Rendhagyó történelemóra

 

Rendhagyó történelemóra

www.facebook.com/halljadizrael

A Nemzeti Örökség Intézetének kiemelt feladat a múlt ápolása mellett a fiataok érdeklődésének felkeltése eme feladatok iránt. Ennek okán szerveztünk egy rendhagyó történelemórát, melyen Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Ligeti András, a Mazsihisz Ifjúsági Csoportjának elnöke és Forrás Dávid, a Mazsihisz Ifjúsági csoportjának alelnöke beszélgetett.

 

fogarasi.atv

 

 

 

 

 

 

Forrás Dávid.és ligeti andrás

 

 

 

 

A NÖRI többek között rendhagyó történelemórákat szervez, de miért pont Önök, mi is a szervezet feladata?

RFK.: A Nemzeti Örökség Intézete másfél évvel ezelőtt jött létre, én magam már 15 éve dolgozom ezen a területen, de sokkal izgalmasabb lenne, ha a választ a fiatalok adnák meg a NÖRI-vel kapcsolatban.

Forrás Dávid: Bevallom őszintén, nekem fogalmam sincs.

Ligeti András: Én egy fokkal szerencsésebb helyzetben vagyok, mivel már találkoztunk egy rendezvényen, mielőtt találkoztunk volna, előtte azért kicsit utánanéztem a NÖRI-nek.

RFK.: Önöknek is azt tanácsolom, hogy látogassák meg az intézet weboldalát, tudjanak többet rólunk, már azért is, mert az év kormányzati honlapja lett a mienk ebben az évben. Visszatérve az eredeti kérdésre, mint már mondtam, másfél éve alakult meg a Nemzeti Örökség Intézete, mely többek között a fiatalokat is erősen érdeklő, érintő kérdésekkel foglalkozik. Sírkertek gondozása a feladatunk, nemzetünk nagyjainak síremlékét ápoljuk, vallástól teljesen függetlenül. Számunkra mindenkinek az emléke fontos, aki tett valamit ezért az országért, ezért a hazáért.

Valóban köztudott, hogy a magyar zsidók az ország életében sokat vállaltak, vérüket hullajtották a hazáért, az I. világháborúban. Ön szerint ezt az állítást mi támasztja alá?

RFK.: Tavaly kezdődött a világban, így Magyarországon is egy emlékezéssorozat az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról. Azt kell mondanom, hogy Magyarországnak van négy éve arra, hogy évtizedes adósságát törlessze, azaz lerója kegyeletét az I. világháború áldozatai, hősei előtt. Köztük megtalálhatóak a zsidó hősök is. A Kozma utcai zsidó temetőben van a legnagyobb egységes katonai parcella, ahol több mint 300 zsidó katona, hősi halott sírja található. Persze az is igaz, hogy másutt is, így a Farkasréti zsidó temetőben is van zsidó hősi halotti parcella.

L A.: Én erről nem tudtam.

FD.: Én a Dohány utcában található Hősök Templomáról tudtam, hogy az az I. világháború hőseinek emlékére épült meg.

Azt tudtátok, hogy volt Magyarországnak zsidó hadügyminisztere?

FD.: Én erről azért tudtam.

RFK.: Ebből is látszik, hogy az intézetünknek azért még van feladata, hiszen kiemelten kezeljük a fiatalok megszólítását, megfelelő ismeretek átadását. Számomra az a gond, hogy a műveltebb fiataloknak is eléggé hiányos az ismeretanyaga. Mi igyekszünk szinte mindenhol megnyilvánulni.

Mit is üzennének?

RFK.: Van egy ars poeticánk, Széchenyi Istvántól származik az idézet: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg a múltját, nézd meg a temetőjét!”

A fiatalemberek is jártak már zsidó temetőben, de gondolom, hogy a Pro Patria felirattal nem igazán találkoztak. Elnök asszony mit tud mondani ezekről a sírkőfeliratokról?

RFK.: Mindenkinek, így elsősorban a fiataloknak is ajánlom, hogy látogassák meg a Kozma utcai zsidó temető hősi katonai parcelláját. Itt temetőtörténeti, kultúrtörténeti, hadtörténeti emlékek, síremlékek vannak, és valóban vannak olyan sírok is, ahol a Pro Patria (A Hazáért) felirat található, de vannak Nagy-Magyarországot ábrázoló képek is egyes sírokon. De mellette ott látható a hősi halottak héber neve is, legyenek azok katonák, polgári alkalmazottak, hiszen rengeteg orvos és egészségügyi dolgozó is életét vesztette a hazáért.

