Plenáris hírlevél – 2015. július 6-9., Strasbourg

A Parlament kedd délután tekinti át az Európai Tanács június 25-26-i ülésének a migráció, a biztonságpolitika, az egységes digitális piac és Görögország kérdésében elért eredményeit. A vitán az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is részt vesz.

Az Unió vezetői többek között döntést hoztak a Földközi-tenger régiójába egyre nagyobb tömegben érkező migránsok áttelepítéséről és a fogadó országból más európai országokba való átcsoportosításáról. Az állam- és kormányfők emellett nagyobb tagállami együttműködést szorgalmaztak a védelem- és biztonságpolitika terén, és felgyorsítanák az egységes digitális piac kiépítését.

A szerdai vitában várhatóan részletesen szó esik a görög kérdésről is.

Vita: július 7., kedd
Eljárás: a Bizottság és a Tanács felszólalása (állásfoglalás nélkül)
Twitter: #euco

A képviselők szerda reggel a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel részvételével vitatják meg a bejövő luxemburgi elnökség legfőbb céljait. A Parlament kedd reggel a távozó lett elnökség eredményeit tekinti át Laimdota Straujuma lett kormányfő és Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke részvételével.

A 2015 második felében az uniós elnökséget betöltő Luxemburg prioritásai a következők:

·         beruházás-élénkítés a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ütemének fokozására;
·         az Európai Unió szociális dimenziójának mélyítése;
·         a bevándorlás kezelése, a szabadság, az igazságosság és a biztonság szempontjainak szem előtt tartásával;
·         az egységes piac mélyítése a digitális piacra koncentrálva;
·         Európa versenyképességének növelése világviszonylatban;
·         a fenntartható fejlődés segítése; és
·         az Európai Unió globális szerepvállalásának erősítése.

Az Európai Unió egyik alapító állama, Luxemburg 2015. július 1. és december 31. között már a 12. alkalommal tölti be a Tanács elnöki pozícióját.

Vita: június 7., kedd és június 8., szerda
Eljárás: a Tanács felszólalása, majd vita
Twitter: #EU2015LV #eu2015lu

Ismét a Parlament elé kerül a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalásokkal kapcsolatos ajánláscsomag azt követően, hogy a júniusi plenárison elhalasztották az erről szóló vitát és szavazást. A keddi vita középpontjában a befektetővédelmi rendszer (ISDS) áll majd: a képviselők egy része azt szeretné, ha a külföldi befektetők és az állam közti viták nemzetközi választott bíróságon történő rendezését kivennék a megállapodásból. A szavazásra szerdán kerül sor.

A TTIP-megállapodás, amelyről az Unió és az Egyesült Államok már 2013 óta tárgyal, a világ legnagyobb szabadkereskedelmi zónáját hozná létre. A képviselők. túlnyomó többsége ugyan a kezdetektől határozottan pártolták a tárgyalásokat, mivel a megállapodás potenciálisan kedvező a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, azonban több olyan elvárást megfogalmaztak, amelyből az uniós érdekek védelme miatt nem szabad engedni (ilyen például az audiovizuális szolgáltatások kivétele a megállapodás hatálya alól).

A Parlament a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által megfogalmazott és további 13 szakbizottság hozzájárulását tartalmazó állásfoglalásról szavaz szerdán. Az állásfoglalás értékeli a tárgyalássorozat eddig elért eredményeit, és megfogalmazza, hogy a Parlament szerint mit kellene elérni és mire kell ügyelni a Bizottság és az Egyesült Államok közötti további tárgyalások során többek között a mezőgazdaság, a közbeszerzések, az adatvédelem, az energia és a munkavállalói jogok területén.

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság június 29-i döntése értelmében a képviselők a júniusi plenáris ülésre benyújtott módosító indítványokról, illetve a részenkénti és külön szavazásra irányuló kérésekről is szavaznak.

A megállapodás hatályba lépéséhez az Unió és az Egyesült Államok tárgyalói által megszövegezett végleges TTIP-megállapodást az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is támogatnia kell.

Vita: július 7., kedd
Szavazás: július 8., szerda
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Sajtótájékoztató: július 8., 14:30
Twitter: #TTIP #ISDS #EPonTTIP

A szerzői jogok digitális kornak megfelelő modernizálásáról, Európa kulturális sokszínűségének fenntartásáról és a digitális tartalmak elérhetőségéről vitázik és szavaz a Parlament csütörtökön. A vitás kérdések között szerepel többek között a középületek fényképezésének és a fotók közzétételének joga, az internetes tartalmak elérhetősége országokon át, de a kreativitás ösztönzése és a szerzők méltányos honorálása is.

A nem törvényerejű állásfoglalás tervezete az uniós szerzői jogi szabályzást tekinti át az ezt felváltó jogszabály bizottsági javaslatának megjelenése előtt. A képviselők azt szeretnék, ha a különböző országokban biztosított szolgáltatások és tartalmak mindenhonnan elérhetők lennének. „A fogyasztók túlzottan gyakran szembesülnek a tartalomszolgáltatáshoz való hozzáférés területi alapon történő megtagadásával” – fogalmaz az állásfoglalás-tervezet.

