Egymás felé forduló régiók Kelet Közép Európában
2014. JÚLIUS 15., KEDD
Egymás felé forduló régiók Kelet Közép Európában Approaching regions in EastCentral Europe
Egymás felé forduló régiók Kelet Közép Európában 1
BOÉR KRISZTINA
Potápi: a Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja „A Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja az óvodák, kisiskolák és a tehetséggondozás után” – mondta Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon, a Parlamentben. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácskozásán felszólalók közül többen is társadalmi-gazdasági integrációt szorgalmaztak a Kárpát-medencében. Emellett egy fejlesztési koncepciót és programot is bemutattak. Azzal kapcsolatban, hogy a Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja, Potápi Árpád beszédében kiemelte: fontos, hogy a szakképzés területén meglévő Kárpát- medencei együttműködést még jobban összehangolják, a kapcsolatrendszert megerősítsék. Célként jelölte meg az elkövetkező négy évre a határon túli kis- és középvállalkozások megerősítését is. Az államtitkár értékelése szerint a nemzetpolitika a kormány sikeres területei közé tartozott az elmúlt négy évben, óriási sikereket értek el, és most a „finomhangolás„, a kisebb területek felé fordulás következik. „Ez legalább annyira nehéz lesz, mint az elmúlt négy évben volt, de a munkára mindenkire, határon túli civil és társadalmi szervezetekre, egyházakra is számítanak” – hangsúlyozta (MTI)
Külhoni magyar vezetők a Kárpát-medencei fejlesztési lehetőségekről tanácskoztak A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési lehetőségeket tekintették át külhoni magyar szervezetek képviselői szerdán a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon, a Parlamentben. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett konferencián Borbély Károly, Románia energiaügyi államtitkára az RMDSZ által összeállított gazdaságfejlesztési tervet, az Erdély 2020 dokumentumot ismertette, amelynek kimunkálását – mint mondta – nagyon komoly előkészítés előzte meg, és számos egyeztetést folytattak róla. A tervről szólva kitért egyebek mellett az erdélyi magyar gazdák területalapú támogatására és az építőipari vállalkozások versenyképességének növelésére. Szavai szerint nagyon sok magyar vállalkozó érkezett az elmúlt években Erdélybe, és ösztönzik is őket a szerepvállalásra. A külhoni magyar politikus összegzése szerint a román- magyar üzleti kapcsolatokat fejleszteni kell a jövőben (MTI)
Hatos Pál lett az európai kulturális intézetek szövetségének alelnöke Az európai kulturális intézetek szövetsége (EUNIC) Hatos Pált, a Balassi Intézet főigazgatóját választotta
1 A szemlében szereplő cikkek nagy része a címre kattintva megjelenik – az MTI-hírekhez tartozó linkek egyes esetekben csak a www.mti.hu oldalon elvégzett egyszerű és ingyenes regisztráció után fognak működni
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
Magyarország
2
a szervezet alelnökévé. A brüsszeli székhelyű EUNIC az Európai Unió 28 tagországának 32 szervezetét tömöríti és a világ 150 országában működnek tagszervezetei. A EUNIC tagja az Európai Unió kulturális diplomáciájának minden ismert szereplője – a Goethe Institut, a British Council, az Institut Francais – mellett a közép-európai országok összes kulturális intézete is (MTI)
Németh Zsolt: Tusványos is jelzi, hogy a külhoni magyarság ügye és a nemzeti elkötelezettség szinte szinonimává vált „Tusványosnak, azaz a Bálványosi Nyári
Szabadegyetemnek fontos a szerepe abban, hogy mára a külhoni magyarság és a nemzeti elkötelezettség összetartozik, a kettő szinte szinonimává vált” – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken, Budapesten. A 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemről tartott sajtótájékoztatón Németh Zsolt kiemelte: Tusványos hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz nemzedéke, a rendszerváltó nemzedékek, valamint a külhoni magyar társadalmak és elitek között intenzív kapcsolat jött létre, és a magyarországi politikusoknak alapos az ismeretük a határon túli magyarságról. Hozzátette: Tusványosnak is köszönhető, hogy „Erdély divatba jött„, ma már százezrek járnak Csíksomlyóra, és rengeteg testvérvárosi kapcsolat jött létre magyar és erdélyi városok között. Véleménye szerint az idei rendezvény jelmondata – „történetekből történelem” – arra is utal, hogy 25 éves Tusványos, 25 éve történt a rendszerváltozás, és tört ki a romániai forradalom is. Ebben az időszakban különféle kitörési kísérletek jellemezték a térséget a perifériahelyzetből a felzárkózás, az euroatlanti integráció felé. Németh Zsolt szerint a 20. század sok konfliktust hagyott rendezetlenül Közép- Európában. Az elmúlt 25 év megbékélési kísérletei részben eredményesnek bizonyultak, a térségben „az oldódó bizalmatlanság és az erősödő érdekazonosság” jellemző. „A tabudöntögetés feladatát nem lehet elvégezetlenül hagyni” – mondta, példaként említve a Benes-dekrétumok ügyét. Megjegyezte: a régió országai ugyanakkor alapvetően az érdekharmonizációra törekednek. Arra is kitért, hogy „az egyenjogúsítás rögös útján haladnak külhoni magyar közösségek„. „A határokon átívelő nemzetegyesítés programja bontakozott ki az elmúlt 25 évben, az ehhez szükséges politikai kereteket már létrehozták” – közölte. Mint mondta, fontos az autonómiakoncepciók megfogalmazása, építése, és a magyar állam nem csekély segítséget nyújt ehhez (MTI)
