Műsorunk véget ért.
Üdvözlöm a kedves hallgatókat 2015. június 5-én péntek délután fél kettőkor,
5775 Sziván hó 18. napján.
A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter.
Műsorunk a Magyar Rádió 19-es stúdiójából jelentkezik.
A mai adás munkatársai voltak:
Poór István a hangmester;
A gyártásvezető Hegyi Gyöngyi.
Nevükben és a megbízott főszerkesztő Mucsányi János nevében is búcsúzik önöktől a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter.
Műsorunk legközelebb július 19-én, itt a Kossuth Rádióban jelentkezik.
Műsorunkat újra hallgathatják a rádió internetes oldalán.
Észrevételeiket és építő jellegű véleményüket a [email protected] elektronikus levélcímre küldhetik.
Telefonon, a 06-30-999-4863 számon várjuk hívásaikat a szombat beálltáig.
Köszönjük, hogy minket választottak!
Jó szombatot! Sábát Sálom löhistaméah!
A rossznyelvűség büntetése
Darvas István rabbi a hetiszakaszról beszélt.
Mi a mostani hetiszakaszunk neve, mit lehet tudni róla?
Becháálotchá a hetiszakasz neve, ez azért is fontos, mert három héttel ezelőtt, amikor elkezdtük olvasni Bármidbár könyvét, akkor gondolom nem csak én jegyeztem meg, hogy mennyivel olvasmányosabb ez a könyv, mint az előző, a Vájikra, Mózes III. Könyve. Persze az igaz, hogy a Bármidbár első két hetiszakasza nem minden értelemben igazolta, talán a mostani, a Becháálotchá az első, ami azoknak is olvasmányosnak tűnhet, akik nem héberül, vagy kommentárok nélkül olvassák azt.
Mi a lényege a hetiszakaszunak?
Két olyan gondolata van, amit szeretnék kiemelni. Az egyik, egy érdekes előírás, amivel találkozunk ebben a szidrában, a második Pészach lehetőségével. Nem véletlenül használom a lehetőség kifejezést, mert alapesetben mindenki megtartotta a Pészachot Niszán hónapban. Igen ám, az is kiderül a Tórából, különböző okokból kifolyólag, amelyek azért objektív okok voltak, néhányan képtelenek voltak megtartani a Pészachot a megfelelő időben az előírások szerint. Ekkor történt egy váratlan fordulat. Izrael fiai elkezdték kérni, követelni, reklamálni a micva teljesítésének a lehetőségét. Azt mondták, miért legyen megvonva tőlük a Pészach áldozat bemutatásának lehetősége az objektív okok miatt. Ezzel születiok meg a pótlólagosan teljesíthető micva lehetősége. Látszólag úgy tűnik, hogy az Örökkévaló díjazza Izrael népének azon szándékát, a micva teljesítésére, s valóban úgy tűnik, ez a lelkesedés az Örökkévaló szándékát is befolyásolni tudja és eltekint attól, hogy csak egy időpontot jelöl ki ennek a micvának a teljesítésére, ad egy másik lehetőséget. A Tórában ez az egyetlen ilyen és ez azért is fontos, hogy tudjunk az előírásról, másrészt pedig, emlékeztessen minket arra a lehetőségre, ha kellő lelkesedéssel próbálunk menni a miva teljesítésében, vagy az életben a megfelelő irányba, akkor megkapjuk a támogatást, a lehetőséget a Jóistentől.
Mi a másik gondolat?
A másik, amiről szót kell ejteni, az a láson hárá következménye, a poklosság büntetése, de nem a megszokott kontextusban. Lehet újfent kárhoztatni a láson hárának, a rossznyelvűségnek a gyakorlóit. Mi általában azt a tevékenységet soroljuk ide, amikor valaki egy harmadik személyről szinte kizárólag dehonesztáló megjegyzéseket tesz, mindezt úgy, hogy az illető nincsen jelen. Előfordulhat az is, hogy igazat szól róla, de azért az emberek nagy része ilyenkor képes túlzásokba esni.
Mi a büntetése ennek?
Az örökkévaló végtelen kegyelméből nincs ennek látható büntetése, de a Tórában egy poklosságnak nevezett betegség volt a láson hárának a következménye. Előfordulhat az is, hogy az Örökkévaló azért is tekintett el az ilyenfajta szankcionálástól, mert túl sokan gyakorolták a rossznyelvűséget. Azonban visszatérve a hetiszakaszra és a láson hárára, még Mirjam is, Mózes testvére is ilyesfélére vetemedett. Ennek meg is lett a következmény, poklos lett. Mindez úgy múlt el, hjogy egyrészt letelt az idő, amíg poklosnak kellett lennie, másrészt pedig Mózes imádkozik a testvére gyógyulásáért. Ez az ima nem hosszú, így szól: Istenem, kérlek gyógyítsd őt meg! Mózes szavai meghallgatásra találnak, így Mirjam meggyógyul. Itt láthatjuk azt Mózes kapcsán, hogy valamennyiünknek kötelessége, hogy nem csak a szűk környezetünkben, hanem a tágabban tudunk beteg emberről, legyen szó zsidóról és nem zsidóról, kötelességünk érte imádkozni, legalább egy ilyen rövid, de akár hosszabb imával.
És ilyenkor ezt ki lehet egészíteni a beteg meglátogatásával, mint az egyik legnagyobb micvával?
Igen, de azt is figyelembe kell venni, hogy úgy és akkor látogassuk meg a beteget, hogy az neki legyen a legmegfelelőbb, ne a saját lelkiismeretünk nyugtatásáért tegyük meg, hanem azért, hogy valóban segíteni tudjunk.
Visszatérnék a rossznyelvűségre.
Igen, mint említettem, ennek ma már látható következménye nincsen, de ez nem jelenti azt, hogy nem kapunk ezért büntetést. Előfordulhat, hogy ma nem látható a láson hárá büntetése, de láthatatlan következmény lehet, elviszi a lelkünket olyan irányba, amit nem szeretnénk, ezért ma a büntetés nélkül kell magunka távol tartani a rossznyelvűségtől, még akkor is, ha ezt olyan sokszor követik el, hogy szinte már micvának tűnik.
Már beszéltem Önnel arról, hogy csak tőlünk függ a Messiás eljövetele, így használjuk ki azokat a napokat, amikor a Tórát olvassuk. Most mikor kerül sor erre az OR-ZSE zsinagógájában?
Hétköznap, hétfőn és csütörtökön olvasunk a Tórából, reggel fél nyolckor kezdünk imádkozni, itt nagy szeretettel várunk mindenki, aki minjenben szeretne imádkozni, hogy a Tórát, az Élet Fáját olvashassuk, így is segítünk, hogy abban a fában könnyebben kapaszkodhassunk meg. Tudni kell a Tóra olvasása, tanulása nélkül nehéz érdemben a zsidóságról beszélni, ezért is biztatok mindekit arra, hogvy keressen minél közelebbi kapcsolatot a Tórával.
A zsinagógákban szokás, hogy a reggeli imádkozás, a Tóra olvasása után, a munkába, a dolgukra igyekvő emberek kapnak egy kis kávét. Így van ez Önöknél is?
Természetesen nálunk is van erre lehetőség. Nagyon fontos, hogy minderre ima után kerüljön sor, hiszen akkor már a lelkük felfrissült, így párosulhat ezzel a felfrissült test is.
Sok zsidó van, aki elmenne egy ilyen imádkozásra, de nem tud még tfilint kötni magára, az is lehet, hogy nincs is neki. Mit tesz ilyenkor az OR-ZSE rabbija?
Ha valaki váratlanul érkezik, akkor megosztjuk a tfilinjeinket, ez azt jelenti, ha valaki teljesítette ezt a micvát, akkor az átadja a tfilint a másiknak. Amennyiben valaki rendszeresen járna, akkor támogatjuk azt, hogy tudjon magának saját tfilint szerezni, olyat, ami kóser és nem túl drága.
Köszönöm a beszélgetést, a tanítást.
Jákob csillaga
Szunyogh Szabolcs enciklopédikus kötetéről, melyet a magyar zsidóságról írt a magyar pedagógusoknak is.
Most jelent meg legújabb könyve, miről is szól ez a kötet?
40 éves oktatói, újságírói tapasztalatom kapcsán mondhatom, hogy nem csak a diákok, hanem a pedagógusok zöme is tájékozatlan a zsidóság értékeit illetően, ezu nagyon nagy baj.
Ezért érezte úgy, hogy meg kell írja a Jákob csillaga című könyvet, aminek minden könyvespolcon, minden tanár asztalán ott kell lennie?
