Egy zsidó csillárkészítő dinasztia harmadik generációját képviseli Grünberger Tamás.

A csillárkészítő emlékei  I.

Grünberger Tamás

 

 

Egy zsidó csillárkészítő dinasztia harmadik generációját képviseli Grünberger Tamás. Mindig is híres volt a szebbnél szebb csillárairól, most azonban egy egészen különleges darabot készített, emléket állítva a 600 ezer megölt magyar zsidó emlékére.

Nekem is vannak felmenőim, akik áldozatai lettek ennek a szörnyűségnek, én magam is sokat és sokszor gondolok rájuk. Gondolok a nagymamámra, a tisztességes emberre, aki életében soha senkinek sem ártott, mégis elgázosították, a nagyapámra, aki hazajött, hogy másnap haljon meg. Az édesanyámnak nem volt soha olyan péntek esti imája, hogy ne zokogott volna, emlékezve az anyukájára. Így én egyetlen nagyszülőmet sem ismertem.

Elsőként elkészített egy emlékművet Kötcsén, emlékezve az elpusztítottakra, most pedig az említett alkotást.

Ez egy mementó, elkészítésekor az fogalmazódott meg bennem, hogy emléket kell állítanom a 600 ezer áldozatra. Úgy terveztem meg, hogy látszódjék az a kapu, amin annyi mindenki ment be az auschwitzi haláltáborba, a felirat is ezt mutatja be, a számok az áldozatokat jelentik. A gyertyatartók ornamentikája pedig a Grünberger család sajátja, ezt képviseljük már régóta, ezt használjuk a csillárokban is.

Nem beszélt még arról az emlékműről, amit készített.

2004-ben készült el az első köztéri alkotásom, abban a faluban, ahol annak idején elindult a Grünberger csillárkészítő família. Érdekes történet volt ez, hiszen a XX. század elején már Budapesten élt a család, majd a 20-as évektől kezdve lett egy jelentősebb gyártó a Grünberger cég. Érdekes, hogy az őseim az ott élő sváb mesterektől tanulták el a szakmát és így lett ez a családi vállalkozás az, ami lett. Minden gyerek kitanulta ezt, a fiúk a szakmában helyezkedtek el, a lányok a gazdasági részt vitték. Én vagyok a harmadik generációja ennek a családnak, ennek a vállalkozásnak. A már említett emlékművel egyrészt apukám családjára emlékeztem. A mostani emlékkel pedig a nagymamám emlékét ápolom. Beszéltem az ornamentikáról, ami barokkos elemeket is tartalmaz, de lehet látni a Bauhaus elemeit is, főleg a számokat tekintve, felhasználtam az auschwitzi haláltábor bejáratának feliratát: Arbeit macht frei, ahogy a kaput is.

Vannak tervei ezzel az alkotással?

Igen, szeretném ezt megcsinálni nagy méretben is, de ez még tervezési szakaszban van.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter