Egy volt a sorsunk akkor és egy a sorsunk ma is!
Latorcai Csaba helyettes államtitkár a Holokauszt Emlékévről, az elkövetkezendő év, évek feladatairól, az együttélés fontosságáról beszélt.
Ön is nemrégiben járt Izraelben, mi járatban volt a Szentföldön?
Egy vallásközi zarándoklaton jártam ott, hiszen a Szentföld minden monoteista vallás szent helye. Az, hogy Magyarországról különböző emberek, különböző vallás hívei elzarándokoltunk ide, ezzel is az együvé tartozásunkat mutattuk meg, szerettük volna kifejezni. A vallási kérdések nem elválasztanak, hanem sokkal inkább összeterelnek bennünket. Nem beszélve arról, hogy nekünk, a saját vallásunk, saját meggyőződésünk szerint is így kell élnünk a mindennapjainkat, azaz azt keressük a másikban, ami összeköt bennünket. A zarándokúttal párhuzamosan, attól időnként elválva pár órára, folytattam hivatalos tárgyalásokat is, a jeruzsálemi külügyben, illetve a Jad Vasem Intézetben.
Milyen eredményei voltak a tárgyalásoknak?
A Jad Vasem Intézetben egy tájékoztatást adtam a 2014. évről, hiszen ez volt a Holokauszt 70. évfordulója, aminek keretében még a napokban is, sőt a jövő év tavaszáig zajlanak a megemlékezések Magyarországon. Mindezek mellett ismertettem a kormányzat azon elképzeléseit, amivel hozzá kíván járulni a közös kulturális örökségünk megőrzéséhez.
Ez mit is jelent?
Egyrészt a zsinagógák, mint közösségi terek felújítását, a felújításukhoz való hozzájárulást, hiszen az akár a művészettörténetben is jelentős, páratlan építészeti emlékek, amit a magyarországi zsinagógák magukban hordoznak, ez kötelezettséget is jelent számunkra, hogy mindezt az utódainknak is átadhassuk, megmutathassuk. A másik, szintén jelentős feladat, a zsidó temetők felújítása, hiszen 1944-ben szinte a teljes vidéki zsidóságot kiirtották, ennél fogva nekünk, az utódoknak a kötelességünk ezeknek a temetőknek a karbantartása, hogy ráhagyományozódjon a minket követő generációkra. Mindezt a lehetőségeink szerint szebb, jobb formában.
Gondolom, hogy a megbeszéléseken a Sorsok Háza projekt is szóba került.
A Sorsok Háza is a Holokauszt Emlékév kapcsán elinduló projekt, én úgy gondolom, hogy ez egy hiánypótló kezdeményezés, egész Európában nincs egy olyan múzeum, megemlékezési tér, oktatási központ, ami kifejezetten a Holokauszt legártatlanabbjainak, a gyermekáldozatoknak állítana emléket. A program elindult, az építkezés zajlik, és tény a kormányzatnak azon elkötelezettsége, hogy ezt az intézményt csakis a zsidó közösséggel együtt gondolkodva az ő egyetértésükkel kívánja megvalósítani.
A zarándokúton Ön még Betlehembe is eljutott. Mit tapasztalt ott?
Én első ízben voltam a Szentföldön. Nekem ez hatalmas élmény volt, hihetetlen tapasztalatokkal, beleértve az összes keresztény és nem keresztény szent helyet is. Betlehemben azért erős volt a kontraszt, ezt érzékelni is érdekes volt, hiszen egy más területre léptünk be. Ugyanakkor az a béke és nyugalom, az a vallások közötti együttélés itt volt tapasztalható, no persze meg Jeruzsálemben a Szent Sír Templomnál. Arra a békére is gondolok, amire mindenkinek törekednie kell és a saját életében kell megvalósítani.
Nemrégiben Ferenc pápa is arra hívta fel a zsidó testvérei figyelmét, hogy nyújtsanak segítséget abban a háborúban, ami most a Közel-Keleten a keresztények ellen zajlik.
A magyar kormány is, immár hónapok óta, tulajdonképpen a közel-keleti válság kirobbanása óta gyakorlatilag igen éles hangon tiltakozik az itt zajló vallásüldözés ellen. Én úgy gondolom, hogy a Közel-Keleten keresztényeknek és zsidóknak egy a sorsuk, ez is egy figyelemfelhívás az összefogásra! Mindezt példát mutatva, a saját életünkkel is bizonyítani kell! Ez a nagyon fontos emberi dolog, de a politikának is van feladata, mégpedig az, hogy minden tőle telhető eszközzel megpróbálja megszüntetni azt a népirtást, ami jelenleg is zajlik a Közel-Keleten.
