Plenáris 2015. február 9-12., Strasbourg
![]() |
||||||||||||||||||
|
2015-02-06
Plenáris hírlevél, 2015. február 9-12., Strasbourg
Terrorizmus elleni fellépés: melyek a legfontosabb teendők?Milyen módon lépjen fel Európa a terrorizmus ellen? A képviselők a szerdán 9 órakor kezdődő vitában a Tanács és a Bizottság képviselőjének jelenlétében fejtik ki ezzel kapcsolatos véleményüket, majd állásfoglalásról szavaznak. Az európai állam- és kormányfők február 12-i találkozója alkalmával Brüsszelben szintén az Unió terrorizmusellenes lépései jelentik a legfontosabb megvitatandó kérdést. A szerdai vitában várhatóan felmerül az Unió utasnyilvántartási rendszerrel (PNR) kapcsolatos javaslata, a radikalizálódás elkerülése, az információcsere javítása és a schengeni övezet külső határainak megerősítése is. A terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatban a Parlamentben január 28-án lezajlott vitát egy szerdán megszavazandó állásfoglalás zárja le. Vita: február 11., szerda (az Európai Tanács ülésével kapcsolatban) és január 28. (a terrorizmus elleni fellépésről) CIA-kínzások és az uniós tagállamok szerepe: a képviselők felelősségre vonást kérnekNe maradhassanak büntetlenül azok a tagállamok, amelyeknek az Egyesült Államok szenátusa által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint vélhetően szerepük volt abban, hogy a CIA a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően foglyokat kínozhatott meg vagy tehetett ki embertelen vagy megalázó bánásmódnak. A Parlament szerdán szavaz az állásfoglalásról. A képviselők egy decemberi vita során kérték, hogy az Unió teljes körűen vizsgálja ki tagállamainak állítólagos részvételét a CIA-műveletekben, illetve biztosítsa a tagállami titkosszolgálatok demokratikus felügyeletét. A kínzások és egyéb törvénytelen eljárások felelőseit törvény elé kell állítani, fogalmaztak a képviselők. Egyes tagállamoknak a foglyok szállításában és illegális fogva tartásában való állítólagos részvételét már vizsgálta az az ideiglenes bizottság, amelyet 2006-ban állított fel az Európai Parlament. Vita: 2014. december 17., szerda Vita a szíriai és iraki humanitárius válságrólA szíriai és iraki humanitárius válság és az Iszlám Állam nevű szervezet a válságot tovább súlyosbító pusztítása lesz a témája az Unió kül- és biztonságpolitikai vezetője, Federica Mogherini részvételével zajló vitának szerdán. Szíriában több mint 7,6 millió embernek kellett elhagynia otthonát, 3,8 millióan a szomszédos országokba menekültek. Irakban 2014-ben 2,1 millióan kényszerültek távozni otthonukból, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései szerint pedig 330 ezren várják a telet arra alkalmatlan menedékekben. A Parlament csütörtökön szavazza meg állásfoglalását. Irak kurd régiójában önmagában csaknem 900 ezer menekült él. A külügyi bizottságban február 2-án az ENSZ szíriai különmegbízottjával, Staffan de Misturával folytatott vita során a képviselők kifejtették: az Iszlám Állam erőszakos jelenléte alkalmat ad a szíriai konfliktus lezárására. Vita: február 11., szerda A demokrácia és az alapvető jogok felügyelete az UnióbanA plenáris megvitatja a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok uniós keretéről szóló felvetést, amelynek keretében ellenőriznék, hogy a tagállamok teljesítik-e kötelezettségeiket e területeken. A vitára a Bizottság alelnöke, Frans Timmermans és a lett elnökség képviselője részvételével kerül sor szerda késő délután. Az EU tagjelölteknek teljesíteniük kell az úgynevezett koppenhágai kritériumokat, amelyek többek között a sajtószabadság, a kisebbségeknek biztosított egyenlő jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége területén írnak elő szabályokat. Ugyanakkor a már az Unió részévé vált országok esetében senki sem ellenőrzi a kritériumok betartását, a Bizottságnak pedig korlátozott eszközei vannak a szabályokat megszegők ellen. Az előző parlamenti ciklus