Igen így érzem, bár nem szeretném, ha ez reklámszagú kijelentés lenne, de én úgy gondolom, aki ezt a könyvet elolvassa, az nem tud utána antiszemita lenni, csak ha akar, de azzal nem tudok mit tenni. Arra törekedem, hogy rövid történeteken, enciklopédikus jellegűen, a zsidó kultúra minden szektorára kiterjedően tudjak képet adni, de mellette ajánlott irodalmat is, könyv formájában, az interneten hol tudnak utánanézni Gábor Györgynél, Komoróczy Gézánál, Randolph Brabhamnál, másoknál. Azonban úgy gondoltam, hogy egy olyan munkára, amely ablakot nyit erre a rendkívül értékes világra, amit zsidóságnak nevezünk, legyen szó vallásról, hagyományról, tudományról, Bibliáról, Talmudról, a hálácháról, szokásokról, ünnepekről, viccekről, kiemelkedő személyiségekről, műemlékekről, vagy éppen Izrael Államról, az roppantul nagy szükség lenne. Az együttélés titka az egymás megismerése és az egymás értékeinek tiszteletben tartása.
Ez roppant fontos lenne, már azért is, mert a Nemzeti Alaptanterv is megújul, főként a zsidósággal és Izraellel kapcsolatban. Így akár tankönyv is lehet a Jákob csillagából?
Nem tankönyvnek ajánlanám, inkább egy olyan könyvnek, amit olvassanak el a pedagógusok, és az ott szerepelteket be tudják építeni a munkájukba. Ne ebből tanítsanak, lesznek majd tankönyvek erre a célra feladatlapokkal, tesztekkel. Ez egy érdekes, olvasmányos könyv, vegyék csak a kezükbe, megtudják így, kik voltak azok a nagyszerű zsidók, zsidó származású emberek, akik Magyarország felépítéséhez hozzájárultak. Vagy hogy 1848-ban a szabadságharc idején milyen óriási mértékben vett részt a magyar zsidóság a közös szabadság kivívásában. Maga Haynau báró mondta, hogy meg kell büntetni a zsidókat, mert nélkülük nem bírta volna ilyen sokáig Kossuth Lajos. A kiegyezés idején a modern Magyarország felépítésében is milyen óriási szerepet vállalt a magyar zsidóság, nem is szeretném ezt hosszasan ragozni. Úgy gondolom, ebben a zsidó viccektől kezdve az antiszemita vádak cáfolatáig, a zsidó történelem bemutatásától kezdve az ünnepek, a szokások, a kóserság ismertetéséig rengeteg olyan érdekes dolgot találhatnak a pedagógusok és minden érdeklődő, ami hozzásegít ahhoz, hogy egy jobban tudják tisztelni a zsidóságot.
Ez egy 345 oldalas könyv, mekkora munka van mögötte?
Dolgoztam rajta közel 40 évig, persze igazából 2 és fél évig. Nagyon boldog lennék, ha lehetőségem lenne bemutatni egy részletes könyvben a magyarországi zsidó műemlékeket, illetve egy olvasmányos riportkötet formájában bemutatni Izrael Államot. Tudom, hogy sok ilyen könyv van már, még kiváló szerzőket is megnevezhetnék, ám én is szeretnék ebbe a sorba tartozni, még ha valahol hátul is.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. június 5-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Kulturális Pécs
Hoppál Péter kulturális államtitkár két jelentős kiállításról, de Csontváry képeiről is beszélt.
Hetekkel ezelőtt nyílt meg az Izrael Múzeum kiállítása Pécs városában. Mit gondol erről a jelentős eseményről, valamint a most bejelentettről?
Pécsett több jelentős időszaki kiállítás is lesz, ezek közül kettőről van szó. Ezek egyike a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárának termeiben egy Chagall kiállítás látható, ahol több mint száz képet tekinthetünk meg. Már az első hetekben is jelentős érdeklődésre tart számot ez a kiállítás. Nekem is nagy élmény volt, amikor Jeruzsálemben jártam az ottani parlamentben egy konferencián, az ott látható Chagall képek azt a fantasztikus gyökerű XX. századi víziót tükrözik, melyek mentén alakult ki a művész egyéni nyelve. Az ő figurális megjelenései a Pécsett látható litográfiákban is érezhetők. Külön izgalmas megnézni Dávid király sokféle ábrázolását ezekben az alkotásokban. Én csak bátorítani tudok mindenkit, hogy nézzék meg a tárlatot. A másik, szintén kiemelkedő tárlat, amit Ilan Mor nagykövet úrral nyitottunk meg, az Izrael Múzeum egy speciális mozgókiállítása, amit egyébként Magyarország több városában is bemutatnak majd.