Kisebbségkutatók: Magyarország csak olyat kér, amire európai példák vannak „Nem követel különleges jogokat a magyar kormány a környező országokban élő magyar kisebbségek számára, csupa olyasmit kér, amire európai példák vannak” – mondták el kisebbségkutatók vasárnap Budapesten, a Tom Lantos Intézet által szervezett nemzetközi tanácskozás után. A Tom Lantos Intézet Magyar kisebbségek európai kontextusban: eredmények és kihívások címmel szervezett nemzetközi műhelytanácskozást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetével közösen. „A nemzetközi szakmai élet legnagyobbjai vettek részt a Tom Lantos Intézet tanácskozásán, amely újabb alkalom volt, hogy nemzetközi példákon bemutassuk, hogy az autonómia, a kettős állampolgárság, a külhoniak szavazati joga nem kelet-európai sajátosság” – mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. „Magyarország csak olyan dolgokat kér a magyar kisebbség számára, amelyekre európai példák vannak, és amelyek egyetlen nemzetközi dokumentumnak sem mondanak ellent” – tette hozzá A Tom Lantos Intézet magyar kisebbségekről szóló tanácskozásán részt vett két európai parlamenti képviselő, Gál Kinga és Schöpflin György is (MTI)
Közel 15,5 milliárd forintból gazdálkodott tavaly a Bethlen Gábor Alap „Közel 15,5 milliárd forintból gazdálkodott tavaly a határon túli magyarokat támogató Bethlen Gábor Alap,
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
3
amely az előző évivel azonos összegű, 11,57 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült 2013-ban” – derül ki az alap Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök- helyettes által beterjesztett beszámolójából, amelyet az Országgyűlés honlapján hétfőn tettek közzé. Az alapból folyósított támogatások 88,2 százalékát határon túli szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek utalták ki. A 11,8 százalékos arányt képviselő belföldre folyósított támogatás döntően két fő programból állt: egy részét a Határtalanul! program keretében magyar iskoláknak nyújtott támogatás, másik részét pedig a Magyarság Háza program támogatása teszi ki … (MTI)
Wetzel: a kisebbségvédelmi jogokra fel kell hívni a figyelmet A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) által szervezett képzéssorozat ünnepélyes megnyitóján Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a nyári egyetem egyik legfőbb feladata az ismeretek átadása, a fiatal jogászok szemléletének formálása. „A nyári egyetem széles körű tudást kíván átadni a fiatal jogászoknak, akikre a jövőben jelentős szerep vár a kisebbségvédelemben” – emelte ki a helyettes államtitkár. Hozzátette: fel kell hívni a figyelmet azokra a létező jogokra, amelyek a magyar kisebbségekre vonatkoznak, mert nagyon sok esetben még azokkal a jogokkal sem tudnak élni, amelyek rendelkezésükre állnak az adott országban vagy nemzetközi jogi norma alapján. Hozzátette: ez sokszor a jogi tudat gyengeségéből adódik, esetleg félelemből vagy kényelmességből. A lehetőségekkel azonban maximálisan élni kell, és „bővíteni kell azt az eszköztárat, amivel rendelkezünk” – hangsúlyozta (OrientPress)
Tömegek hisznek egy zsidó világ-összeesküvésben Nemcsak a Jobbik szimpatizánsai, hanem a Fidesz és a baloldal szavazói között is találhatóak olyanok, akik szerint a zsidók világuralomra törnek. Igaz, Vona Gábor követői vezetik a ranglistát. Egy, a Political Capital (PC) megrendelésére készült friss kutatás szerint a Jobbik támogatóira továbbra is sokkal inkább jellemző a zsidóellenesség és az antiszemita összeesküvés-elméletekben való hit, mint a többi párt szavazóira. A „konspiratív antiszemitizmus” ugyanakkor a Fidesz és a baloldali pártok szavazótáborában is magas (ATV)
Megállítanák a magyarság csökkenését A Nemzetstratégiai Kutatóintézet felmérése szerint tíz év alatt 1,1 millió fővel csökkent a magyarság lélekszáma a Kárpát-medencében, Magyarországról pedig 460 ezren vándoroltak ki (MNO)
NagyAnna:nemadjukfelaromániaikonzulátusoknyitásátÁtalakulakonzulihálózat– erről döntött nemrég a kormány. Megszűnik a ciprusi és az észtországi követség, de új iroda nyílik Mongóliában és Ecuadorban. Románia viszont a napokban utasította el Magyarország azon igényét, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyithasson. Nagy Anna, külügyi szóvivő rádiónknak adott interjújában a lépést barátságtalannak nevezte és mint mondta, nem adják fel igényüket, s reméli a román kormány meggondolja magát (OrientPress) A magyarság szolgálatát díjazta Semjén Zsolt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes a Parlament Vadász termében magas állami kitüntetést adott át a magyar–izraeli kapcsolatok fejlesztése és az Izraelben élő magyar ajkú zsidóság magyar identitásának megőrzése érdekében végzett, példaértékű közéleti tevékenysége és kiemelkedő emberi helytállása elismeréseként Yitzak Livnatnak (OrientPress)