A képviselők a szerzők helyzetén segítve emelnék az alkotások digitális terjesztése után járó honoráriumot. Emellett különböző könnyítéseket vezetnének be például könyvtárak vagy kutatók számára a digitális tartalmakhoz való hozzáférésben.

Középületekről és műalkotásokról készült fényképek

A jogi bizottság szeretné elérni, hogy az állandó jelleggel köztéren található szobrok vagy középületek alkotóinak engedélyéhez kötődjön az ezekről készült fotók kereskedelmi felhasználása. Több képviselő viszont a képek szabad felhasználhatósága mellett érvel.

A Bizottság 2015 végén nyújtja be az uniós szerzői jogi szabályzás modernizálásáról szóló javaslatát.

Vita: július 9., csütörtök
Szavazás: július 9., csütörtök
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Sajtótájékoztató: július 8., szerda, 15:30
Twitter: #Copyright #freedomofpanorama #geoblocking

A hulladékmennyiség kötelező mértékű csökkentését, a termékek környezetbarát tervezését segítő jogszabályokat, és a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások használata közötti összefüggés fellazítását kérik a képviselők egy szerdán szavazásra bocsátandó állásfoglalásban. A képviselők a témában 2015 végéig jogszabályjavaslatot várnak az Európai Bizottságtól.

Az állásfoglalás megfogalmazásának apropóját a Bizottság 2014-ben kiadott ún. „körkörös gazdaság”-csomagja jelentette. (A körkörös gazdaság az erőforrások visszanyerésére és újrafelhasználására megoldást kereső gazdaságot jelent.) A csomag mellett egy hulladékokra vonatkozó jogszabálytervezetet is benyújtott a Barroso-bizottság, azonban pár hónappal később az új Bizottság azt visszavonta.

Napjainkban a világgazdaság annyi erőforrást használ fel és annyi hulladékot termel, hogy a Föld képtelen pótolni az elhasznált anyagokat. 2030-ra egy éven belül annyi erőforrást használunk majd fel, amennyit csak két Föld tudna kitermelni egy év alatt. Európa ráadásul minden más földrésznél jobban függ az importált erőforrásoktól, amelyek jelentős része viszonylag hamarosan kimerül, tették hozzá a képviselők.

Vita: július 6., hétfő
Szavazás: július 8., szerda
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Sajtótájékoztató: július 7., kedd, 14:00
Twitter: #CircularEconomy #wastereduction #ecodesign #naturalresources

A migráció különböző aspektusaival foglalkozó három uniós ügynökség összesen 69,9 millió euróval többet kap idén, ha a Parlament kedden megszavazza az Európai Bizottság javaslatát. A Ház a több mint 1200 emberéletet követő áprilisi földközi-tengeri tragédiák után azonnal több forrást kért a migrációs problémák kezelésére.

A költségvetési bizottság állásfoglalásában ugyanakkor megjegyezte: ez az összeg sem elegendő a Földközi-tenger medencéjében jelentkező problémák kezelésére, pláne akkor nem, ha Ukrajna felől is bevándorlóhullám indul.

A csaknem 70 millió eurós pluszforrást a Galileo európai műholdrendszer finanszírozásától vonná el a Bizottság. A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy az elvont összeg jövőre visszakerüljön a Galielo kasszájába.

A többletforrásból az alábbi három ügynökség részesül: az Unió határait ellenőrző FRONTEX, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, és az Europol. A tagállamokat tömörítő Tanács már június 19-én jóváhagyta a javaslatot.

Szavazás: július 7., kedd
Eljárás: költségvetési
Twitter: #EUbudget #migration #FRONTEX #Galileo

Legalább háromévente dönthetnének a részvénytulajdonosok a vállalatvezetői fizetésekről: az ezt tartalmazó jogszabályjavaslatról vitázik a Parlament kedden és szavaz szerdán. A jogi bizottság képviselői a nagy vállalatokat – például bankokat és biztosítókat – arra is köteleznék, hogy országonként számoljanak be a nekik járó adókedvezményekről, a befizetett adójukról és az általuk kapott állami támogatásról.

A jogi bizottságban szűk többséggel elfogadott jogszabálytervezet célja az átláthatóság növelése, és az, hogy a részvényesek egyszerűbben gyakorolhassák részvényesi jogaikat, így hosszabb távra elkötelezzék magukat egy-egy vállalat mellett.

Megjegyzés a szerkesztők számára

A Parlament szerdán kétféleképpen dönthet: megszavazza a Parlament első olvasatban megfogalmazott álláspontját, vagy nem zárja le az első olvasatot. Ez utóbbi esetben a Parlament informális tárgyalásokba kezd a Tanáccsal annak érdekében, hogy végül a mindkét intézmény számára elfogadható, kompromisszumos jogszabálytervezet kerüljön a plenáris elé.

