Magyarország versenyképességének a javítására kell fordítani a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós forrásokat – hangsúlyozta Lázár János.
A magyar kormánynak sikerült stabilizálnia a helyzetet, és azon van, hogy forrásvesztés nélkül zárja le a 2007-2013-as európai uniós költségvetési időszakot – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten. Lázár János a Portfolio internetes gazdasági újság konferenciáján elismerte, az elmúlt időszakban tűzoltás zajlott, hogy sikerüljön megtartani az EU-s forrásokat.
Kijelentette: a kormány képes volt stabilizálni a helyzetet, a 2012-es 1000 milliárd forinthoz képest 2013-ban 1700 milliárd forintot sikerült kifizetni, 2014-ben pedig 1840 milliárd forintot.
Az Európai Bizottság már nem beszél arról – mint 2012 közepén -, hogy Magyarországnak visszafizetési kötelezettsége lesz, elveszít forrásokat – tette hozzá.
A 2007-13-as időszakban rendelkezésre bocsátott 8700 milliárd forintnyi forrás 80 százalékát sikerült lehívni az Európai Bizottságtól. Ha idén sikerül 2263 milliárd forint értékben számlát befogadni, akkor Magyarország egy fillért sem fog elveszíteni – mondta.
Ez eredmény ahhoz képest, hogy milyen állapotban volt a rendszer 2010-12-ben – jegyezte meg. Hozzátette, rossz volt az európai uniós források kifizetésének korábbi intézményrendszere, vissza kell helyezni az egészet az államapparátushoz azért, hogy világosabb legyen az ellenőrzési és felelősségi rendszer.
Fotó: fidesz.hu„Egyértelműbb, tisztább, átláthatóbb a felelősségi viszonyrendszer”, ha egy minisztérium irányítja a folyamatot, nincs kiszervezve az egész egy „holt térbe” – mondta. Ez még akkor is igaz, ha komoly kételyek vannak Magyarországon az állam hatékonyságával kapcsolatban – jegyezte meg. Kijelentette: a korábban az európai uniós források elosztásáért felelős intézmény, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még növelte is a korrupciós kockázatokat és a bürokráciát, ahelyett, hogy mérsékelte volna.
Hozzátette, a 2007-2013-as időszak „negatív tanulsága” az intézményrendszer tökéletlenségén túl az is, hogy olyan „bizonytalan, konformista célokat” fogalmazott meg a 2010 előtti kormányzat, amelyek nem estek egybe a magyar nemzeti érdekkel.
Hiányzott a bátorság és a politikai stabilitás a nemzeti érdek érvényesítéséhez – mondta. A miniszter kifejtette: szükséges és lehetséges, hogy az ország érdekeihez igazítsuk az EU-s szabályokat. „Az európai uniós diktátumok átültetése nem egyenlő az ország érdekével” – mondta.
Megpróbálunk mozgásteret találni az érdekérvényesítéshez – tette hozzá, mert nem elég egyszerűen átvenni az uniós szabályokat, és lemenedzselni a pénzek kifizetését. Az EU-s pénz eszköz, amelyet ügyesen kell fölhasználni, ezért van jelentősége a szabályozásnak – fejtette ki.
Kijelentette: Magyarország versenyképességének a javítására kell fordítani a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós forrásokat. A szűk európai uniós mozgástér közepette is az a cél, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint forrást úgy használjuk fel, hogy a magyar legyen a legerősebb, legversenyképesebb gazdaság Közép-Európában, és Magyarország visszaszerezze a vezető szerepét a régióban – fogalmazott.
Megismételte, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a legfontosabb cél a gazdaságfejlesztés, az összes forrás 60 százaléka erre irányul majd, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások támogatásával. A miniszter elismerte, kockázatot jelent, hogy a magyar kkv-szektor képes lesz-e lehívni ekkora összeget az Európai Bizottság által megszabott irányok mentén. Hozzátette, májusra az összes operatív programot elfogadja a kormány.
Megjegyezte, a korábbi majdnem 50 százalékról 20 százalék alá szeretnék szorítani az európai uniós projektek előkészítésének és lebonyolításának a költségét az adott programra rendelkezésre álló teljes forrás arányában. A korábbi óriási költséghányaddal Magyarország „messze kilógott a nemzetközi sztenderdekből” – jegyezte meg. A közvetlen költségek aránya az adott projekt teljes költségvetésén belül nem lehet több mint 7 százalék, a közvetett költségeké 5,5 százalék, az ingatlanvásárlásé 2 százalék, a rezsiköltség pedig legfeljebb 1 százalék – sorolta.
Az európai uniós források jó felhasználása mellett Magyarország versenyképességét növelné a bürokrácia csökkentése is – mondta. Szavai szerint „az egész magyar bürokrácia, államapparátus a gyanakvásra, a sikeresség elgáncsolására, a megregulázásra és a megfélemlítésre van fölépítve”. Ez hozzájárul ahhoz, hogy nem elég versenyképes a magyar gazdaság – tette hozzá.
A bürokráciát mindenekelőtt három területen kell csökkenteni – emelte ki a miniszter. Az egyik az európai uniós pénzek lehívása, ahol rugalmasabb hozzáférést kell biztosítani, s a magyar szerveknek bizalommal kell lenniük a nyertes pályázók iránt.
Például ne kelljen nagy összegű bankgaranciát benyújtani az előleg lehívásához – mondta. A bürokráciacsökkentés másik kiemelt területe az adóigazgatási eljárás, a harmadik pedig a hatósági eljárások, különösen az építésügy területe – tette hozzá.
Szintén fontosnak nevezte a versenyképesség szempontjából a közbeszerzési rendszert. Készül az új közbeszerzési törvény, várhatóan az év második felében elfogadja a parlament – mondta. „Sokkal rugalmasabb lesz a közbeszerzési szabályrendszer, az intézményrendszer, az eljárásrend, az egész elektronikus alapon működik majd” – mondta.
Lázár János elismerte, az európai uniós fejlesztési források nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez. Úgy fogalmazott, annyiban minden magyar önkritikus lehet, hogy elgondolkozik azon, az EU-s forrásokon kívül milyen fejlesztési eszközök állnak Magyarország rendelkezésére, és hogy e források nélkül mekkora gazdasági erőt képvisel ma Magyarország Európában, a világban és a regionális versenyben.