során a képviselők több állásfoglalásban is kérték a demokratikus játékszabályok hatékonyabb betartatását. Vita: február 11., szerda Vita az Unió külső határait őrző, és a migrációval és menedékkérőkkel foglalkozó ügynökségekrőlAz Unió határait őrző Frontex és az Európai Menedékügyi Támogatási Hivatal feladatáról, forrásairól és képességeiről folytat vitát a Parlament a Tanács és a Bizottság képviselőjének részvételével szerda este. A vita során várhatóan az alábbi témákat érintik: a Földközi-tenger térségének problémái, a különböző okokból Európába induló bevándorlók hullámainak jobb kezelése, az Unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzése, a nyílt vízen veszélybe került migránsok megmentése és a különösen nagy nyomásnak kitett tagállamok támogatása. Vita: február 11., szerda Az ételösszetevőként felhasznált hús származási országának megjelöléseTüntessék fel a feldolgozott élelmiszerekben, például lasagnában összetevőként használt hús származási országát is a friss húséhoz hasonló módon: ezt kérik a képviselők a Bizottságtól egy hétfő esti vita során. A szerdán megszavazandó állásfoglalás várhatóan az erre vonatkozó jogszabálytervezet benyújtását várja a Bizottságtól. A képviselők hangsúlyozták: a lóhúsbotrányt követően újra meg kell szerezni fogyasztók bizalmát. 2013-as közvélemény-kutatási eredmények szerint a fogyasztók 90 százaléka pártolja, hogy a feldolgozott élelmiszereken is tüntessék fel az összetevőként tartalmazott hús származási országát, írja a Bizottság egyik jelentése. Vita: február 9., hétfő Legyenek megfizethetők az új gyógyszerekAz ár miatt nem jutnak hozzá betegek egyes új gyógyszerekhez: a Parlament szerdán ismét foglalkozik a kérdéssel a Tanács és a Bizottság képviselőjének jelenlétében. A bizonyos betegségek, köztük például a Hepatitis C gyógyítására alkalmas új szerek magas ára késztette arra a képviselőket és egyes tagállamokat, hogy újranyissák a megfizethető árú, új terápiák elérhetőségét célzó uniós szabályzásról szóló vitát. A plenáris ülés szerdai vitája egy tavaly szeptemberi eszmecsere folytatása, amely egy szóbeli választ igénylő kérdés nyomán indult. A képviselők a szeptemberi vitában átláthatóbb gyógyszerárazást kértek, különös tekintettel a társadalombiztosítási rendszerekre nehezedő nyomásra. Vita: február 11., szerda Ifjúsági foglakoztatási kezdeményezés: egy milliárd euró 2015-ben?A legújabb bizottsági tervek szerint 2015-ben a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásainak egyharmada, 1 milliárd euró lenne elérhető: erről vitázik a Parlament kedden délelőtt az Unió foglalkoztatásért felelős biztosával, Marianne Thyssennel. A terv harmincszorosára emelné a tagállamoknak 2015-ben a 650 ezer fiatal munkához juttatására szánt összeget. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés biztosította forrás többletként jelentkezik azokban az országokban, ahol az egyes régiókban 25 százalékot meghaladó ifjúsági munkanélküliség miatt az Európai Szociális Alapból is pénzhez jutnak. A terv kivitelezéséhez a Parlamentnek és a Tanácsnak módosítania kell az Európai Szociális Alapra vonatkozó jogszabályokat. Megjegyzés a szerkesztőknek Az ifjúsági foglalkoztatási garancia célja, hogy az iskolából a munka világába való átmenet felgyorsításával és munkahelyek létrehozásával csökkentse a fiatalok körében jelentkező munkanélküliséget. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2014 és 2020 közötti össz-költségvetése 3,2 milliárd euró, amelyet az Európai Szociális Alapból legalább 3,2 milliárd eurós támogatás egészít ki. A javaslat a 2015-ös évre 1-1,5 százalékról akár 30 százalékig emelné a kezdeményezés uniós előfinanszírozását. A kezdeményezés haszonélvezői (Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) a terv szerint a kapcsolódó operatív programok jóváhagyása után azonnal hozzáférnének a 3,2 milliárd euró harmadához. Vita: február 10., kedd |















