Angela Merkel, német szövetségi kancellár hétfő délután látogatást tesz a Dohány utcai zsinagógában

Angela Merkel látogatása a Dohány utcai zsinagógában

Angela Merkel, német szövetségi kancellár hétfő délután látogatást tesz a Dohány utcai zsinagógában, majd a holokauszt mártírjainak Emánuel Emlékfájánál emlékezik meg az áldozatokról. A látogatás során találkozik két holokauszt túlélővel, akiket 2012-ben a német állam magas állami kitűntetésben részesített. Ezt követően előreláthatólag egyórás megbeszélést folytat a magyarországi zsidó hitközségek vezetőivel.

A tárgyaláson a magyar zsidóság képviseletében részt vesz Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke, Deblinger Eduard a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Guba Gergely a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség és Kálmán Gábor a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnökei.

A tárgyalásokon előreláthatólag szó lesz kárpótlási ügyekről, az európai antiszemitizmus növekedéséről, valamint oktatási és kutatási együttműködési lehetőségekről.

2012-ben Joachim Gauck német szövetségi elnök a Németországi Szövetségi Köztársaság érdemrendjének érdemkeresztjét a szalaggal adományozta négy, a múltra való emlékezés terén hosszú évek óta aktívan tevékeny magyar soa-túlélőnek. Az ily módon méltatott személyek a következők: Bartha Ágnes, Pudler Blanka, Pusztai Éva és Dr. Dénes György professzor. Közülük ketten a nagykövetség felkérésére személyesen is részt vesznek az Emanuel-emlékfánál tartandó megemlékezésen, ahol Angela Merkel kancellár asszonnyal is találkoznak majd.

Pusztai Éva Auschwitz-Birkenaut, valamint a münchmühlei lőszergyárban, a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik kültáborában végzett kényszermunkát élte túl. 1990-ben részt vett Stadtallendorf város megbékélési hetén. A község kérésére később német nyelven is elkészítette emlékiratainak rövidített változatát, ami később magyarul is megjelent „Anima rerum” címen. Kapcsolatokat ápol a buchenwaldi és a „Topf & Söhne” emlékhelyekkel Erfurtban. Ahol annak a cégnek a történetét dolgozzák fel, amely auschwitzi és a többi koncentrációs tábor részére a krematóriumokat gyártotta.

Bartha Ágnes kényszermunkás volt Genshagenben, egy repülőgépmotor-gyárban, a ravensbrücki koncentrációs tábor egyik külső táborában. 1992-ben ismerte meg Dr. Helmut Bauer berlini történészt, szerzőt és filmest, aki a genshageni nők történetét kutatta és dokumentálta. Közösen szerveztek egy kiállítást a már elhunyt művésznő, és Bartha Ágnes barátnője valamint „tábori nővére”, Kiss Edit műveiből, amelyek az üldöztetés korszakából származó élményeit örökítették meg. Két dokumentumfilm is készült a közreműködésével és több könyvben is dokumentálták Bartha Ágnes történetét.