Halljad Izrael! – Kossuth – április 1., péntek – 13:30
A változó világra nyitottan
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Zsidó Világkongresszus legutóbbi üléséről, a Mazsihisz növekvő nemzetközi súlyáról beszélt.
Ön nemrég jött haza külföldről, ahol jelentős tárgyalásokon vett részt. Mit lehet ezekről tudni?
Buenos Airesben jártam, ahol a Zsidó Világkongresszusnak volt az ülése, több mint 400 képviselő jelenlétében, de rajtuk kívül még 50 zsidó szervezet is képviseltette magát.
Döntöttek is valamiről ezen a rendezvényen?
Ez egy nagygyűlés volt, a programját két részre lehet bontani. Ezek egyike technikai jellegű dolgokról szólt, ide tartoztak az alapszabályi változtatások, módosítások, amelyeket mindenképpen meg kellett hozni a jövő évi választások előtt. Így a Zsidó Világkongresszus úgy tud a jövő évi választások elé nézni, hogy teljesen tiszta jogi helyzet állt elő. A másik része a nagygyűlésnek a világ zsidóságát és Izraelt érintő kérdések voltak, itt is voltak szavazások. Állást foglalt a Zsidó Világkongresszus az Izraelt érintő bojkottal kapcsolatban, de ugyanígy tette az antiszemitizmussal szemben is. A kongresszus az ENSZ vezetőihez is írásban fordult, kérve közbenjárását azoknak a zsidó katonáknak a kimentése érdekében, akiket a Hamasz tart fogva.
A Zsidó Világkongresszus küldötteinek a kiadásit kik fedezik?
Meg kell mondanom, hogy ennyire nem vagyok tisztában a ZSVK költségvetésével. Magyarországról hatan voltunk kint, ez Kelet-Közép-Európa egyik legszámottevőbb delegációját jelentette. Azért voltunk ennyien, mert 6 főnyi szavazati jogunk van és ezt csak személyesen lehet gyakorolni. A Világkongresszus állta mindegyikünk költségeit igen nagyvonalúan.
Beszélt a különböző döntésekről. Ezeknek van valamilyen hatása a magyar zsidóságra?
Azt gondolom, a magyar zsidóság fontos szereplője a Zsidó Világkongresszusnak, kölcsönösen hatunk egymásra. Mi a szavazatainkkal, a véleményünkkel befolyásoljuk a ZSVK munkáját, de Világkongresszus, Lauder úr vezetésével folyamatosan mögöttünk áll, alapvetően az érdekvédelmi tevékenységünkben tudnak nagyon sokat segíteni.
A Világkongresszus, annak elnöke Lauder úr, üzent Önök által valamit a magyar kormánynak? Már azért is, mert éppen ezen beszélgetés után fogadja a magyar kormány egyik tagját a Síp utcában.
Most nem, egyébként nem is olyan régen volt egy személyes találkozója Orbán Viktor miniszterelnökkel. Valóban, rövidesen Balog Zoltán miniszter úr érkezik meg a Mazsihiszhez, aki a Centropa szervezésében megrendezendő szeminárium megnyitójára jön el. Egy folyamat részesei vagyunk, a korábbi elnök is már egy magasabb fordulatszámon indította el a nemzetközi kapcsolatokat, úgy érzem, ezt tovább tudtuk fokozni. Jelen pillanatban a Mazsihisznek nagyon előkelő és elismert helye van a nemzetközi zsidó világban.
Nemrégiben volt szerencsénk az Amerikai úti Szeretetkórházban járni egy új röntgengép átadásán. Itt említette meg a főigazgató asszony, hogy az intézmény hamarosan egyetemi oktatókórházzá válik. Mit szól ehhez a Mazsihisz elnöke?
Nagyon fontos megbeszélések után vagyunk Balog Zoltán miniszter úrral, amit most a már említett találkozón folytatunk is. Mi kezdeményeztük azt, hogy a kórházunkra jellemző gerontológiai gyógyítást fejlesszük közösen olyan szintre, hogy a Szeretetkórház egyetemi oktatókórházzá váljék.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2016. április 1-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Biztonság a lelkiekben, a törvényekben és a közösségekben
Húsvét és a Purim és Pészach előtt – Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere a közelgő ünnepekről, valamint a kormány a zsidó közösség kapcsolatáról is beszélt.
Ön a Síp utcában, a Mazsihisznél járt, fogalmazott-e valamilyen üzenetet a Húsvét és a Purim előtt?
