Fényképek a Győri Zsidó Hitközségben tartott előadásról

Kedves Péter!

Az Öntől kapott névjegyen lévő weboldalba belenézve ismét csak arról győződhettem meg, hogy a magyar zsidóság milyen sok mindennel gazdagította a magyar és egyben az egyetemes kultúrát.

Bevallom őszintén, hogy merő véletlenségből fedeztem fel a Győri Zsidó Hitközség szabadegyetemi előadásait. Jó két esztendővel ezelőtt Spánn Gábor volt a húzónév, amely ráirányította a figyelmemet erre az előadás sorozatra. Spánn Gábor zseniális humora, és magával ragadó egyénisége teljesen lenyűgözött, és ugyanakkor feltűnt nekem Villányi Tibor karizmája is. Nagyon megnyerő volt a számomra az akkor elmondott néhány mondatos ismertetője, és a szabadegyetemi előadásokról adott előzetese, és akkor döntöttem úgy, hogy ezekre a rendezvényekre el kell jönnöm rendszeresen, mert itt első kézből juthat az ember olyan információkhoz, amely a zsidóság hitvilágát, mindennapi életét, művészeti tevékenységét mutatja be.

Aztán az egyik szabadegyetemi előadáson szembesülnöm kellett azzal is, hogy mennyire keveset tudok a különböző vallásokról, amikor az előadó nagyon áttekinthetően mutatta be a 3 monoteista világvallás – zsidó, keresztény, muzulmán – hasonlóságait és eltéréseit.

Ugyanakkor azt elég elkeserítőnek tartom, amikor lépten-nyomon találkozom a mérhetetlen butasággal, sarkított kifejezéssel élve sötétséggel, amely napjainkban is tetten érhető, és gyakorlatilag a minden okot nélkülöző zsidógyűlöletben nyilvánul meg.

A Menházban Ön által is látott térképsorozat készítésekor óhatatlanul, és nagy örömmel el kellett mélyednem a világ, és a magyarországi zsidóság történetében, és habár az átlag emberekhez képest már sokkal több ismerettel rendelkezem a zsidóság történelméről, hitvilágáról és szokásairól, de egyben érzem azt is, hogy még nagyon sok szabadegyetemi előadást végig kell hallgatnom, és a rendelkezésemre álló szabadidőmből is még sokat kell áldoznom arra, hogy azt mondhassam már eléggé tájékozottnak vagyok tekinthető a zsidósággal kapcsolatos kérdésekről.

Bocsánat, hogy ezzel a mesével igénybe vettem az idejét, pedig alapvetőn a november 13-i (chesván 20-i) előadásán készített néhány fényképhez szerettem volna egy pár soros kísérő levelet írni. Csatoltam még azt a néhány ellesett pillanatot megörökítő fényképeket is, amelyeket a Menházban tett látogatásán készítettem.

Tibornál pedig szorgalmazni fogjuk, hogy Önt is hamarosan újra hallgathassuk a győri zsinagógában.

További szép napot kívánok!

Üdvözlettel