A holokauszt 70. évfordulóján egy négy méter magas menóra felavatásával emlékeztek vasárnap délelőtt a vészkorszak szegedi áldozataira. Lapis András szegedi szobrászművész alkotásának felavatása előtt többek között Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete és Solymos László alpolgármester emlékezett a szegedi áldozatokra.

A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra, egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja. A holokauszt emlékév keretében a szegedi zsinagóga udvarán állították felLapis András szegedi szobrászművész alkotását, a négy méter magas menórát, amely a jövőben égő fáklyaként emlékezteti majd az itt élőket a 4 ezer szegedi zsidó halálával végződő népirtásra, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló embertelenség.

A zsinagógakertben megjelent vendégeket – közöttük Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövetét,Solymos László alpolgármestert és Kovács Lászlót, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnökét –Lednitzky András a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte.

2014 többszörösen is évforduló. Egyrészt a holokauszté, ezért a gyászra emlékezünk, másrészt ünnepi évforduló is, hiszen éppen 25 évvel ezelőtt vette fel a két állam – Magyarország és Izrael – ismét a diplomáciai kapcsolatot – mondta köszöntőjében Lednitzky András. Megemlékezett arról, hogy Szegedről 1944. június 25–28. között három „halálvonatot” is indítottak. Összesen hatezer szegedi zsidót vittek különféle haláltáborokba. Közülük mindössze 1500 deportált térhetett vissza. Hatszázötven szegedi zsidó pedig az „erőltetett menet”, a munkaszolgálat áldozatává vált.

Szeged nevében Solymos László alpolgármester a városban élők együttérzését tolmácsolta, majd elmondta, Szeged az elmúlt évszázadok során mindig toleráns és befogadó város volt. A történelem folyamán itt mondták ki először, hogy a „mózes vallásúak” egyenlő tagjai a város közösségének, innen II. József halála után sem üldözték el a zsidó vallásúakat, Szegedre mindig a sokszínűség elfogadása és tolerancia volt jellemző és ez így lesz a jövőben is.

Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete emlékbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalomnak emlékeznie kell, mert fontos felelősségünk, hogy a megkülönböztessük a jót a rossztól. Hetven éve Magyarországról 437 ezer zsidó embert hurcoltak haláltáborokba származása miatt. Mindez azért történhetett meg, mert a náci Németország és Magyarország között együttműködés volt.

Fontos, hogy a magyarok beismerték, hogy szerepet vállaltak a holokausztban. Ez jó, de nem elég. Az, ami 70 éve történt nem tagadható le, de mindenkinek be kell látnia a saját, személyes felelősségét – mondta a nagykövet.

Ilan Mor emlékeztetett Káin és Ábel bibliai történetére, amelyben arra tanítanak, hogy az ember nem ölésre született, és a gyilkolás mindig egyéni döntés, saját választás kérdésre.

Isten lehetőséget adott az embereknek, hogy döntsenek jó és rossz között, de azt akarja, hogy a jó mellett döntsünk, ám a rossz dolgok megakadályozás ugyanolyan fontos – mondta Ilan Mor.

Markovics Zsolt főrabbi emlékezőbeszédében elmondta, a zsinagógában lévő két menóra hű mása a római diadalíven láthatónak és most már a zsinagóga kertjében is áll egy figyelmeztető jelkép. A zsidók számára a menóra többek között Jeruzsálem jelképe, valamint a modern Izraelt is szimbolizálja. De mást is jelent, a fényt és tüzet is szimbolizálja. Így nemcsak az élet, hanem a pusztulás jelképe is.

Az auschwitzi haláltáborokban nem Isten pusztult el, hanem maga az ember. Az új menóra azt a szellemet is jelképezi, amelyet soha, senki, sehol nem tudott elpusztítani. Összekapcsolja a múltat, a jelent és jövendőt, de feladatot, kötelességet is jelent a múlt ápolására és arra, hogy össze kell tartani a meglévőket – mondta el a főrabbi.

Ezt követően meggyújtották a hétágú menóra fényeit, majd a jelenlévők az emlékezés köveit helyezték el az alkotás talapzatán. (Forrás: Szegedi hírek)