A zsidó hagyományok Szegeden
Dr. Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke
Egy nagy hagyományokkal bíró rendezvény veszi kezdetét Szegeden, mesélne erről?
Megnyílik a XI. Szegedi Zsidó Kulturális Fesztivál, aminek a megrendezését 1996-ban határoztuk el, de évek teltek el, míg ez megérlelődött, s az egyes kis rendezvények összeálltak. Mintaként a Zsidó nyári Fesztivál szolgált, amit Vadas Vera szervezett Budapesten. Mi sajátos módszerrel, sajátos módon valósítottuk meg a saját rendezvényünket, hiszen jóval kisebb összegből gazdálkodtunk, kevesebb támogatással, jóval kisebb saját forrásokkal. Szeged egy 170 ezres város, nagy ipar nélkül, „csupán” egyetemmel, tudományos intézményekkel. A kezdetekkor elsősorban különböző cégek, utazási irodák segítettek minket.
A fesztivál központi helye a zsinagóga, amit a háború óta javítgattak, de eddig nem történt jelentős felújítás. Ám ez a fesztivál után másként lesz.
Való igaz, hogy a zsinagóga a fesztivál központi helye, de itt lesznek még az őszi nagyünnepek is, amelyek során a zsidó közösség megint közelebb kerül a városhoz. Ez persze nem újdonság, hiszen a Vészkorszak előtt és most is nagyon jó a kapcsolat a befogadók és a befogadottak között. Ez nem csak a szegedi polgárokra igaz, hanem a társegyházakra is. Gondoljunk csak bele, az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítéshez jelentősen hozzájárultak a szegedi zsidók, elegendő csak a Belvárosban körbenézni. A szegedi zsidók a tudományban, a kultúrában is nagy részt vállaltak, tulajdonképpen mindenben, ami összefüggött Szeged életével. A szegedi ügyvédek 65 %-a volt zsidó, az orvosok 62%-a, sajnos ma már ezt nem mondhatjuk el, a Holokauszt közel 3 ezer áldozatot követelt Szegeden. A zsidó közösség élete a felszabadulást követően indult újjá, a megmaradottak közül is sokan elmentek külföldre, ahogy szintén sokan megtették 1956-ban, vagy éppen 167-ben, amikor az akkori szegedi rabbi, Raj Tamás ellen szervezkedett a hatalom. Szegeden is az identitás keresésével, újra megtalálásával járt együtt a rendszerváltás. Hozzá kell tenni, Szegeden mindig is volt vallási élet, mindig volt minjen, mindig megtartottuk a kidusokat, ahogy volt mellette kultúra is.
A társegyházakkal kapcsolatban kérdezem a Dr. Benyik György vezette, hagyományokkal bíró bibliai konferenciáról. Mi a véleménye erről?
Amikor ő elkezdte ennek a konferenciának a szervezését, akkor én még az orvosi egyetemen voltam dékáni hivatalvezető. Akkoriban sikerült az egyetemtől is komolyabb támogatást szerezni a rendezvény megszervezéséhez. Később a Hittudományi Főiskola vette át a szervezés. Meg kell jegyeznem nagyon ritka az olyan konferenciasorozat, ami ilyen hosszú ideig képes megmaradni, itt a témákban a keresztény vallások mellett a zsidóság is meg lett szólítva. Vermes Géza, Frölich Ida is adott már elő nagy sikerrel. Visszatérve, van együttműködési megállapodás az OR-ZSE és a Hittudományi Főiskola között, de a bölcsészkar Bálint Sándor körével is, ahol a néprajzosok a zsidó múlttal is foglalkoznak. A már említett bibliai konferenciát én nagyszerűnek tartom, Benyik György nagyon sokat tett azért, hogy Szegedet, a vallási életet, a kultúrát megismerjék a világban. Mi, a helyi hitközség kezdeményeztük, hogy kapja meg a Scheiber Díjat, de megkapta a mi elismerésünket, a Löw Lipót Díjat is. Ezt az elismerést azok a nem zsidók kapják, akik sokat tettek a zsidóságért. A nagyszerű teljesítményt nyújtó zsidóknak meg a Löw Immaneuel Díjat adjuk
Térjünk vissza a zsinagógához, megkezdődik a felújítás, már csak az a kérdés, hogy mikor és miből?
A zsinagóga teljes felújításához megközelítőleg 3 milliárd forintra lenne szükség, kaptunk kisebb összegeket évről évre, de egy 112 éves műemléképületről, egy csodálatos szecessziós gyöngyről beszélünk. Első lépésként kaptunk 50 millió forintot a Miniszterelnökségtől, ebből hoztunk rendbe beszakadt tornyokat, egy-két faoszlopot, ezzel is elkerülve a nagyobb beázásokat. A folytatás is meglesz, ismételten a Miniszterelnökség támogatásával, ezúttal 950 millió forintot szavaztak meg. Ezt az összeget szeretnénk a saját terveink, elképzelésünk alapján felhasználni, természetesen a jogszabályok alapján. Ebben az évben, június 22-én kelt az a kormányhatározat, amely a szegedi zsinagóga rekonstrukcióját írja elő, 2017-ig bezárólag. Nagyon reméljük, hogy sor kerül majd egy későbbi támogatásra, hogy valóban a teljes rekonstrukció megvalósuljon.
Ön szerint mi lehet a zsidóság, a szegedi zsidóság jövője?
A mai világunk nem könnyű, a ma élő zsidóságnak pótolnia kell a Holokauszt áldozatait, azokat is, akik a szörnyűségek miatt nem születtek meg. Kevesen vagyunk, Szegeden is körülbelül 500 zsidó él, sok az idős, egyedülálló ember, sokan szorulnak gondozásra. A fiatal korosztály az egyetem elvégzése után Budapestre, vagy külföldre megy. maradnak nekünk a nagyon fiatalok, a gyerekek. Szegednek nagy szüksége van befektetőkre, iparra, ez is az egyik feladatom, mint Izrael Állam konzulja, mellette természetesen a kulturális kapcsolatokat is építem, ezekhez járul hozzá a Szegeden népszerű Izraeli Vacsoraest.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