Románia
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
4
Romániai koalíciós vita – Nem született megoldás a Ponta–Kelemen találkozón, folytatják az egyeztetést „Nem született megoldás a bukaresti kormánykoalícióban kialakult feszült
helyzetre Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és Kelemen Hunor miniszterelnök- helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke között lezajlott szerda délelőtti találkozón, ezért további egyeztetésekre kerül sor” – közölte az MTI-vel Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára (MTI)
Izsák Balázs: a magyarság képviselőinek kötelességük felfedni Románia szerződésszegéseit Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az erdélyi magyarság képviselőinek kötelességük nemzetközi szinten felfedni Románia szerződésszegéseit (MTI)
Diaconescu: korrekt a kisebbségi kezdeményezést elutasító kormányzati álláspont „Szükségesnek és korrektnek nevezte a román kormány elutasító álláspontját a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, a Traian Basescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány elnöke, a Népi Mozgalom Párt államfőjelöltje” – közölte szerdán azAgerpres hírügynökség (MTI)
Az ET tanácsadó testületének napirendjén a székelyföldi önkormányzati határozatok ügye „Az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok
Kongresszusának bürója megbízta a Kongresszus monitoring-bizottságát, hogy tárgyalja meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyét, ugyanakkor levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a kormány álláspontját” – közölte csütörtökön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Az MTI bukaresti irodájához is eljuttatott közlemény szerint az ET tanácsadó testülete azt követően döntött így, hogy sorra érkeztek Strasbourgba a székelyföldi önkormányzatoktól az SZNT felhívására elfogadott autonómiapárti határozatok (MTI)
BasescuszerintRománia”reflexből„foglaltállástakisebbségikezdeményezésellen„A román állam reflexből, hagyományainak megfelelően, automatikusan cselekszik, amikor a kisebbségekkel kapcsolatos politikáját támadás éri” – magyarázta csütörtökön Traian Basescu államfő, miért nem tájékoztatta a bukaresti külügyminisztérium a kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) arról, hogy a magyar szövetséggel szemben lépett perbe a luxemburgi bíróságon a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében (MTI)
Székely autonómia – Közeledett az RMDSZ és az MPP álláspontja a készülő törvénytervezetről „Közeledett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a
Magyar Polgári Párt (MPP) álláspontja a Székelyföld területi autonómiáját leíró törvénytervezetről” – számoltak be a felek, miután a két párt szakértői bizottsága csütörtökön, Sepsiszentgyörgyön ülésezett (MTI)
Kompromisszumos javaslatot tett az RMDSZ-nek Victor Ponta A romániaiHotnews hírportál pénteki értesülése szerint Victor Ponta miniszterelnök kompromisszumos ajánlatot tett a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ): Románia nem vonja vissza az Európai Unió (EU) bíróságához benyújtott keresetét, de nem tartja már azt fenn a per során (MTI)
TudathasadásbanazRMDSZPontaésKelemenszerdaitalálkozójándőlhetel,amagyar párt bent marad-e a kormányban. „A koalíciók jönnek-mennek, de a román állam marad, a román államiság marad.” Ezzel a nyilatkozattal jelezte Titus Corlatean román
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
5
külügyminiszter, hogy nem hajlandó engedni a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán kirobbant vitában. Várhatóan szerdán kerül sor Victor Ponta román miniszterelnök és Kelemen Hunor szövetségi elnök között arra a beszélgetésre, amelynek nyomán eldől, hogy kormányon marad-e az RMDSZ (Nsz)
Kelemen Hunor lemond kormánytisztségeiről, az RMDSZ kormányon marad Kelemen Hunor pénteken bejelentette, az elkövetkező napokban lemond a román kormányban betöltött kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont tagja marad a román kormánynak. A döntés a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteki ülésén hosszas vita után született meg. Kelemen Hunor elmondta, a szövetség elfogadta a miniszterelnök által javasolt kompromisszumot, hogy Romániának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyében képviselt álláspontját szeptemberben a parlament vitassa meg. A román kormány pedig nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe mindaddig, amíg a parlamenti vita le nem zárul. „Ezzel hozzájárulhatunk egy fontos párbeszéd kialakulásához a kisebbség és a többség között, és konstruktív megoldásokat találhatunk” – jelentette ki az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus. Nyomatékosan hangsúlyozta, a magyarság nem ellensége, hanem értéket teremtő közössége Romániának, és úgy vélte, a javasolt európai szabályozás jó eszköz lehetne az Európai Unióba törekvő Szerbiában és Ukrajnában élő román közösségek jogainak az érvényesítéséhez is (MTI)
Továbbra is Ponta a legesélyesebb elnökjelölt „Továbbra is Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnöknek van a legnagyobb esélye arra, hogy megnyerje a novemberi elnökválasztást Romániában, akárki is lenne az ellenfele a második fordulóban” – derült ki a liberális kötődésűAdevarul által hétfőn ismertetett friss felmérésből (MTI)
Tizenöt székely önkormányzat fogadott el autonómiahatározatot „Tizenöt székely önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amelyben kifejezte az autonómia iránti igényét” – közölte hétfőn a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) (MTI)
Politikai elemző: kellenek Pontának a nacionalista szavazatok Bakk Miklós erdélyi politológus szerint Victor Ponta a nacionalista szavazatokra is támaszkodni kíván – ezt jelzi az erről szóló vita is. Bakk Miklós erdélyi politológus szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői között kialakult vita azt jelzi, hogy Victor Ponta miniszterelnök – aki minden bizonnyal pártja jelöltje lesz a novemberi elnökválasztáson – a nacionalista szavazatokra is támaszkodni kíván. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára az MTI-nek kedden elmondta, a PSD eközben a magyar szavazókat is szeretné maga mellett tudni. A vezető kormánypártnak még mindig nincs világos stratégiája arra, hogy honnan gyűjtsön szavazatokat. Bakk Miklós a romániai koalíciós vitának egy külpolitikai összetevőjét is megemlítette. Elmondta, az ukrajnai válság nyomán Románia Lengyelországgal együtt Amerika támogatójaként pozicionálta magát a térségben. „Arra a következtetésre juthatott a román vezetés, hogy pozícióelőnybe került nemzetközi megítélés tekintetében Magyarországgal szemben, és határozottabb fellépést is megengedhet magának” – tette hozzá az elemző (hirado.hu)
AbizalomáraMaradakormánybanaRomániaiMagyarDemokrataSzövetség(RDMSZ). A döntés alapjául szolgáló kompromisszumot lehet vitatni, de egy biztos: az ellenzékbe vonulás túl nagy ár lett volna egy hipotetikus európai kisebbségi keretszabályozásért. Kisebbségi jogokat érvényesíteni ellenzékből úgy általában nem igazán lehet, közelebbről pedig esedékes a költségvetés kiegészítése és a választási rendszer átszabása. Előbbin „csak” a magyar vezetésű
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
6
önkormányzatok finanszírozása múlik, utóbbin akár a magyarság parlamenti képviselete … (Nsz)
Szerbia
Négyéves munkáját értékelte a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Sikeresnek értékelte négyéves munkáját a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) júliusi ülésén, amely mandátuma lezárásának is tekinthető, annak ellenére, hogy a 35 fős testület az októberi választásokig továbbra is havonta ülésezik. Korhecz Tamás, az MNT elnöke szerdán Szabadkán kiemelte: az utóbbi 4 évet a stratégiai tervezés és a stratégiai cselekvés jellemezte, most pedig fontos a beszámolás és az elszámolás. A vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve négy év alatt nyolc, különböző területet érintő fejlesztési stratégiát fogadott el. Ezek az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkoznak. Munkájukat 160 oldalas beszámolóban összesítették (MTI)
Németh Zsolt: fontos lépések történtek a nemzetegyesítés terén Fontos lépések történtek a nemzetegyesítés területén, amelyben kiemelt szerepe volt az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésének – hangsúlyozta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a XII. Vajdasági Szabadegyetem nyitóelőadásán az észak-bácskai Kishegyesen, csütörtökön (MTI)
Pásztor: folytatni kell a nemzetpolitika utóbbi négy évének gyakorlatát „A magyar nemzetpolitika utóbbi négy évének gyakorlatát folytatni kell, az esetleges változtatásokat pedig nem azért kell megtenni, mert bizonyos pozíciókba új emberek kerültek, hanem azért, mert a külhoni magyar közösségek igénye túlmutat az eddigieken” – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi képviselőház elnöke a XII. Vajdasági Szabadegyetem utolsó napján, vasárnap az észak-bácskai Kishegyesen. A magyar nemzetpolitika négy éve és a vajdasági magyar politikai érdekképviselet című kerekasztal- beszélgetésen Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért korábban felelős helyettes államtitkár – a nemzetpolitika utóbbi 25 évét ismertetve – azt mondta: a rendszerváltás után a magyar állam számára természetessé vált, hogy foglalkozik a külhoni magyarsággal, a kormányváltások viszont hullámzást idéztek elő a nemzetpolitikában, ami megingatta a külhoni magyarok bizalmát. Hozzátette: a nemzetpolitika célja az, hogy a külhoni magyaroknak legyen élhető jövőjük a szülőföldjükön (MTI)