Az Európai Bizottság adatai szerint az igazgatók bérezési politikájáról való szavazás vagy jelentés formájában az Unió 13 tagországa enged részvényesi beleszólást a vállalati felsővezetők fizetésébe. Csak 15 tagállamban köztelező nyilvánosságra hozni a bérezési politikát, 11-ben pedig az egyes igazgatók konkrét fizetését. Magyarországon a részvényesek szavaznak a bérezési politikáról, állásfoglalásuk kötelező érvényű.

Vita: július 7., kedd
Szavazás: július 8., szerda
Eljárás: együttdöntés (rendes jogalkotási eljárás), első olvasat
Sajtótájékoztató: július 8., szerda, 14:00
Twitter: #shareholders #corporate #governance #ShareholderRights

Martin Schulz, a Parlament elnöke a srebrenicai népirtás húsz éves évfordulója alkalmából a plenáris ülés megnyitóján megemlékezik az áldozatokról. Utána a képviselőcsoportok vezetői szólalnak fel. 1995. július 11-én és 12-én nyolcezernél is több bosnyákot gyilkoltak meg Srebrenicában. A népirtást az ENSZ a második világháború óta európai földön elkövetett legszörnyűbb bűntettnek nevezte. Kedden a témával kapcsolatos állásfoglalásról szavaz a Parlament.

Az ENSZ-ben az Egyesült Királyság kezdeményezésére jelenleg készül egy állásfoglalás, amely azt vizsgálja, miért nem tudta az ENSZ megelőzni a népirtást. Az állásfoglalás várhatóan emléket állít a népirtás áldozatainak és a háborúban szenvedőknek. A boszniai szerbek nem fogadják el, hogy az ENSZ „népirtásnak” nevezi a tömeggyilkosságot.

Az évforduló alkalmából július 11-én lesznek megemlékezések.

Vita: július 6., hétfő
Szavazás: július 7., kedd
Eljárás: az Elnök felszólalása, majd a képviselőcsoportok vezetőinek felszólalása egy körben (állásfoglalással)
Twitter: #Srebrenica #srebrenica2015

Hogyan segíthet az Unió a tejtermelőknek és gyümölcs- és zöldségtermesztőknek? Hogyan növelhető a gazdálkodók versenyképessége, és fokozható tűrőképességük a piaci válságok idején? Két, ezzel kapcsolatos, nem jogalkotási állásfoglalásról vitáznak hétfőn és szavaznak szerdán a képviselők. A képviselők azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy keressen exportlehetőséget az orosz piactól eleső uniós termelőknek.

A tejágazatról, illetve és a gyümölcs – és zöldségágazatról szóló két állásfoglalás-tervezetben a képviselők hangsúlyozzák: az Uniónak kiegyensúlyozottabbá kell tennie az élelmiszeripari ellátási láncot, hatékonyabban kell nyomon követnie a tejpiaci fejleményeket, jobb eszközöket kell kidolgoznia a piaci zavarok kezelésére, és további ösztönzőkkel kell termelői szövetkezetek felé orientálnia a tejtermelőket és a gyümölcs- és zöldségtermesztőket.

A képviselők a tagállamokat a tejtermelőket segítő intézkedések hatékonyabb kihasználására bíztatják, főként annak fényében, hogy idén március 31-én megszűntek a tejkvóták. Az Európai Bizottságnak pedig segítenie kellene új piacokat találni a gazdálkodóknak, különösen azt követően, hogy Oroszország meghosszabbította az uniós élelmiszereket sújtó embargót.

Vita: július 6., hétfő
Szavazás: július 7., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Twitter: #fruit #vegetables #fruitandveg #milk #milkfarmers #dairyfarmers #milkpackage

A többféle közlekedési eszközre egyaránt érvényes jegy bevezethetőségének egyik fontos feltétele, hogy a tagállamok megosszák egymás között a menetrendeket, fogalmaztak a képviselők egy állásfoglalás-tervezetben, amelyről kedden szavaz a Ház. Ha 2020-ig nincs előrelépés, akkor a képviselők uniós jogszabály beterjesztésére kérik fel a Bizottságot.

Vita: július 6., hétfő
Szavazás: július 7., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

–        Terrorista támadások a közelmúltban, vita szerdán
·         Emberi jogok és technológia: az aktivistákat és a visszaéléseket bejelentőket védeni kell, szavazás csütörtökön
·         „Vissza az alapokhoz” az európai szomszédságpolitikában, vita hétfőn, szavazás csütörtökön
·         Az Európai Unió és Kuba kapcsolata: Mogherini a plenárison, vita szerdán
·         Az Unió szerepe a Közel-Keleten, vita szerdán, szavazás csütörtökön
·         Az adóelkerülés elleni fellépés a fejlődő országokban, vita kedden, szavazás szerdán
·         A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformjáról szavaz a Ház, vita és szavazás szerdán
·         A Parlament a költségvetési tárgyalási mandátumáról szavaz, vita kedden, szavazás szerdán
·         Az emberi jogok helyzete a világban 2014-ben, vita szerdán