Mik kerültek kiállításra?
A mindennapi élet tárgyait láthatjuk, családi ereklyék, amulettek, a személyes imádsághoz kötődő tárgyak, de vannak házasságlevelek is, ezzel is közelebb hozva a zsidó kultúrát és életmódot.
Csontváry festészetét Izraelben is elismerik, kedvelik, hiszen a Közel-Keletet festette meg, mit tud mondani erről, illetve kíváncsi vagyok arra, Pécsett vannak-e még szabad kiállítási helyek, gondolnak-e arra, hogy a múzeumok 24 órán keresztül legyenek nyitva?
Csontváry Kosztka Tivadar művei most Budapesten, egy arra méltó helyen lesznek láthatóak a Várban. Róla tudni kell, hogy az akadémiai festészetünk későn felfedezett zsenije, akinek a géniusza átsüt mindenféle kategórián. Munkácsyt tartjuk meg ilyen világszerte elismert nagy festőnek a maga párizsi életmódjával. Csontváryt, ha párhuzamba állítjuk a világ nagy festőivel, akkor megtaláljuk a párhuzamot, ezért van itt az ideje, hogy Budapest közönsége, a fővárosba látogatók is felfedezzék a nagyszerű alkotót. A pécsiek nehéz szívvel engedik el, akár egy félévre is a képeket, hiszen már hozzánőttek Pécs városához, de ezzel felhívhatjuk a figyelmet a város egyéb kulturális értékeire, ahol az ókori, középkori és a modern kori művészetek is megtalálhatóak.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. június 5-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Összefogva az oktatásért, hisz ez a jövő
Olti Ferenc, oktatási szakember a Zsidó Oktatási Kerekasztal sikereiről beszélt.
Ön egy sikeres ember. Ezek szerint sikerül megreformálnia a magyar oktatási rendszert a zsidóságot illetően?
A reformfolyamat már elkezdődött, már igen jelentős sikereket értünk el eddig.
Ezek az eredmények a Zsidó Oktatási Kerekasztalon születtek, ahol több zsidó civil és egyházi szervezetet képvisel. Most hol tartunk?
Egy átütő sikert szeretnék megosztani. Akik ismerik a magyarországi zsidó közéletet, tudják, hogy nem sok mindenben van egyetértés a szervezetek között. Én amikor az ötletemmel megkerestem a szervezeteket, felszólítva őket arra, hogy álljunk össze, oldjuk meg ezt az évszázados problémát, mely szerint az oktatásban nagyon kevés szó esik a zsidóságról és a zsidóságról szóló tudatlanság az alapja az antiszemitizmusnak, próbáljuk meg a közoktatási rendszert zsidó szempontból – pozitív értelemben – befolyásolni, akkor egyhangú támogatást találtam. 17 zsidó szervezet állt össze és az ő képviseletükben dolgozom a kormánnyal. Meg kell mondjam és ezt meg is teszem minden alkalommal, pedagógiai ízlésünktől teljesen idegen az az erős centralizáció, ami a közoltatási rendszerben zajlik, de ha már így van, akkor hatékonyan lehet ezen a centrális rendszeren befolyást gyakorolni a tartalmi elemeket illetően.
Részletek?
Talán nem mindenki tudja, hogy az új közoktatási rendszer, ami egy csomó törvény és rendelet formájában valósult meg, intézményi átszervezések is történtek közben, az egy ötszintű rendszer. Van a Nemzeti Alaptanterv, ami egy elvi összefoglalója annak, hogy miket kell tanítani. Van a kerettanterv, ami évfolyamokra és tantárgyakra lebontva tartalmazza a tanítandó témákat. A kerettantervre épülnek kötelezően a tankönyvek, erre épülnek a kimeneti követelmények megfogalmazása, magyarul az érettségi tételek. Eljutottunk oda, hogy a Nemzeti Alaptantervbe a javaslataink közel 80%-a beépült. A kerettanterveket illetően alapvetően a történelem, az irodalom és az erkölcstan, etika tantárgyakra koncentrálunk, itt is közel 80%-os sikert értünk el a beépítésben. De senki sem tanít, tanul a kerettantervekből, mert tankönyvekből tanítanak! Sikerült egy olyan egyezséget elérnünk, hogy a készülő kísérleti tankönyveknek – melyek a kormányzat elképzelései szerint lesznek az elsőszámú tankönyvek – a készítési folyamatában veszünk részt. Tudunk egyeztetni a tankönyvek szerzőivel, szinte fejezetenként van módunk átnézni a kéziratokat, de az elkészült, nyomtatásra váró könyvek korrekciójában is szerepünk van.
