Etgar Keret: az írás kísérlet, hogy teljessé tegyem mindazt, ami hiányos

Etgar Keret: az írás kísérlet, hogy teljessé tegyem mindazt, ami hiányos

 

Az írás számomra egy kísérlet, hogy teljessé tegyem mindazt, ami hiányos – mondta Etgar Keret izraeli író, akinek Boldog boldogultak című abszurd kisregénye először jelenik meg magyarul a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából.


 

A filmriport fordítása is hamarosan itt lesz olvasható  !!!!!!!

 

 

 

 

 

 

Etgar Keret
A most harmadik alkalommal Magyarországra látogató Etgar Keret elmondta: izraeliként gyerekkorának szerves részét képezték a világ és Európa különböző államaiból betelepülőkkel kapcsolatos sztereotípiák, ezek közül pedig nem hiányoztak a magyarokról szóló elképzelések sem.

„A Németországból érkezők általában szorgalmukról voltak ismertek, a lengyelek a főztjükről, a magyarok pedig remek humorérzékükről. Ráadásul amikor a szüleim veszekedtek, anyám mindig azt vágta apám fejéhez, hogy magyarhoz kellett volna feleségül mennie. Róluk azt tartották, tudják, hogyan kell tisztelettel bánni a nőkkel” – mesélte.

Hozzátette azonban, hogy első, 2001-es budapesti látogatásakor érte élete első olyan élménye is, amikor kifejezetten zsidósága és nem izraeli állampolgársága miatt inzultálták.

„Egy fickó, miután megtudta, hogy izraeli vagyok, megmutatta náci tetoválását, közölve, hogy a nagyapja 30 zsidót ölt meg a háború alatt és hozzátette, reméli egyszer ő is folytathatja ezt” – idézte fel a kellemetlen élményt.

A Libri Kiadó gondozásában megjelenő Boldog boldogultak című, sötét humorral megírt kisregény főszereplője Háim, aki önkezűleg vet véget életének és halála után egy szürreális, ám a valódi világra mégis sokban emlékeztető helyre kerül, ahol kizárólag öngyilkosok tengetik napjaikat különböző furcsa kalandokba keveredve. A könyvből Goran Dukic rendező készített filmet Csuklónyiszálók címmel 2006-ban, az alkotás díjat nyert a Sundance Filmfesztiválon is.

„Talán saját lelki szükségleteim miatt, de hiszek abban, hogy vannak dolgok, amelyek meghaladják az emberi értelmet, a saját, egyébként csodálatos életem tapasztalatai legalábbis ezt mutatják. Gyanúsnak tartom viszont azokat, akik azt gondolják, rendelkeznek a megfelelő használati utasítással ezekhez a dolgokhoz” – mondta el Etgar Keret arra a kérdésre, hogy hisz-e valamilyen túlvilág létezésében.

Hozzátette: amikor a kisfiát megkérdezték az iskolában, mit mondanak a családban Istenről, úgy válaszolt, hogy anyám szerint nem létezik, nagynéném szerint igen, apám pedig még nem döntötte el.

A 47 éves izraeli író saját bevallása szerint sokkal korábban kezdett történeteket kitalálni, mint hogy írásba kezdett volna. „Azt hiszem, azért volt ez olyan fontos számomra, mert egyszerűen nem tudtam elviselni, hogy az élet mennyire szeszélyes és zsarnoki tud lenni. Izraelben a mindennapok része az erőszak, talán jobban is, mint máshol” – tette hozzá.

Etgar Keret elmesélte, hogy kisiskolás korában hazafelé sétálva látott egy gyönyörű fiatal katonanővel beszélgető férfit, úgy tűnt, közeli kapcsolatban vannak egymással. A nő egyszer csak hirtelen felpofozta a férfit, és elsétált.

„Még majdnem egy kilométert kellett hazáig gyalogolnom, ezt az időt azzal töltöttem, hogy kitaláltam egy történetet egy srácról aki pénzt lopott, és kényszeríteni akarta nővérét, hogy fedezze őt. Azt hiszem, gyerekként egyszerűen nem tudtam elfogadni, hogy emberek valódi ok nélkül megütik egymást”.

Szülei mindketten lengyelországi zsidók voltak, akik hatalmas szenvedések árán élték túl a második világháborút: édesanyja saját szemeivel látta, ahogy meggyilkolják szüleit és kisöccsét, míg apja 620 napot töltött egy földbe vájt lyukban az üldöztetés elől menekülve. Etgar Keret elmondta: mindez komoly hatással volt írói látásmódjára.

„Gyerekként úgy éreztem, hogy szüleim szenvedtek eleget, ezért megpróbáltam mindent megtenni, hogy boldoggá tegyem őket. Ennek következtében nagyon sok érzést és vágyat fojtottam el magamban, az írás pedig lehetőséget adott, hogy kiéljem mindezt anélkül, hogy bárkinek is ártanék vele. Írás közben önmagam tudok lenni.”

Történetei megírásakor saját bevallása szerint mindig valamilyen hiányból vagy kudarcból indul ki. Generációjának egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is elismert izraeli írójaként úgy érzi, bár állampolgárként és apaként is nagy felelősséggel bír országa demokratikus hagyományainak megőrzése érdekében és ennek hangot is ad közéleti megnyilvánulásaiban, tiltakozva a jelenlegi kormányzat általa rasszistának és szabadságjogokat sértőnek tartott politikája ellen, mindez független irodalmi munkásságától.

„Írás közben teljesen szabad vagyok, nem missziós munkát végzek, arról írok, amiről csak akarok. Ha ezt valaki utána teljesen félreértelmezi, nem tudok mit tenni” – hangsúlyozta.

Az olvasáshoz, akárcsak az íráshoz, azonban szabadság és bátorság kell, véli Etgar Keret. „Talán ezért vannak sokan, akik nem mernek olvasni, hiszen sosem tudhatod mi lesz a vége. Túlságosan merev vagy bizonytalan ember számára egy-egy történet felérhet egy rémálommal”.

A szerző elmondta, hogy jelenleg egy televíziós sorozaton dolgozik, emellett most jelent meg angolul és több más nyelven is A hét bő esztendő (The Seven Good Years) című kötete, amelynek visszaemlékezései a kisfia megszületésétől az apja haláláig tartó időt ölelik fel. (MTI)