Mi tud tenni Ön az ellen, hogy a legfrissebb hírek szerint az Iszlám Állam Európa felé kíván menni? Ez minket is érinthet, talán már most is zajlik már az önkéntesek szervezése.
Miután azt látjuk, hogy alapvetően fiatalok csatlakoznak hozzájuk, Nyugat-Európából már százával tódultak ki, alapjában véve félinformációkra támaszkodva, az iszlám kultúrkört csak alig ismerve, így a legfontosabb, a megfelelő felvilágosítás, az ismeretterjesztés. A hitvilág megfelelő ismeretének átadása, a kultúrának, a kulturális ismereteknek a megfelelő átadása. Ettől a pillanattól már kevésbé lesznek becsaphatók, megtéveszthetők a radikális szélsőségesek által.
Magyarországra visszatérve, Ön is aktív résztvevője volt a Zsidó Kerekasztalnak, mi történt a legutóbbi ülésen?
A megegyezés szerint a Zsidó Közösségi Kerekasztal háromhavonta rendszeresen ülésezik. A legutóbbi egy rendkívül békés hangulatban zajlott, egy konstruktív megbeszélésen vagyunk túl. Már a szeptemberi megbeszélésen elhangzott az összes érintettől, hogy Magyarország élenjár a gyűlölet-bűncselekmények szankcionálásában, egyrészt büntetőjogi, másrészt pedig polgári jogi szankcionálásában. Ugyanakkor az is fontos, hogy a bűnüldözési hatóságok, igazságszolgáltatási szervek is úgy értelmezzék ezeket a jogszabályokat, ahogyan az a jogalkotó célja volt, ami a társadalmi köznyugalmat is biztosítani tudja. A mostani ülésünkön meghallgattuk az igazságügyi miniszter urat, a Belügyminisztérium, a rendőrség, a bíróságok és az ügyészség vezetőit, születtek javaslatok, a miniszter úr ígéretet is tett, hogy ezeket megvizsgálja, egyrészt az Európa Tanács keretegyezményének hazai átültetésére vonatkozó gyakorlatát, másrészt pedig a büntetőeljárási törvény tekintetében, aminek a kodifikációja most zajlik. Itt olyan garanciális elemek kell, hogy kialakításra kerüljenek, amivel az érintett csoportok nevében fellépők több garanciát kapnak arra, hogy ezekbe az eljárásokba több betekintést és visszacsatolást kapjanak. Úgy gondolom, hogy ez volt a legfontosabb kérdés, ami szóba került, ezen felül a kormányzat tájékoztatást nyújtott a zsidó temetők felújításával kapcsolatosan, de szó volt a Holokauszt túlélők szociális helyzetének rendezéséről, az eddig megtett lépésekről, a jövőbeni tervekről. Végül egy átfogó összegzést is meghallgattunk arról, hogy milyen komoly intézkedések történtek a köznevelés tekintetében, a Holokauszt, a zsidó közösség története és helye a magyar történelemben megfelelő módon kerüljön prezentálásra az iskolások számára a tanulmányaik során.
A rövidesen beköszönő 2015-ben Magyarország egy jelentős feladat előtt ál, mi is ez?
Magyarország elnyerte a Nemzetközi Holokauszt Megemlékezési Szervezet (IHRA) soros elnökségét, 2015 márciusától egy évig tölti be ezt a tisztet. Ez nagyon komoly felelősséggel és lehetőséggel is jár az ország számára. Ez a szervezet alapvetően antiszemitizmussal kapcsolatos kérdésekkel, illetve a Holokauszt feldolgozásával, kutatásával, bemutatásával foglalkozik, erre vonatkozóan fogalmaz meg ajánlásokat, nyújt lehetőséget minél szélesebb társadalmi csoportok bekapcsolódására. Az IHRA egy kormányközi szervezet, de tevékenységében civil szervezetek is erőteljesen részt vesznek. Az elnökségi programot december elején prezentálta Takács Csaba államtitkár úr Manchesterben, ez egyöntetű pozitív visszhangra talált. Úgy gondolom, hogy ilyen pozitív fogadtatásra talált Magyarország elnökségi programja, az nagyban köszönhető annak, hogy ennek a programnak a kialakításába bevontuk a Zsidó Közösségi Kerekasztal tagjait is. a tőlük kapott javaslatokat, programelemeket amennyire tudtuk, beépítettük.
