Egy piramisjáték elszenvedői és kárvallottjai az emberek, és azok is, akik az állam képviseletében a Quaestorra pénzt bíztak – mondta Lázár János Giró-Szász Andrással közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy 2015 végére 278 új kormányablakban 300 különböző ügyet intézhetnek majd el az emberek. 2016. január elsejével azt a célt tűzzük ki magunk elé, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban meglegyen az elektronikus ügyintézés lehetősége, és az állam által intézendő 2000 ügy szinte kivétel nélkül hozzáférhető és elérhető legyen ezen a felületen – fogalmazott Lázár János.
Tájékoztatott arról, hogy 27 ezren dolgoznak ma a járási hivatalokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állami segélyezés március 1-től a kormányhivatalokon, illetve a járási hivatalokon keresztül történik.
Zökkenőmentesen zajlott az átalakítás, hat segélyformát biztosít a rászorulóknak a magyar állam – húzta alá. Hozzátette: az önkormányzatokkal közösen minden rászorulónak segítenek.
Szólt arról is, hogy a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjének személyében lett felelőse az állami feladatvállalásnak minden megyében és minden járásban. Rámutatott arra is, hogy a közszolgálati érdekegyeztető fórumon egyeztettek az átalakítás következményeiről, szavai szerint reális esély van arra, hogy a jó működés érdekében jó kompromisszumokat kössenek.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról is, a következő hét év során 12 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrás érkezik hazánkba. Az idei esztendőben várhatóan már 2800 milliárdnyi pályázati forrás kerül kiírásra – fűzte hozzá Lázár János.
Az idei év bizonyos szempontból szigorral sújt le a pályázókra, hiszen minden egyes forinttal el kell számolni – hangsúlyozta a 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklus lezárása kapcsán. Rámutatott, „ezért került látókörbe az M4-es autópálya megépítésének igen súlyos ügye”, ennek kapcsán április 8-án hoz végleges döntést a kormány. A leállított beruházásról szólva elmondta, a költségek „varázslatosak”, hiszen egy kilométer autópálya 4 milliárd forintba kerül a számítások alapján. Kiemelt célunk, hogy a Modern Városok Programon keresztül mind a 23 megyei jogú város autópálya-összeköttetést kapjon – tájékoztatott, példaként megemlítve, Szolnokot az M5-ös autópályával kötik majd össze.
A brókerbotrányok kapcsán kifejtette, „a Quaestor-csoport, élén Tarsoly Csabával, becsapta az embereket, becsapta az ügyfeleket, és becsapta az államot is”. Egy piramisjáték elszenvedői és kárvallottjai az emberek, és azok is, akik az állam képviseletében a Quaestorra pénzt bíztak – jegyezte meg. Mint mondta, a cég visszaélt az emberek és az állam bizalmával, ezért vállalnia kell minden következményt.
A Buda-Cash-ügy kapcsán kifejtette, a cégnek 96 301 ügyfele volt, közülük 82 870-en a négy csődbement bank ügyfelei voltak.
A négy pénzintézet ügyfelei közül 73 573 fő esetében az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) helytáll az elhelyezett pénzekért. 13 431-en közvetlenül a Buda-Cash ügyfelei voltak, közülük 13 193 ember kapja meg a Befektető-védelmi Alaptól (BEVA) a teljes összeget – sorolta. Rámutatott, mindez azt jelenti, hogy a brókercég ügyfeleinek 97 százalékát május 31-ig kifizetik.
31 832 honfitársunk érintett a Quaestor-ügyben, közülük 22 264-en rendelkeznek 6 millió forintig terjedő befektetési összeggel – folytatta a politikus. Hangsúlyozta, a kormánynak az a BEVA felé a kérése, hogy az ő esetükben térítse meg az elveszített összeget. Hozzáfűzte, a kormány mindent megtesz azért, hogy a cég többi ügyfele, 9568 fő számára is megnyissa a teljes kártérítés lehetőségét.
Kiemelte, a kormány célja elsősorban a kisbefektetők védelme, akik szerény megtakarításaikat tették kockára, és nem a nagy kockázatot vállalók érdekeit kívánják képviselni. Lázár János megjegyezte, a Quaestor esetében a 210 milliárdnyi kötvénykibocsátás 35-50 százaléka kamatra ment, tehát voltak, akik az átlagosnál sokkal több pénzt kerestek.
Szerintem a kockázatból valamennyit nekik is viselniük kell – fogalmazott. Mint mondta, az ügyféltájékoztató alapján kiderül, hogy a Quaestor semmilyen felelősséget nem vállal, leszámítva a cégekben meglévő vagyont vagy annak hiányát, annak érdekében, hogy a kölcsönt visszafizesse.
A miniszter a legnagyobb problémának a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által a Quaestornak – szocialista kormányok idején – az ETO Parkra biztosított 17 milliárd forintos hitelt nevezte meg. Itt valószínűleg komoly veszteséget kell majd az adófizetőknek elszenvedniük – tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy a hitelszerződést 2005-ben és 2008-ban kötötte meg a magyar állam, „fiktív üzleti tervre, fiktív projektre, fiktív beruházásra, fiktív fedezet mellett” biztosította az összeget a bank a Quaestor-csoport számára.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank belső vizsgálata rávilágított arra, hogy a beruházásnak már 2009-re el kellett volna készülnie, ráadásul a törlesztés sem kezdődött meg. 2012-ben kezdte meg a szálloda a működését – jegyezte meg.
Elmondta, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 410 millió forintot tartott a Hungária Értékpapír Zrt.-ben. Szavai szerint ez az összeg „odaveszett”. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,8 milliárd forintot helyezett el a Questornál, ez megkerült – jelentette ki.
Lázár János leszögezte, mintegy 100 önkormányzatot – akik a brókerbotrányok károsultjai – az a veszély fenyeget, hogy a Belügyminisztérium (BM) segítsége nélkül a szociális segélyek kerülnek veszélybe. Természetesen, ahogy eddig, úgy a jövőben is fogunk segíteni – húzta alá.
Április 8-án végre lesz okunk arra, hogy az állam által brókereknél elhelyezett pénzek ügyében végre rendet vágjunk, és megkérdezzük, hogy az Államkincstár mikor lesz arra képes, hogy az állami szervezetek által vásárolt állampapírokat fogadni tudja – fejtette ki. Felidézte, 2002 és 2010 között, a szocialista kormányok idején 300 milliárd forintot kezeltek brókercégeknél.