„Síró-rívó magyarkodás” – Polgári értékrend és új társulatvezető Szabadkán „A politikai önkény útjai kiismerhetetlenek” – kommentálja a Narancsnak a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vezetőváltását Gerold László újvidéki színháztörténész, újságíró. A társulat tagjai, köztük a korábbi vezető, Mezei Zoltán nem nyilatkoznak: néhány soros közleményben adtak számot megdöbbenésükről, és fejezték ki egyet nem értésüket Andrási Attila kinevezésével és pályázatával … (MaNcs)
Szlovákia
Martosiszabadegyetem-AnemzetiintegrációlehetőségeittekintettékátanyitónaponA nemzeti integráció jövőbeli lehetőségeiről, a külhoni magyar közösségek céljairól és a magyar kormány nemzetpolitikájának eddigi eredményeiről beszéltek magyar politikusok a felvidéki
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
7
magyarság legnagyobb nyári rendezvénye, a Martosi szabadegyetem nyitónapján, szerdán (MTI)
MartosiSzabadegyetem-AnemzetegyesítésrőlbeszéltKövérLászlóésBerényiJózsef A nemzetegyesítés folyamatának következő lépései, a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvései, illetve az elmúlt egy év és az ősszel tartandó szlovákiai helyhatósági választások voltak a központi témái a 2. Martosi Szabadegyetem csúcsfórumának, amelyet Kövér László házelnök és Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke tartott csütörtökön, a felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének második napján (MTI)
Martosi szabadegyetem – Semjén: az autonómia emberi jog a közösség szintjén „Az autonómia megadása nem a többségi nemzet által gyakorolt kegy, hanem az emberi jogok betartása, mivel a nemzetiségi jogok emberi jogok a közösség szintjén” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken, a 2. Martosi szabadegyetemen (MTI)
Nemzetpolitikáról és az elmúlt egy év történéseiről beszéltek külhoni magyar politikusok A nemzetpolitika eredményeiről, az aktuális helyzetről és az elmúlt egy év történéseiről beszéltek a külhoni magyarság politikai csúcsvezetői szombaton a 2. Martosi szabadegyetemen. A fórumon Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, valamint Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vett részt (MTI)
Martosiszabadegyetem-Amagyarügyekbrüsszelimegjelenítésevoltaközpontitémaaz EP képviselők fórumán A májusi európai parlamenti (EP) választásokon kialakult brüsszeli
erőviszonyok és a magyar ügyek fokozott megjelenítésének tervei voltak a központi témái vasárnap a 2. Martosi Szabadegyetem utolsó politikai fórumának, amelyen Szájer József és Csáky Pál EP-képviselők beszélgettek (MTI)
Feljelentették Gombaszöget a magyar plakátok miatt Feljelentették Gombaszöget a magyar plakátok miattFeljelentetés érkezett a hivatalokhoz a Gombaszögi Nyári Tábor magyar nyelvű plakátjai miatt. A panaszok beadói szerint a plakátok nem felelnek meg a szlovák államnyelvtörvénynek. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet eljárást kezdeményezett, és jelentős összegű büntetést helyezett kilátásba (Bumm.sk)
Az Európai Parlamentben lesz-e Híd-MKP együttműködés? Az előző ciklushoz hasonlóan ismét két szlovákiai magyar képviselő jutott be az Európai Parlamentbe, ezúttal az MKP-ból és a Most-Híd Pártból is egy-egy. A pártjaik közötti konfliktusok ellenére vajon képesek lesznek hatékonyan együttműködni? A Gombaszögi Nyári Táborban ők és a most leköszönő két szlovákiai magyar EP-képviselő is ott lesznek. De kikről is van szó? … (Kitekintő)
Ukrajna
Wetzel Tamás: mindig a kárpátaljai magyarok mögött áll a kormány „Mindig a kárpátaljai magyarok mögött áll a magyar kormány és Magyarország miniszterelnöke” –
jelentette ki Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vasárnap Tiszaújlakon, a kárpátaljai magyarság hagyományosan legnagyobb tömegrendezvényének számító Turul-ünnepségen „Magyarországnak a kárpátaljai magyarok biztonsága az, ami leginkább számít. Világossá szeretném tenni, hogy a kárpátaljai magyarok
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
8
számíthatnak ránk, mindig mögöttük áll a magyar kormány, Magyarország miniszterelnöke,
Orbán Viktor” – mutatott rá a helyettes államtitkár. Jelezte: biztatónak tartja a Petro Porosenko ukrán elnök és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) között létrejött választási megállapodást. Kiemelte: a kárpátaljai magyarság sorsának előmozdításában a magyar kormány a KMKSZ-re megbízható stratégiai partnerként tekint. Rámutatott: a kormány mindig biztos partnere azoknak a szervezeteknek, amelyek az adott magyar közösség és az egyetemes magyarság érdekeinek képviseletére esküdtek fel, s esküjükhöz méltóak is maradtak (MTI)