Oktatási szakemberként mi a véleménye a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajló változásról, amiben nagy szerepe volt a rektornak és Izrael nagykövetének is, mely szerint nem kapnak diplomát a hallgatók, míg meg nem ismerkednek a Holokauszttal, vizsgát is letéve az ismereteikről.
Ez egy nagyon pozitív fejlemény, még én magam is próbálkoztam ezzel, amikor egyetemi oktató voltam a Pannon Egyetemen. Ilan Mor nagykövet úrnak abban is nagy szerepe van, hogy más nagykövetekkel együtt támogatja a mi oktatás-átalakítási elképzeléseinket. Most felmenő rendszerben történik a tankönyvek és az oktatási rendszer átalakítása, így mire a mostan gyerekek egyetemre kerülnek, nem lesz olyan általános iskolát végzett, aki ne tanulta volna a Holokausztot. Mert ez is egy fontos része az eredményeinknek, hogy a Holokausztot nem csak érintőlegesen, hanem kontextusában beágyazva részletesen tanul mindenki.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. június 5-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Goldmark és Auer
Bartos Csaba, a Magyar Állami Operaház csellóművésze két világhírű művész újrafelfedezéséről beszélt.
Goldmark Károlyról szeretném faggatni Önt.
Nemrégiben hangzott el Goldmark Balladája a Székely Bertalan teremben, a darab körül csillagszóró-szerűen röpködnek az évfordulók. Tudni kell, hogy 100 évvel ezelőtt hunyt el Goldmark Károly zsidó származású magyar-osztrák zeneszerző. A zeneszerzőre és az évfordulóra emlékezünk majd szeptemberben a Sába királynője bemutatásával. A darabot először a Margitszigeten mutatjuk be, innen kerül majd az Erkel Színházba, egyébként ez is kerek évfordulót ünnepel, hiszen idén lesz 140 éve a bemutatónak. A másik vonatkozás, hogy 170 éve született Auer Lipót a szintén zsidó származású magyar hegedűpedagógus, aki úgy ismerünk, mint a cári koncertmestert, a szentpétervári hegedűiskola megalapítóját, aki még orpsz nemességet is kapott.
Auer még az Egyesült Államokban is hatalmas karriert futott be.
Igen és ez az érdekes, hogy őt tekinti alapítójának az orosz és az amerikai hegedűiskola is. Remélem, hogy majd a magyar hegedűiskolában is elfoglalja majd a helyét. Nemrégiben készült egy jó film Auer életéről, ebből az általam elmondott időpontok ugyan nem annyira szerepelnek, vagy mint az 1900. március 12-én a Vigadóban rendezett koncertjén azzal köszöntötte az akkor 70 éves Goldmarkot, hogy eljátszotta hegedűversenyét. Ezt a két embert sok minden kötött össze, mint a Budapesti Filharmonikai Társaságban betöltött tagságuk, az ő nagyságuk mintha kicsit háttérbe szorult volna a magyar köztudatban. Pedig büszkének kéne lenni rájuk, mert világhírű magyar zsidó művészek voltak. Még érdekes, hogy a XIX. századbeli magyar társadalom szerves részei voltak, annak ellenére, hogy egyiküknek német-magyar vonatkozásai voltak, másikuk pedig orosz nemes is volt, így tért vissza 1900-ban, mint a cár szólistája, a szentpétervári vonósnégyes alapítója, az ottani konzervatórium tanára.
Hol lehet olvasni erről a két emberről?
Szerencsére egyre több disszertáció jelenik meg Auer munkásságáról, nagyon bízom, hogy a Sába királynője kapcsán egyre többet beszélnek Goldmark Károlyról is, egyébként pont a 80 éves évfordulón, húsz évvel ezelőtt vettük lemezre Goldmark zongora trióit.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. június 5-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
