A hatékony és sikeres Európához az alapkérdések újra gondolására is szükség van, az uniónak meg kell védeni értékeit, demokráciáját, aminek a mostani alapszerződés már akadálya – szögezte le Orbán Viktor Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Fontos, hogy legyenek a magyar kormányzó pártokon kívül olyan, az európai pártcsaládunkhoz tartozó szervezetek és személyiségek, akik képesek saját országukat stabilizálni. Ennek európai jelentősége van, nemcsak a pártpolitikai, hanem a biztonságpolitikai dimenzióban is – szögezte le a kormányfő, miután a macedón miniszterelnökkel egyeztetett.
A tárgyalásokról szólva közölte, elismerését fejezte ki a macedón miniszterelnöknek azért a sikerért, hogy folyamatosan stabilizálja országát. Így az unió közössége úgy tekinthet Macedóniára, mint a Balkán egyik legstabilabb országára – fogalmazott.
Magyarország közvetlen érdekeiről Macedónia irányába elmondta, ugyan a közös gazdasági tevékenység folyamatosan javul, de ez még mindig alatta van annak, ami ebben a kapcsolatban rejlik. Reményét fejezte ki, hogy az év végéig sorra kerülő macedón-magyar gazdasági bizottság ülése áttörést adhat az együttműködésnek.
Leszögezte, a jelentős magyar érdekek Macedónia irányába nem elsősorban befektetői vagy gazdasági jellegűek, sokkal inkább biztonságpolitikaiak. Elmondta, a kormány álláspontja szerint Macedónia NATO tagsága magyar és európai érdek, felvétele az unióba összeurópai érdek. „Magyarország szerint érdem alapján kell elbírálni egy-egy ország teljesítményét, az uniós tagállamok és egy-egy ország közötti politikai vita nem írhatja felül az érdem alapú tárgyalási rendet” – közölte a miniszterelnök.
Hozzátette, az ország felkészült az uniós tagságra, megérdemli ezt a lépést, hangsúlyozva: „erre az országra az uniónak szüksége volna”
A magyar biztonsági érdekeket szóba hozva Orbán Viktor kijelentette, abban vagyunk érdekeltek, hogy a Magyarország és Görögország közötti balkáni terület mindegyik állama – teljesítve a belépéshez szükséges feltételeket -egyaránt tagja legyen a NATO-nak és az uniónak.
A macedón-magyar kapcsolatrendszer lényegét jellemezve kifejtette, egységes biztonsági és gazdasági zónában vagyunk érdekeltek, „ma pedig egy űr tátong Görögország és Magyarország között”. Mint mondta, Macedónia számíthat Magyarország támogatására, hazánk ennek a hiánynak a felszámolására törekszik.
A miniszterelnök ismertette a migráció kérdéséről elhangzottakat is, úgy fogalmazva: új helyzet állt elő, a migráció közvetlenül kockáztatja az európaiak életét, közvetlen veszélynek teszi ki az unió minden polgárát.
„A gondolkodásunkat ezért meg kell változtatni, tudomásul véve, hogy olyan háborús területekről érkeznek migránsok, melyekkel az unió különböző tagállamai különböző méretű katonai konfliktusokban állnak.”
Ezért bennünket ott ellenségnek tekintenek, a mi területeinken okozott terrorcselekményeket háborús sikernek könyvelik el – mutatott rá. Megengedhetetlen annak a kockázatnak a politikai vállalása, hogy – olyan emberek közé rejtőzve, akiket mi nem ismerünk – magunk hozzuk be a terrorcselekményeket elkövető embereket. Ez a politika felelőtlen lenne – szögezte le. Orbán Viktor elmondta, Magyarország a leghatározottabban fel fog lépni a mostani uniós bevándorláspolitika megváltoztatásának érdekében.
Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök leszögezte, hálás a nyitott ajtókért Macedónia irányába, hangsúlyozta, a további együttműködés intenzívebbé tétele politikai, stratégiai és gazdasági területen is fontos.
A feladatokról szólva elmondta, az eddigi irányok pozitívak, de még mindig maradnak például a kétoldalú kereskedelem növelésében és a közös befektetések létrehozásában javítani valók. Kifejtette, Macedónia hét éve vár az unióhoz való csatlakozásra, ugyanakkor értékelik Magyarország nyitott és őszinte támogatását a kérdéshez.
A terrorizmus kapcsán beszélt arról, hogy azok a migránsok, akik a Makedónia és Magyarország közötti migrációban jelen vannak, folyamatos terhet jelentenek mind az emberi erőforrás, mind a pénzügyi források tekintetében a két érintett országban.
Meg kell védeni Schengent – válaszolta világosan Orbán Viktor egy újságírói kérdésre, azzal kiegészítve mindezt, hogy a mai magyar álláspont szerint „Dublin halott, Schengen él”.
Előbbit az unió országai egyre nagyobb számban egészen egyszerűen nem alkalmazzák – tette hozzá. Ezzel szemben a schengeni megállapodás betartására mindenki törekszik, mert ha ez meghal, akkor falak, kerítés és határellenőrzések jönnek – fogalmazott.
Hogy megvédjük az unión belüli szabad mozgást, meg kell védeni a schengeni rendszer külső határait – mutatott rá.
Szavai szerint nagy érték a szabadság és a szabad mozgás, óriási európai teljesítmény, hogy a tagállamok között a Schengent vállalók szabadon utazhatnak az unió egész területén. Valaki vagy legyen tagja Schengennek, de akkor védje meg, vagy ne védje meg a határokat, és tag se legyen – szögezte le.
A másik magyar álláspont kapcsán arról beszélt a miniszterelnök, hogy „a britek hozzákezdtek a szerződés feszegetéséhez”. Olyan javaslatokat mutattak be, melyek aligha lehetségesek az alapszerződés módosítása nélkül – hívta fel a figyelmet. Egyre nyilvánvalóbb az unión belül, hogy mostani működési rendjében az unió csak követő válaszokat tud adni – vélekedett.
A megelőző lépések hiányára utalva a kormányfő példaként azt hozta fel, hogy az eurozónának kellett válságba kerülnie ahhoz, hogy meginduljon a bankunió; migránsválságnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy az unió komolyan vegye a külső határok védelmét; és párizsi terrorakciónak kellett történnie, hogy a terrorelhárítás megkapja az őt megillető helyet az európai gondolkodásban.
Ennek az az oka szerinte, hogy az a szerződési forma, amit eleinte hat országra találtak ki, de már 28 tagállamra alkalmazzák, nyilvánvalóan nehezíti a működésünket. A hatékony és sikeres Európához az alapkérdések újra gondolására is szükség van, az uniónak meg kell védeni értékeit, demokráciáját, aminek a mostani alapszerződés már akadálya – szögezte le.