2015 januárjában sokan kelnek útra, hogy a náci haláltáborokban elhunytakra emlékezzenek. De más megemlékezések is lesznek. Magyarország miniszterelnöke is megemlékezik majd az I. világháborúban elhunyt zsidó hősökre a Kozma utcai zsidó temető rövidesen megnyíló katonai parcellájában. Mit tud mondani erről az eseményről, így előzetesen?
Én is úgy tudom, hogy miniszterelnök úr ellátogat a Kozma utcai zsidó temetőbe, hogy így rója le kegyeletét mindazon hősök előtt, akik az I. világháborúban, illetve azt megelőzően vérüket ontották Magyarországért. Nekem is nagyon komoly élmény volt, amikor az elmúlt félévben több zsidó temetőt látogathattam meg, mindegyik temetőben találtam hősi halált halt katonák sírját, legyenek azok az I. világháború, vagy akár korábban vívott ütközetek, melyeket az Osztrák-Magyar Monarchia vívott áldozatai. Találtam katonatiszteket, orvosokat, jegyzőket, tehát az a reprezentáció, ahogy a zsidó közösség szerves része volt a magyar társadalomnak a II. világháborúig, az a temetőinkben is visszatükröződik. Ennél fogva is, ez egy nagyon komoly, az együttélésünket bizonyító, azoknak az aspektusait felmutató tisztelgő lépés lesz ez a miniszterelnök úr részéről.
A zsidók szerepvállalása, túlreprezentáltsága az I. világháborúban adhat egyfajta alapot is az antiszemitizmus, a rasszizmus elleni küzdelemben a mai napig is?
Magyarország lakossága, a magyar emberek összességében túl voltak reprezentálva az I. világháborúban, így a zsidó emberek is túl voltak reprezentálva ebben a világégésben. Egy volt a sorsunk akkor és egy a sorsunk ma is! Ez az antiszemitizmus elleni küzdelem lényege.
A temetők felújítása mellett, melyet kiemelten kezel a kormány, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, szóba kerültek a zsidó iskolák is.
Hosszú évtizedek lemaradását kell bepótolni, véleményem szerint a Holokauszt Emlékév egy komoly dátum ahhoz, hogy ezt elkezdjük bepótolni. Ehhez komoly forrásokat kell rendelni, ezt a kormány meg is teszi,. A cél, hogy Magyarország temetői 2-3 év alatt olyan állapotba kerüljenek, méltó az országhoz, ahhoz, ahogyan mi az elődeinkhez állunk, róluk megemlékezünk.
A polgári év végén sokan tesznek fogadalmat a következő esztendőre. Nekünk zsidóknak nagy szerencsénk van, mert tehetünk fogadalmaz a zsidó újév táján és ha akarjuk, most is. Ön hogyan áll a fogadalmakkal?
Nem szoktam fogadalmakat tenni. Én arra teszek fogadalmat, hogy a munkámat a legjobb tudásom szerint, partneri együttműködésben végzem. Erre számíthatnak a következő évben is tőlem.
Ön teológus, politikus, közéleti ember, de egyben családapa is. Milyen Önnek az ünnep?
Időben készültem az ajándékokkal, nekem ezek a napok jelentik azt, amikor valóban a családommal lehetek, ezt nagyon sokra tartom, ebből tudok töltekezni, ebből tudok erőt meríteni a mindennapjaimhoz, ahhoz a munkához, amivel tudom szolgálni hazámat. Négy gyermekem van, így biztosan lesz lehetőségem az elmélyülésre, lesz lehetőségem a beszélgetésre. A gyermekeim 16-tól 6 évesig vannak, ezért az élet minden területét és minden életkori sajátosságot is megtapasztalhatok ezekben a napokban, amit már nagyon várok.
Visszatérve a 2014-es esztendőre, sok minden történt Önnel, mi volt az, amelyik a legmélyebb nyomot hagyta?
A szeptemberi Zsidó Közösségi Kerekasztal ülését emelném ki, hiszen egy feszült helyzet alakult ki annak előtte, ami több problémából táplálkozott, ehhez képest ezen az ülésen sikerült egy olyan áttörést elérni, egy olyan bizalmi alapot sikerült kialakítani, ami a következő négy éves kormányzati munka sikerét megalapozza.
Köszönöm a beszélgetést, sok boldogságot az ünnepekre és sok sikert a következő évre.
Breuer Péter
