Izraeli-német együttműködésben digitalizálják a Holt-tengeri tekercseket

Izraeli és német kutatók és komputeres szakemberek közös projektje indult a napokban – tudta meg a ynetnews. A Német Kutatási Alap támogatásával folyó 1,6 millió eurós digitális együttműködés összeköti a göttingeni Tudományos Akadémián (Németország), az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szervezésében, a Haifai és Tel-Aviv-i Egyetemen külön-külön folyó kutatásokat. Az új digitális platform lehetővé teszi, hogy a kutatók egy helyről, könnyen elérjék a különböző csoportoknál rendelkezésre álló eredményeket, a már korábban digitalizált nagyfelbontású képeket, a szótárakat, szövegmagyarázatokat. Ezzel várhatóan felgyorsul, és még eredményesebbé válik a qumráni-tekercsek  körüli kutatómunka.

A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor találta meg (állítása szerint viszont 1945-ben találta, azóta sátrában rejtegette) a Qumrán hegység egyik barlangjában. A későbbiekben – beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt – további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és szerencsére egészen jó állapotban maradt ránk. A leghosszabb tekercset (amely szintén jó állapotú) templomtekercsnek hívják. Az alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vízét használták, tehát helyi eredetű. A többi tekercs kevésbé volt ilyen szerencsés. Összesen kb. 900 tekercs került elő. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak. A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz, ám az emberiség történelmében egyedülálló módon az egyik barlangban vörösréz tekercspárost is találtak. Sehol a világon nem volt erre példa még. Az írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög, illetve arámi nyelvűt is tartalmaz, korban pedig az i. e. 2. század és az i. sz. 1. század között készültek. Az idővel egymás után előkerülő több száz tekercs egy része tönkrement (egyes darabokat még a felfedezés idején a beduinok égettek el), illetve darabkái összekeveredtek, így egy gigantikus kirakósjáték összeillesztéséhez hasonlított a mai napig folyó összeillesztési munka.

A tekercseken végzett kutatás évtizedekig nagyon lassan haladt előre. A különféle nemzetiségű (7 tagú) tudósokból álló első kutatócsoport munkáját a tekercsek körüli szenzációhajhászat is számos alkalommal megzavarta. 2008-ban indult az a projekt, melynek során a tekercsek új eljárással szkennelt, nagy felbontású képeit az interneten is közzétették. Az Izraeli Régészeti Hivatal (Israel Antiquities Authority, IAA) és a Google izraeli kutatási-fejlesztési központja közötti együttműködés során 2011. szeptemberében készültek el az 1200 megapixeles felvételek, amelyek az elhalványult írásjeleket újra láthatóvá tették.

Sivan Erush

Holt-Tengeri Tekercsek