A Kozma utcai temető kapcsán érdemes beszélni egy másikról is, ami valamikor a város szélén volt, mára már a város közepén van, a Salgótarján úti. Nemrégiben egy album is megjelent erről a zsidó temetőről.

RFK.: Megint megkérdezném a fiatalokat, tudtak-e erről a temetőről, ismerik-e ezt?

LA: Én hallottam róla, bár még nem jártam ott.

FD.: Mi nagyon fontosnak tartjuk a múlt ápolását, a mi szervezetünk is vett már részt temetők felújításában, bár az is igaz, hogy most elsősorban a jelenre igyekszünk koncentrálni.

Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy ezeknek a temetőknek a látogatása nagyban segíthet az antiszemitizmus, a rasszizmus, a kirekesztés elleni küzdelemben, hiszen itt hazánk egykori nagyjai nyugszanak. A Salgótarján úti temetőben kik nyugszanak?

RFK.: Ez a temető egy zárt ortodox temető, ami a Fiumei úti temető közvetlen szomszédságában van. Ez egy rendkívül elhanyagolt temető, hiszen minden temető, amelyik már nem működik ilyen állapotba kerül.

Ön szerint miért fontos ez a temető, legyen szó akár a turizmusról, a történelemről, a kultúráról?

RFK.: Elsősorban azért, mert egy felbecsülhetetlen értéket jelent, a dualizmus korszakát mutatja be, ami egyébként műemlékileg egészében védett. Mi nagyon szívesen vállalkozunk arra, hogy a Mazsihisz Ifjúsági Csoportja számára szervezünk egy temetői sétát, hogy megismerjék ezeket az értékeket.

A fiatalemberek hallottak a múlt ápolásáról, de mit csinál a Mazsihisz Ifjúsági Csoportja?

FD.: Mi fél éve kezdtünk el komolyabban dolgozni a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében, mindketten dolgoztunk már különböző zsidó ifjúsági szervezetekben. Két fontos célt határoztunk meg magunk elé, elsősorban hidat szeretnénk képezni a legnagyobb zsidó szervezet és a különböző zsidó ifjúsági szervezetek között, másodsorban pedig erőteljesebben akarjuk szerepeltetni a fiatal generáció véleményét és szerepét a Mazsihisz különböző testületeiben. Szorosan együttműködünk a Mazsihisz elnökségével és számos témában igyekszünk megszólalni, konstruktív párbeszédet folytatni.

LA.: Én mielőtt az ifjúsági csoport elnöke lettem volna, a Fórum az antiszemitizmus ellen projektcsoportot vezettem. Ennek egyik fontos része volt a múltunk ápolása, hiszen valóban csak akkor tudunk harcolni az antiszemitizmus ellen, ha ismerjük a múltunkat. Mellette a hídszerepet szeretném én is kiemelni, és egyben felhívni a NÖRI elnökének a figyelmét a Kibuci Bucik projektre, amit a Lauder Javne iskolával indítottunk el, ők foglalkoznak a temetők felújításával, gondozásával. Évente 2-3 akciót szerveznek, amelyeken 30-40 ember vesz részt. Mi ennek a kibővítésében igyekszünk segíteni, ez nem csak azért fontos, mert a temetőket tisztán kell tartani, ápolni kell, ami a mi feladatunk, hanem azért is, mert akik ezeken részt vesznek, nagy lökést kapnak az identitásuk megtalálásában, ez teszi őket aktívvá.

Milyen hasznot talált a beszélgetésben?

RFK.: Egy ismeretanyag elindításában, a kölcsönös megismerésében. Én egyébként a Lauder iskola kezdeményezését ismerem, beszéltem is már velük. hiszen ott is, és most is szívesen felkínálom a felújításokban a NÖRI szakértelmét is.

LA.: Annak nagyon örülök, hogy megindul, megerősödik az együttműködés, s remélem egyre több embert tudunk elérni.

FD.: Nekem is nagyon hasznos volt, remélem egyre többen keresnek meg minket is, elsősorban a Facebookon.

Köszönöm a beszélgetést.

kotelés én a breuer

Breuer Péter

Az interjú a 2015. január 16-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.