A Magyarország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha nincs vége – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök az 1848-as forradalom 167. évfordulóján beszédét azzal kezdte, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről áradt szét az a mágikus energia, ami a magyar nemzetet nagyszerű néppé kovácsolta. 1848. március 15. a magyar lélek újjászületésének főnixpillanata – fogalmazott Orbán Viktor. „A szabadság és a nemzeti függetlenség a magyar történelem páros vezércsillaga” – mutatott rá. Ez az örök zsinórmérték, mellyel a magyarok minden nemzedéke megmérettetik – hangsúlyozta.

Orbán Viktor beszédében kiemelte, a magyarság sosem vágyott arra, ami a másé, a magáét azonban még a hatalmas birodalmak szorításában is meg akarta és akarja tartani. Ha ez elvész, szolga és földönfutó lesz a nép saját hazájában – tette hozzá.

Kifejtette: a magyarságnak önmaga sajátságaival kell berendezkednie; alkotmány, törvénykönyvek, országgyűlés, kormányzat, akadémiák, nemzetgazdaság, mind ezt az egyetlen célt szolgálják – húzta alá. Sose feledjük, hogy a magyarban az a legértékesebb, ami a többiektől megkülönbözteti – közölte, feltéve a kérdést: ha csak annyi volnánk, mint a többiek, mi szükség volna ránk a világon?

Fotó: fidesz.hu

„Függetlennek lenni a nálunk nagyobbak között, földet, hazát megvédeni, saját szabad magyar világot teremteni, ez a magyar történelem négy parancsolata” – foglalta össze Orbán Viktor, majd hozzátette, csak akkor lehet szabad az egyén, ha az egész nemzet is szabad.

A nemzet szabadságát pedig az adja, ha felveszi a versenyt – jegyezte meg. Egy kis nemzet egyenrangúságra szellemben, lélekben és emberségben törekedhet – hangoztatta.

A forradalmat hiába verték le, mi győztesek voltunk, hiszen igazunk volt – szögezte le a kormányfő. A magyarok sosem kételkedtek abban, hogy a forradalom gyümölcsei beérnek, és az ország felszabadul. A magyarságnak a levert szabadságharc egy modern nemzet megszületésének katartikus lenyomata, legendáinak kimeríthetetlen tárháza – fejtette ki.

Hangsúlyozta, 1848 óta sokat változott a világ, de a magyar sors lényege és rendeltetése ugyanaz. A magyarok keményen dolgoznak a fennmaradásukért, a biztonságért és a megbecsülésért. Keményen dolgoznak azért, hogy családjaik, gyermekeik boldoguljanak. Keményen dolgoznak, hogy legyen egy hely, ami az övék, és ahová tartozhatnak – sorolta. Hozzátette: helytállásukért elvárják az őket megillető tiszteletet.

Orbán Viktor kifejtette, összefogás, erős nemzeti törvényhozás és kormányzat, valamint nemzeti önbecsülés nélkül hiábavaló lesz az áldozatvállalás, a helytállás és a kemény munka. Hiábavaló, mert munkánk haszna a spekulánsok, az óriás vállalatbirodalmak, a pénzügyi hatalmak zsebébe, más országokba vándorol – húzta alá.

A miniszterelnök szerint mára egyetértés alakult ki a munka becsületével, az ország érdekeiért való nyílt kiállással, a család és a gyermekek védelmével kapcsolatban. És lett egyetértés abban, hogy mi, magyarok, éljünk bármely részén a világnak, egy nemzetet alkotunk, és ezért minden magyar felelős minden magyarért – hangsúlyozta.

Ma a mélyben ismét egy erős magyar nemzet kovácsolódik – folytatta beszédét a kormányfő, hozzátéve, az elmúlt 25 évben minden magyar megérthette, vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy.

Együtt vagy sehogy: ez volt a ’48-as forradalom leckéje is – szögezte le, és egyúttal felhívta a figyelmet arra, 1848. március 15-én reggel csak hat ember indult el a Pilvax kávéházból, délutánra azonban már több tízezresre duzzadt a tömeg.

A ’48-as forradalom nemzetünk összteljesítménye volt, példa nélküli önkéntesség, össznépi hazafiság – húzta alá. Szavai szerint nyelvre, kultúrára, vagyonra és társadalmi állásra való tekintet nélkül mindenki magánénak érezte a forradalom eszméjét.

Rámutatott, az akkori Magyarország lélekszáma elmaradt a maitól, a történelmi helytállás azonban nem óriáslétszám függvénye. Magyarország a szabadság és a demokrácia zászlóshajója volt a nyugati világban – jelentette ki Orbán Viktor. Felidézte, Kossuth Lajost hatalmas tömegek ünnepelték Amerikában, amely akkor még rabszolgatartó állam volt, az amerikai polgárháborúban pedig mintegy 800 magyar harcolt. Csoda-e, ha Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából? – tette fel a kérdést.

A szabadság azt jelenti, minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy a saját útján járjon – hangsúlyozta a miniszterelnök, példaként 1848 és 1956 eseményeit említve. Hozzátette: mi Európa része vagyunk, és jövőjét a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani. Úgy fogalmazott, Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Mi pontosan tudjuk, hogy nem az uborka görbülete, hanem az európai ember testtartása jelenti a jövőt – szögezte le.

A kormányfő kiemelte, a Magyarország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha nincs vége, és ebben csak magunkra számíthatunk. Tudjuk, mert megtanultuk, az összefogás, az igazságba vetett hit és a kitartás vezet győzelemre, csak az erősek maradnak fenn – mondta.

Kijelentette, mi, magyarok egy nagy korszak küszöbén állunk. „A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez”; tisztelet a bátraknak, éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta szavait Orbán Viktor.