Tavaly a legtöbb tagállamban továbbra is kihívást jelentettek a gazdasági körülmények a kis- és középvállalkozások számára. A gazdasági eredmények arra mutatnak, hogy zajlik a fellendülés, ám egyenetlen és pályája még nem kellően lendületes. Ezek a következtetései a kkv-k éves teljesítményértékelésének (SMEs’ Performance Review) és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag országspecifikus tájékoztatóinak, amelyeket az Európai Bizottság tett közzé.
A kkv-k száma és hozzáadott értéke 2013-ban már a válságot megelőző 2008-as szint fölött állt, ám az általuk foglalkoztatottak száma még kisebb volt: 1,9 millió fővel (2,16%) kevesebb embert alkalmaztak, mint 2008-ban. Ráadásul az egymást követő évek fejleményei további elővigyázatosságra intenek. A hozzáadott érték 2013-ban 1,1%-kal tovább növekedett, ám ez folyamatos lassulást jelent az előző évekhez képest: 2012-ben 1,5%, 2011-ben pedig még 4,2% volt a növekedés. Ráadásul a kkv-k száma és munkaerejük 0,9%-kal, illetve 0,5%-kal csökkent, amit az általánosan gyönge gazdasági növekedés és a zuhanó infláció is tetézett.
Ferdinando Nelli Feroci ipar- és vállalkozáspolitikai biztos így nyilatkozott: „A még mindig a kkv-k előtt tornyosuló akadályok megerősítik, hogy az EU-nak és a tagállamoknak továbbra is erőfeszítéseket kell tenniük az üzleti klíma javításáért. A kkv-knak munkahelyeket kell teremteniük, ám a ma közzétett mutatókból világosan kiderül, hogy többet kell tenni például a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, ha EU-szerte el szeretnénk érni a kkv-k fenntartható növekedését.”
A kkv-k teljesítménye szembetűnően függ méretüktől, ágazatuktól és országuktól
A hozzáadott érték terén tapasztalható fellendülés jórészt a középvállalkozásoktól és a mikrovállalkozásoktól származik, miközben a kisvállalkozások még mindig nem érték el a válság előtti szintet. A foglalkoztatást tekintve mindegyik méretű vállalkozásnak kevesebb az alkalmazottja, mint 2008-ban. A legnagyobb relatív visszaesés a mikrovállalkozásoknál tapasztalható (–4,2%).
A válságtól a legtöbbet az építő- és feldolgozóipari kkv-k szenvedtek: halmozott hozzáadottérték-csökkenésük 2008 és 2013 között –22%, illetve –2,9% volt. A krízist megelőző szint elérésében a szolgáltató, valamint az IKT és az ingatlanágazat bizonyult a legdinamikusabbnak (7%, 9%, illetve 15% növekedéssel).
Világos törésvonalak ismerhetők fel az EU tagországai között is:
Az éllovasok csoportjába tartozik Németország, Ausztria, Svédország, Belgium, Málta, Luxemburg, az Egyesült Királyság és Franciaország. Ezekben az országokban a kkv-k foglalkoztatása és hozzáadott értéke teljes egészében helyreállt, még meg is haladja a 2008-as szintet, bár a fejlődés robusztussága országonként változik. Az ezekben az országok általánosságban tapasztalható hozzáadottérték-növekedés azonban nem párosul hasonlóan erőteljes foglalkoztatottságnövekedéssel. 2013-ig egyedül a német kkv-knak sikerült 2008-hoz képest legalább 10%-kal növelni az általuk foglalkoztatottak számát.
A skála másik végén e 10 országot találunk: Görögország, Spanyolország, Portugália, Horvátország, Ciprus, Írország, Románia, Szlovénia, Lettország és Magyarország. Ezekben az országokban a 2013-ban létrehozott hozzáadott érték (legalább) 10%-kal a 2008-as szint alatt volt.
Javult a kkv-k üzleti környezete – halad a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása
Az EU kisvállalkozóknak szóló kiemelt politikai programjában, a kisvállalkozói intézkedéscsomagban (Small Business Act, SBA) ajánlott intézkedéseket folyamatos ütemben hajtotta végre a 28 tagállam 2013/2014-ben is. 2013/14-ben és az azt megelőző két évben a legmagasabb végrehajtási aránnyal a finanszírozáshoz jutás, a vállalkozói készségek fejlesztése, a készségek és az innováció fejlesztése, a kkv-k igényeire fogékony közigazgatás és a nemzetköziesedés büszkélkedhetett. Ez alól kivétel, hogy a „Gondolkozz először kicsiben” elv az első két évben megelőzte a nemzetköziesedést. 2013/14-ben a szakpolitika középpontjában elsősorban a kkv-k finanszírozáshoz jutása állt, ami az időszakban megvalósított új szakpolitikai intézkedések több mint negyedét (26%) tette ki. Ezt a vállalkozói készségek fejlesztése, a készségek és az innováció fejlesztése, és a kkv-k igényeire fogékony közigazgatás követte.
Kilátások 2014-re és 2015-re: óvatos optimizmus számos kockázattal
Az EU-ban a kkv-k által előállított hozzáadott érték várhatóan növekszik: 2014-ben 2,8%-kal, 2015-ben pedig 3,4%-kal. A kkv-k által foglalkoztatottak száma valószínűleg szintén növekszik, mégpedig 0,1%-kal majd 0,7%-kal. Ez nagyjából 740 000 új munkahelyet jelent kkv-knál, ami azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy teljesen ellensúlyozza a 2008 óta bekövetkezett veszteségeket.
A 28 tagú EU-ban tavaly a nem pénzügyi ágazatban működő mintegy 21,6 millió kkv 88,8 millió embert foglalkoztatott, és 3666 milliárd € hozzáadott értéket állított elő.
Mi a „kkv-k teljesítményértékelése”?
Az Európai Bizottság által évente kiadott kkv-k teljesítményértékelése (SMEs’ Performance Review) azt elemzi, hogy az európai országok mekkora haladást értek el a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásában. A 2008-ban elfogadott és 2011-ben felülvizsgált kisvállalkozói intézkedéscsomag célja, hogy EU-szerte azonos versenyfeltételeket biztosítson a kkv-knak, valamint javítsa a közigazgatási és jogi környezetet, hogy így a vállalkozások minden potenciáljukat kibontakoztathassák, munkahelyeket teremtsenek és gazdasági növekedést generáljanak. A kisvállalkozói intézkedéscsomag erőteljes irányítóstruktúrával rendelkezik vállalkozói szervezetekkel és a tagállamok kormányaival az élén. A teljesítményértékeléssel együtt a Bizottság minden évben kiadja a kisvállalkozói intézkedéscsomag országspecifikus tájékoztatóit, amelyeket számos sikermutató értékelésével állítanak össze.
Forrás: europa.eu
