Ukrán válság – Orosz politológusok: túl nagy kockázattal járna, ha az orosz csapatok behatoltak volna Ukrajnába
MTI
Moszkva túlságosan nagy kockázatot vállalt volna azzal, ha az orosz csapatok behatoltak volna Ukrajna területére. Oroszország alapvető feladata a délkelet-ukrajnai szakadárok szétzúzásának megakadályozása, a felkelők viszont akár Odesszáig és a Dnyeszteren túli területig is előre törhetnek – vélekedtek orosz politológusok.
„Amennyiben az orosz katonák szabadságuk alatt mennek Oroszország határain túlra harcolni, akkor valamelyik igaz a két feltételezés közül: vagy parancsnokaik előzetes értesítése és egyetértése nélkül teszik ezt, vagy az ő egyetértésükkel utaznak, és akkor Oroszország beavatkozik a konfliktusba, ami túlságosan kockázatos politika” – fejtette ki Borisz Makarenko orosz politológus az RBK Daily című orosz napilapnak.
A Politikai Technológiák Központja nevű orosz elemző cég vezetője Olekszandr Zaharcsenkónak, az önhatalmúlag kikiáltott, úgynevezett „donyecki népköztársaság” miniszterelnökének a kijelentéseire reagált. Zaharcsenko csütörtökön a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak elismerte, hogy három-négyezer oroszországi önkéntes harcol a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár fegyveresek oldalán. Azt mondta, hogy az „önkéntesek” szabadságuk terhére vesznek részt az ukrán hadsereg elleni harcokban.
„Oroszország előtt egyetlen feladat áll, hogy megakadályozza a donyecki és a luhanszki népköztársaságok közvetlen katonai vereségét, katonai erejük megsemmisítését és, hogy területeiket elfoglalják az ukrán csapatok” – állapította meg Vaszilij Kasin, az orosz Stratégiák és Technológiák Elemző Központja nevű cég szakértője. Szerinte Moszkva célja, hogy a harcok beszüntetésére és tárgyalásokra kényszerítse Kijevet. Mivel azonban Ukrajna forrásai meghaladják a szakadár régiók erejét, nem lehet a szeparatisták győzelmére számítani, csak a harci cselekmények elhúzódására mindaddig, amíg Ukrajna nem találja szembe magát gazdasági és belpolitikai nehézségekkel. „Hasonlóan ahhoz, mint ami Oroszországgal történt az első csecsen háborúban” – vélte Kasin.
Alekszej Arbatov, az orosz tudományos akadémia nemzetközi biztonságpolitikai intézetének munkatársa ezzel szemben úgy gondolja: bár korábban úgy tűnt, Oroszország célja az, hogy a katonai műveletek beszüntetésére késztesse Kijevet, most már azt lehet feltételezni, hogy az ukrajnai felkelők azt tűzték ki maguk elé, hogy még nyugatabbra jussanak el. El akarják foglalni az Azovi-tenger partján lévő Mariupolt és egészen a fekete-tengeri kikötővárosig, Odesszáig, majd a Dnyeszteren túli területig elmenni, hogy Ukrajna egész déli részét a Krím félszigettel együtt a szakadárok által önkényesen kikiáltott Új Oroszországnak nyilvánítsák és elszakítsák Ukrajnától.
Arbatov szerint „az orosz gazdaság már megszenvedte a külföldi büntetőintézkedéseket, és (Moszkva politikájának) további következménye az lett, hogy a NATO támaszpontokat fog létrehozni a Baltikumban, valamint Lengyelországban. A korábban semleges államok: Finnország és Svédország pedig közeledni kezdtek az észak-atlanti szervezethez, katonai együttműködésről kötnek azzal megállapodást és valamivel már átlépték a hidegháború határait”.