Diplomaátadó ünnepséget tartottak a magyar főiskolán Beregszászon A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola több mint 170 végzős diákja vette át diplomáját ünnepélyes keretek közt csütörtökön, Beregszászon. A beregszászi református templomban tartott diplomaátadó ünnepségen elmondott beszédében Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke elmondta, hogy a felsőoktatási intézményben 987 diák számára ért véget a 20132014-es tanév, és további 180 személy részesült nyelvi képzésben a főiskolán. Az idén 171-en kaptak államilag elismert baccalaureusi és Ukrajnában rendszeresített specialista szintű diplomát, köztük 20-an egyszerre két szakon tette hozzá. Orosz hangsúlyozta, hogy a magyar főiskola nemcsak oktatási és tudományos intézmény, hanem művészeti és kulturális központ is. „Az elmúlt tanévben is számos képzőművészeti kiállításnak, kulturális rendezvénynek és hangversenynek adott otthont” – jegyezte meg. Külön kiemelte, hogy Bocskor Andrea, az Európai Parlament kárpátaljai magyar képviselője mostanáig a főiskola tanáraként és intézetvezetőjeként tevékenykedett (hirado.hu)
Vélemény,publicisztika,interjú,blog
„Egy ideológiai piramisjátékkal állunk szemben” – Ungváry Krisztián történész a Holokauszt Emlékévről és a kormány emlékezetpolitikájáról „ … a legnagyobb probléma
nem a történelmi tények meghamisítása, hanem a hamis narratíva. Az mindig választás kérdése, hogy ki milyen tényeket tart fontosnak. Azonban lehet a tényeket úgy ismertetni, hogy bár azok önmagukban megállnak, az összkép mégis hazug. Ha 100 emberből 96 nem mentett embereket, ellenben meggazdagodott abból, hogy másokat elhurcoltak, sőt mindebben tevőlegesen részt vett, de e történetből valaki csak az embermentőkről beszél, a többiekről viszont nem, akkor nyilvánvalóan hamis az összkép. Az egyik történelemkönyv például Hitlert úgy tárgyalja, hogy semmiféle értékelést nem visz a német diktátor bemutatásába, vagyis azt a lehetőséget is felkínálja az olvasónak, hogy adott esetben Hitlerrel mint politikussal is azonosuljon. Azt gondolom, ez mégiscsak elképesztő … mi lett volna, ha a magyar antiszemiták nem lettek volna annyira antiszemiták? Akkor mi történt volna a zsidó származású emberekkel? Feltehetően az, ami Dániában vagy Norvégiában: 99 százalékuk túléli. Ezt a kérdést forgathatjuk, amennyire akarjuk, de az alól nem lehet kibújni, hogy a magyar antiszemiták felelőssége nagyon nagy – annál is inkább, mert sokszor a németek akaratával szemben voltak antiszemiták. Volt-e más választásuk a németeknek, mint a deportálás, amennyiben azt szerették volna, hogy a magyar politikai elit gátlástalanul együttműködjön velük? Szerintem nem. A magyar lakosságnak beígérték a zsidó javakat és földeket, nem véletlen, hogy 1944-ben az árak zuhanni kezdtek, az élet olcsóbb lett, az életszínvonal nőtt, tulajdonképpen egyfajta rezsicsökkentés történt. Ha ez nincs, akkor nem lett volna kivel végigvinni az utolsó egy évet… ” (MaNcs)
MEGTÖLTENI TARTALOMMAL Titkos-e a nyelvstratégia? Nem titkos, Lázár János a főnöke, az eredmények pedig gazdasági értelemben is kifejezhetőek lesznek – ugyan a nyelvstratégia pontos definíciója még hiányzik. Interjút adott a nyestnek a Magyar
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
9
Nyelvstratégiai Intézet vezetője: dr. Bencze Lóránt és csapata tölti meg tudományos tartalommal az április elsejei jogszabályt. Hogyan lehet beleszólni a nyelvbe? (Nyest)
A MAGYAR ÉSZJÁRÁS Szép új nyelvészet Johanna Laakso a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének vezetője a közelmúltban angol nyelvű cikket jelentetett meg a Magyar Nyelvstratégiai Intézet ügyéről. Úgy véltük, olvasóinkat is érdekli, hogyan látja a helyzetet a magyar viszonyokat alaposan ismerő, mégis a kívülálló szemével néző szakértő „A 19. század fordulójától, a romantikus nacionalizmus megjelenése óta a nyelv ügye hatalmas szerepet játszik számos európai nemzetállam, illetve nemzeti egyenjogúsági mozgalom életében. A nyelv az etnikum egyik legfontosabb jellemzője, a hazafiasság előfeltétele („csak akkor lehetsz jó magyar/lengyel/francia, ha jól beszélsz magyarul/lengyelül/franciául” stb.) Könnyű és csábító azt képzelni, hogy a nyelvet nem megtanuljuk, hanem szüleinktől örököljük, és hogy a nyelvalapú nemzeteket éles és megkérdőjelezhetetlen határok választják el egymástól. Ennek köszönhető, hogy sok fiatal vagy születő európai nemzetállamban nagyon népszerűvé vált a nemzeteket képzeletbeli családokként meghatározni, melyeket nyelvük egyesít – illetve minden nemzet történetét nyelvének történetével azonosítani. A romantikus nacionalizmus öröksége, hogy sok magyar a mai napig a nemzet történelmének kutatását szolgáló – és azt minél fényesebbnek feltüntető – eszközként tekint a történeti nyelvészetre. Feltehetően ez az oka annak, hogy magyarok ezrei készek hinni bármilyen „alternatív elméletben”, mely szerint a magyarok a sumerok, az etruszkok, az ókori egyiptomiak vagy bármilyen jelentősebb ősi civilizáció leszármazottai – vagy akár mindé egyszerre. Számukra a finnugor nyelvtudomány rosszindulatú nemzetközi összeesküvés, melyet a Habsburgok és a kommunisták egyaránt támogattak azzal a céllal, hogy a büszke magyarok valódi történelmét eltagadják …” (Nyest)