Itt, ezen a találkozón történelemtanárok előtt beszéltem, akik egész Európából, több mint 18 országból érkeztek, elmondtam előttük is, az emlékezést, az emlékeztetést az európai kultúra a zsidóságtól tanulta, tanulja jelenleg is. Az emlékezés, az emlékeztetés nélkül a saját sorsunk, a saját identitásunk ismételt jelenvalóvá tétele nélkül nincs jövőnk. Ezt a zsidóság nagyon jól tudja, ezt meg kell tanulnunk tőlük és akkor, amikor az életünk nagy drámájára emlékezünk, mi keresztények, Krisztus kereszthalálára és feltámadására, a Purimban meg a megtisztulás van benne a zsidó ünnepben, ekkor tudjuk megtalálni azt a magasságot és azt a mélységet, amiben meg tudjuk egymást érteni. Ez mindig azon múlik, hogy az ember képes legyen eljutni olyan mélyre, eljusson olyan magasra, ahol azok az ellentétek, amelyek az életben valóságosak is lehetnek, valamilyen módon kibékíthetőek.
A Purim után hamarosan beköszönt Pészach ünnepe is, Ön mit gondol erről az ünnepről?
Azok lesznek igazán szabadok – a pusztai vándorlás története ezt mutatja -, azok szabadulnak meg igazán Egyiptomból, akik belül is megszabadulnak. Akik lelkükben még a rabságot hordozták, ahogy le van írva, Egyiptom húsos fazekait, azok nem jutottak el az Ígéret Földjére. A külső és a belső szabadság összekapcsolódása az, ami eljuttat bennünket egy olyan országba, egy olyan világba, ahol az együttélésből mindenkinek haszna van, nem pedig kára.
Egyre több helyen kap kiemelt szerepet a nemzetközi sajtóban is a magyar kormány és a Zsidó Oktatási Kerekasztal. Mi lehet ennek az oka?
Elsősorban az, hogy megegyeztünk. Megegyeztünk számos olyan dologban, amit senki sem gondolt volna. Mindkét oldal nagy felelősséggel volt ebben az ügyben, mert nem mindegy, hogy mit tanulnak a gyerekeink az iskolában. Ebben a történetben benne kell lennie az önbecsülésünknek, a másik megbecsülésének, én bízom benne, hogy ez hamarosan megjelenik a tankönyvek szintjén, a konkrét oktatási programok szintjére és akkor valóban mondhatjuk, nem csak azért lesz biztonságos Magyarország, mert őrizzük a határokat, mert helyén van a rendőrségünk, hanem azért is, mert egymásnak tudjuk nyújtani azt a biztonságot, lelkiekben, a törvényekben is, a közösségeink szintjén.
Több zsidó vezető, rabbi is azt mondta, ma jó Magyarországon zsidónak lenni. Ön is így gondolja?
Én azt szeretném, ha ezt minden etnikai és vallási közösség, akik a nemzet építésében vannak benne, el tudnák mondani. Látok nagyon pozitív jeleket az együttműködésünkben, voltak sokkal rosszabb időszakok is, most úgy látom, egy jó időszakban vagyunk. Én azon fogok dolgozni, hogy ez erősödjön, ne gyengüljön.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2016. április 1-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Ott a helyük az Élet Menetén!
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke az Élet Menete idei programjáról beszélt.
Mikor kerül megrendezésre az idei Élet Menete és mi lesz a programja a rendezvénynek?
Április 17-én indul el az idei Élet Menete a Dohány utcai zsinagóga elől, innen vonulunk a Szent István Bazilika elé, ott lesz a nagyszínpad is. Nagyon remélem, hogy idén is nagyon sokan csatlakoznak majd a rendezvényünkhöz.
A Dohány utcai zsinagógától a bazilikáig vonulnak. Ez akkor a zsidó-keresztény párbeszédet erősíti?
Valóban így van, idén azt beszéltük meg az alapítvány kuratóriumában, hogy az idei Élet Menete az a zsidó-keresztény barátságnak, kultúrának, együttélésnek szenteljük.
A civil szó mára egyfajta szitokszóként is megjelenik. Mégis hogyan sikerült az Önök alapítványának eddig minden kormánynak, minden pártnak megfelelnie?
Amikor 14 évvel ezelőtt létrehoztuk azt az oktatási programunkat, alapítványunkat, akkor nagyon jó instrukciókat kaptunk a nemzetközi vezetőktől, akik már több éve működtették a világ számos országában ezt a programot. A lényege az volt, hogy nem szabad semmilyen politikai párt mögé beállni, nem szabad politizálni, csak az oktatással kell foglalkozni. Viszont invitálni kell minden európai gondolkodású parlamenti és azon kívüli pártot a programunkra. Hálaistennek ez így is történt, azt látom, ma már meghívókat sem kell küldeni, a Magyarországon lévő európai gondolkodású pártok vezetői azt gondolják, ott a helyük az Élet Menetén! Ennek mi nagyon örülünk.
Kérem, hogy segítsen belegondolni, milyen a hangulat az Élet Menetén, kik segítenek Önöknek?
