújtott a kormányzatnak.

„2016 SZEPTEMBER 1-ÉN MINDEN MAGYAR ORVOS BRUTTÓ 107.000 FORINT FIZETÉSEMELÉSBEN RÉSZESÜL, AMI 2017 NOVEMBER ELSEJÉN MÉG BRUTTÓ 100,000 FORINTTAL NŐ.”

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek az épületek mit sem érnek, ha nincs bennük nővér és orvos. A legfontosabb garancia az egészség szempontjából az ő tudásuk – mondta. Megerősítette, a kormány a jövő évi büdzsében 167 milliárdot különített el a bérrendezésre, az elmúlt két hónap tárgyalásai konszenzussal értek véget, a kormány az egészségügyi szakdolgozókat vezető szakszervezetekkel és az orvosi kamarával megállapodott a bérfejlesztésekben.

2016 szeptember 1-én minden magyar orvos bruttó 107.000 forint fizetésemelésben részesül, ami 2017 november elsején még bruttó 100,000 forinttal nő – ismertette a részleteket. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50.000 forinttal emelkedik. A szakdolgozóknál az idén átlagosan 26,5 százalékos béremelés lesz, jövő novembertől 12 százalék, 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék – sorolta.

Fotó: fidesz.hu

A miniszter meggyőződése, hogy ez egy fontos lépés azért, hogy az orvostársadalom megbecsülése növekedjen, munkájuk elismeréseként honorálja a kormány a tevékenységüket. Rámutatott azonban, hogy Magyarország nem rendelkezik Németország vagy Svédország gazdasági erejével, de a lehetőségekhez képest ez az emelés komoly összegnek számít. Hozzátette, az elmúlt két évben 130-130 ezer forinttal emelkedett a háziorvosi illetmény, ami a következő években is emelkedni fog.

Kifejtette, hogy az Egészséges Magyarország program legfontosabb üzenete az egészséges életmóddal függ össze, ezért szeptemberben a kormány új népegészségügyi programot hirdet. Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma az elmúlt két évben szakmai egyeztetések után alakította ki – jegyezte meg.

Emlékeztetett, hogy a program részeként 2010-ben bevezették a mindennapos testnevelést: az ebben résztvevő gyerekek állóképessége és szellemi teljesítőképessége is javult, amit országos tesztek is bizonyítottak. Az intézkedések közé sorolta a kórházfejlesztést, és a sport infrastruktúra fejlesztését is. Cél, hogy mindenki számára hozzáférhetőek legyenek ezek a sportlétesítmények, megközelíthetőek és elérhetőek legyenek – húzta alá.

Hangsúlyozta, a célok eléréséért ősszel minden magyar lakótelepen olyan multifunkcionális sportpályákat akarnak létrehozni, amelyek minden fiatalnak és felnőttnek a szabadidő értelmes eltöltésére adnak lehetőséget. Futópályák, szabadtéri kondiparkok várják majd a lakosokat – mondta.

Lázár János kitért arra is, hogy a kormány fejlesztési szövetséget kínál az orvosi egyetemeknek is, mert az orvoshiány ésszerű megválaszolása lenne az orvosképzésben résztvevők számának növelése. Elmondta, a magyar orvosképzés nagyon fejlett, Magyarország legjobb egyetemének a Semmelweis egyetemet tartják.

„AZ EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁG PROGRAM LEGFONTOSABB ÜZENETE AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDDAL FÜGG ÖSSZE, EZÉRT SZEPTEMBERBEN A KORMÁNY ÚJ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOT HIRDET.”

A kormány kész minden feltételt és forrást biztosítanak az egyetemnek képzése erősítésére, hogy a világ élvonalába jusson – közölte, hozzátéve, az egyetemnek nem az a feladata, hogy részt vegyen a közellátásban, hanem a képzés erősítése a következő időszakban.

Ennek infrastrukturális feltételeit kész a kormány egy speciális programmal megvalósítani – húzta alá. Kijelentette, hogy a SOTE egyetemmel felvették a kapcsolatot, és egy olyan nagy ívű fejlesztési tervet kérnek az iskolától, amivel az első magyar egyetemként a világ legjobb orvosi egyetemei közé emelkedne.

Lázár János megemlítette az Egészséges Budapest programot is. Emlékeztetett, Budapesten 4,3 millió ember ellátását biztosítja 25 egészségügyi ellátó intézmény, ebből 18 kórház van az állami fenntartó rendszerben.

Elmondta, a főpolgármesterrel folytatott tárgyalások után arra jutottak, hogy a főváros szerkezetéből adódóan négy nagy egészségügyi centrumra van szükség.

Észak-Pesten a Honvédkórház, Dél-Pesten a Szent István és Szent László kórház, Dél-Budán egy új szuperkórházat épít fel a kormány Kelenföld térségében – ezekről végleges döntés született. Észak-Budán egy következő fejlesztési periódusban lehetőséget lát a kormány egy új kórház építésére – tájékoztatott. Az M1-es nyomvonalának megépítése érdemben befolyásolja azt, hogyan valósulhat meg ez a terv – jelezte. A kormány arról is döntött, hogy fejleszti a Kútvölgyi Klinikai Tömböt is.

Emlékeztetett, hogy Zombor Gábor korábbi államtitkár tervezete volt, hogy a 130.000-es évi halálozási számot Magyarországon szűrőprogramok bevezetésével csökkenteni lehetne. A korai felismerés és a szűrőprogramok azt is jelentik, hogy a demográfiai problémákon nem csak a születési szám emelésével lehet javítani, hanem a korai vagy idő előtti halálozás elkerülésével is – magyarázta. Ennek fényében szeptemberben olyan szűrőprogramok indulása várható, amelyek érdemben változtatnak az ellátórendszer feltételein.