Kampányautonómia „Kövér László az elmúlt hét végén azt sürgette, hogy a határon túli nemzetrész politikai vezetői az eddiginél nagyobb mértékben vegyék komolyan az autonómiatörekvéseket. Bizonyos mértékig nem a levegőbe beszélt. Ugyanis főleg az erdélyi és a szlovákiai magyar politikusok nagy többségének óhajaiban és sóhajaiban fordul elő a magyar nemzetrész területi önkormányzatiságának az igénye. Mégis csupán egyetlen épkézláb autonómiakoncepcióról van tudomásunk, azt a Vajdaságban 1992 áprilisában a VMDK szakértői tették le az asztalra. Erdélyben most kívánnak egyeztetni az RMDSZ és az MPP vezetői a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatos törvénytervezetről. Más elképzelésekről is hallani. „Valójában csupán politikai csatározás zajlik, mert szakmaiság a jelenlegi tervekben csak elvétve, egyes részletkérdésekben sejlik fel” – mutatott rá Magyari Nándor László kolozsvári szociológus … a határon túli magyar pártok vezetőinek szuverén módon kell eldönteniük, továbbra is pártérdekek vezérlik-e megnyilvánulásaikat, vagy sorskérdésünk fokozatos rendezése a céljuk. Ha valóban az utóbbit óhajtják, akkor odahaza juthatnának értelmes kompromisszumra, hogy életképes autonómiakoncepcióval rukkolhassanak elő. Optimális időpont és helyzet sosem lesz ehhez, mert a nacionalisták össztüze alighanem évtizedekre előre borítékolható …” Szilvássy József (Nsz)
Fájdalommentes szakítás „Victor Ponta a román nemzeti érdek – jelentsen bármit is ez a fogalom – mindenre elszánt védelmezője szerepében tetszeleghet, Kelemen Hunor pedig a kisebbségi jogok bővítését mindenekfölé helyező következetes magyar politikusnak tűnik néhány napja – ha ebből a szempontból és a közelgő államfőválasztás tükrében vizsgáljuk az elmúlt napokban kirobbant koalíciós válságot, azt látjuk, hogy az voltaképpen mindkét fél számára kedvező…” Farcádi Botond (Háromszék)
Öngól „A lehető legszerencsétlenebb megoldást sikerült kitalálnia tegnap a Szövetségi Állandó Tanácsnak azzal, hogy úgy döntött, az RMDSZ kormányom marad, csak elnöke,
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
10
Kelemen Hunor mond le miniszteri, kormányfő-helyettesi tisztségeiről. Úgy tűnik, ismét a józan ész fölé kerekedtek a sötét erők. A hosszas vita után bejelentett döntés várható volt, hisz egy nappal korábban megelőlegezte ezt a változatot Székely István főtitkárhelyettes, és tegnap reggel óta az egyébként jó ideje háttérbe húzódó Verestóy Attila nyilatkozata folyt a román hírcsapokból. A kétes múltú, de bukaresti körökbe jól beágyazódott magyar politikus köztudottan a kormányzás és a szociáldemokratákkal ápolt jó viszony híve, ő irányította a színfalak mögül a februári paktumot, s most is világosan fogalmazott: Kelemen ha menni akar, menjen, de az RMDSZ marad. S lőn…” Farkas Réka (Háromszék)
História
Büdös magyar, majd adok én neked! „Adok én neked magyarul beszélni” – ordított a szlovák rendőr egy férfire az utcán 1946-ban. Rosszul tette, a „büdös magyar” a The New York Times tudósítója volt. Apró elégtétel a totális jogfosztásért… A Trianoni békediktátum 61 ezer négyzetkilométernyi területet szakított le Magyarországból a születő Csehszlovákia számára, több mint egymillió magyar került az új északi határ túloldalára. Bár a nagyhatalmak teljes körű kisebbségi jogokat írtak elő, amit a demokratikus Csehszlovákia papíron garantált is, a gyakorlat egészen más volt. Nemzetállam létrehozásán dolgozott az új ország vezetése, amit „zavart” az őslakos magyarság jelenléte. A két világháború között magyarok tízezreit utasították ki, emlékműveket romboltak le, másodrangúvá tették a magyar nyelvet, iskolákat zártak be. A földreform során pedig a tisztán magyarok lakta területeken is betelepített cseh és szlovák parasztok között osztották szét a birtokokat. A második világháború után a helyzet mit sem változott. Az elnök, Edvard Benes továbbra is ragaszkodott a homogén „nemzet” megteremtéséhez: „a magyaroknak vagy távozniuk kell, vagy asszimilálódniuk” – hangoztatta többször. A magyarokat és németeket kollektív háborús bűnösnek bélyegző Benes-dekrétumok egy része betetőzte a kisebbségek jogfosztását. Az 1945 utáni bánásmód minden nemzetközi normával és joggal ellentétes volt, érthető hát, hogy „kifelé” a hatalom egy sokkal emberibb arcát igyekezett mutatni … (Hír24)
Cikkek Potápi: a Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja
Budapest, 2014. július 9., szerda (MTI) – A Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja az óvodák, kisiskolák és a tehetséggondozás után – mondta Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon, a Parlamentben. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácskozásán felszólalók közül többen is társadalmi-gazdasági integrációt szorgalmaztak a Kárpát-medencében. Emellett egy fejlesztési koncepciót és programot is bemutattak.
Azzal kapcsolatban, hogy a Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja, Potápi Árpád beszédében kiemelte: fontos, hogy a szakképzés területén meglévő Kárpát-medencei együttműködést még jobban összehangolják, a kapcsolatrendszert megerősítsék.