Vannak önkénteseink, akik nagyon sokfélék, a társadalom minden rétegéből, a gimnazista diáktól az egyetemi professzorig. Azt azért tudni kell az Élet Menete Alapítványról, hogy mi évközben sok programot működtetünk. Sok önkéntes dolgozik nekünk, azonban a budapesti Élet Menete a legnagyobb rendezvényünk, ehhez már egy ideje a közösségi oldalakon keresünk még önkénteseket, szerencsére mindig vannak jelentkezők, nem is kevesen.
Az Élet Menete Alapítvány más programokat is szervezett már, voltak többször is Auschwitzban, Jeruzsálemben is. Meséljen ezekről az utakról.
A nemzetközi Élet Menete oktatási programja csak Lengyelországról és Izraelről szól. Verő Tamás rabbival, barátommal mi honosítottuk meg itthon ezt a rendezvényt 14 évvel ezelőtt. Mi akkor azt mondtuk a nemzetközi vezetőknek, hogy Budapesten is szeretnénk egy ugyanilyen rendezvényt rendezni, mint amiket addig Lengyelországba, Auschwitzba szerveztünk, mi akkor is azt gondoltuk, hogy erre itthon is szükség van és egy építő jellegű programja lesz Magyarországnak. Minden évben a budapesti rendezvény után megyünk Lengyelországba, akkor van a nemzetközi Élet Menete. Ezt követően – az anyagi lehetőségeinkhez mérten – szoktunk elmenni az izraeli hasonló rendezvényre. Izraelben ez az állam születésnapja, ilyenkor az odalátogató zarándokoknak az országot mutatják be. A program egy hatalmas gálával zárul minden évben.
Köszönöm a beszélgetést és várunk mindenkit április 17-én az Élet Menetén.
Breuer Péter
Az interjú a 2016. április 1-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Tiszta fejjel, érzékeny szemmel járni a világban
Darvas István rabbi az elválasztásról, mint lehetőségről és kötelességről beszélt a hetiszakasz kapcsán.
Mi az aktuális hetiszakasz?
Smini hetiszakaszt olvassuk, hiszen az ünnepek és a félünnepek miatt kicsit széthúzódott az olvasása. Ennek a szakasznak van egy ismert és a mai napig a vallásgyakorlatot meghatározó része, ez a tisztasági, az étkezési tisztasági és tisztátalansági rész. Kiderül, hogy a szárnyasok közül melyek azok, amelyek nem fogyaszthatóak, kiderül, hogy amikor a háláchának a szövevényes rendszere nem alakult ki, bizonyos sáskafajtákat lehetett fogyasztani. De megtudhatjuk azt, hogy a vízben élő élőlények közül – bizonyára sokak szomorúságára – csak a halak, azok közül is csak azok fogyaszthatóak, melyek pikkelyesek és uszonyosak. Itt ismerteti a Tóra az emlősök kritériumait. Olyan egyszerűen indul minden, hiszen azok az emlősök, amelyek párosujjú patások és kérődzőek, azok számítanak tiszta állatnak. Azt azért el kell mondani, hogy ma nem minden tiszta állat fogyasztható, hiszen csak azok a tiszta állatok fogyaszthatóak a hagyományt követő zsidó számára, amelyek kóser módon vannak levágva, illetve kóser módon vannak elkészítve. A Tóra nem megy hosszabb felsorolásokba, melyek azok az állatok, amelyek fogyaszthatóak, melyek, amelyek nem, de azt megjelöli, amelyek majdnem tiszták. Ezek azok, amelyek az előbb említett két kritérium közül az egyiknek megfelelnek, a másiknak nem. Négy állatot említ meg a Tóra, ezek közé sorolandó a disznó, a nyúl. Ezeket az állatokat külön is megemlíti a Tóra, s bölcseink igyekeztek átgondolni, mi szükség is van erre. Sok magyarázat születik erre, az egyik azt hangsúlyozza, mindig próbáljunk meg – és nem csak az ételek kapcsán igaz – tiszta fejjel, érzékeny szemmel járni a világban, mert azokkal az élőlényekkel van a legtöbb probléma, amelyik félig-meddig tisztának látszik, ám mégis kiderül, hogy tisztátalanok. Minden embernek lehetősége és kötelessége, hogy képes legyen elválasztást tenni, hiszen ahogy az ételeknél, úgy az élet minden területén, azt a pici különbséget, ami a tisztát a tisztátalantól elválasztja, felismerjük.
Ez az elválasztás, a hávdálá, egyben az ünnepeinken is szerepet kap.
A hávdálá, az ünnepeink, a Szombat végén tartott szertartásunk. Ennek a lényege, hogy a szent időt, legyen szó ünnepről, vagy a Szombatról, azt elválasszuk a profán, hétköznapi időtől. Ahogy az ünnep bejövetelét Kidussal ünnepeljük, a kimenetelét ezzel tartjuk meg.
Köszönöm a beszélgetést, a tanítást.
Breuer Péter
Az interjú a 2016. április 1-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