Célként jelölte meg az elkövetkező négy évre a határon túli kis- és középvállalkozások megerősítését is.
Az államtitkár értékelése szerint a nemzetpolitika a kormány sikeres területei közé tartozott az elmúlt négy évben, óriási sikereket értek el, és most a „finomhangolás”, a kisebb területek felé fordulás következik. Ez legalább annyira nehéz lesz, mint az elmúlt négy évben volt, de a munkára mindenkire, határon túli civil és
társadalmi szervezetekre, egyházakra is számítanak – hangsúlyozta.
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
11
Kitért arra is, hogy szimbolikus, egyúttal óriási jelentőségű jogszabályok születtek az elmúlt négy évben. Máig 640 ezren igényeltek állampolgárságot a világ minden részéről. Az igényléseket tekintve első helyen az erdélyiek állnak, őket követik a vajdasági magyarok. Több mint hatszázezren már állampolgársági esküt is tettek – jelezte.
A jövőről szólva Potápi Árpád kiemelte: 2018-ig egymillió új magyar állampolgárról szeretnének beszélni. Arra számít, azok fognak állampolgársági esküt tenni, akik eddig nehezebben jelentkeztek. Mindent meg kell tenni, hogy számukra is biztosítsák ennek lehetőségét – mondta.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke nyitóelőadásában elmondta: az általuk kidolgozott Kárpát- haza fejlesztési koncepció a magyar Országgyűlés által elfogadott területfejlesztési koncepcióra épül 2030-as kitekintéssel, kiegészítve külhoni elképzelésekkel.
Szerinte az elmúlt négy évben a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében megszülettek „a lelki és közjogi törvények”. Kitért a nemzeti összetartozásról szóló jogszabályra, a kettős állampolgárságra, a választójog kiterjesztésére, majd szólt az új alaptörvényről, amely rögzíti a külhoni magyarok iránti felelősségvállalást, és nemzeti, keresztény gyökerekre építi a magyarság jövőjét. Mindenkinek küldetése van, és az egyéni felelősségvállalás összegzéséből születik a közösségi cselekvés – fogalmazott.
Ismertetve a kutatóintézet eddigi tevékenységét Szász Jenő szólt arról is, hogy minden nemzetnek meg kell védenie a saját nyelvét, s minden gazdasági és természeti erőforrásnál „fontosabb a magyar ember”.
A nemzetegyesítés azt jelenti, hogy összefüggő Kárpát-medencei rendszereket építenek ki az élet minden területén – rögzítette Szász Jenő.
Az elnök szorgalmazta az uniós források magyar-magyar „építkezésre” történő fordítását is, majd kiemelte: „egy magyar világ, és egy magyar ügy van”.
A Megyei Jogú Városok Szövetségét vezető Kósa Lajos a fórumon Kárpát-medencei gazdasági integrációt szorgalmazott. A Fidesz alelnöke kiemelte: a történelem azt mutatja, Magyarország akkor volt világgazdasági szempontból fontos állam, akkor tudott felzárkózni Európa élvonalához, amikor Kárpát-medencei gazdasági integrációban gondolkodott.
Debrecen polgármestere szerint most is erre van szükség, a Kárpát-medencei városok közötti együttműködés pedig ennek a motorja lehet, ezért azt ösztönözni kell. Utóbbira példaként említette Debrecen és Nagyvárad együttműködését. Hangsúlyozta: a városok közötti kooperáció tartósabb, mint a kormányok közötti.
Jakab István, a parlament alelnöke köszöntőjében – Kövér László házelnök üdvözletét tolmácsolva – arról beszélt, bár a 20. század darabokra szakította a magyar nemzetet, az előző kormányzati ciklusban megszülettek azok az intézkedések, amelyek célja az volt, hogy a világban széttagoltan élő magyarok önazonosságukat megőrizve gyarapodhassanak. Az állampolgárság kiterjesztése után a következő nagy feladat egy új nemzetpolitikai stratégia megalapozása, majd az ennek megvalósításához szükséges gazdasági lépések lesznek – mondta.
Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője a rendezvényen bemutatta A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 című dokumentumot. A koncepció ismertetése előtt felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt 1,1 millióval csökkent a Kárpát-medencében magukat magyarnak vallók száma, továbbá kiemelte azt is, hogy a Kárpát-medencéből való kivándorlás drámai mértékű.
Az új nemzetpolitikai paradigma alapeleme a nemzetegyesítés, amelynek alapja a Kárpát-medencei társadalmi- gazdasági integráció – mondta Horkay Nándor, aki egyúttal célként fogalmazta meg a Kárpát-medencei magyar fejlesztési ügynökségek létrehozását, az ágazati szakpolitikák kiterjesztését a külhoni magyar térségekbe és a külhoni intézmények fejlesztését.
A kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának vezetője A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020 című dokumentumról számolt be. Molnár György fontosnak nevezte a nemzeti erőforrások egyesítését uniós fejlesztési forrásokkal, aminek vezérfonalát a magyarországi operatív programok szintjéről kell meghatározni.
Szólt arról is, hogy létrehozták a Kárpát-haza fejlesztési hálózatot, és szakértői bázis jött létre, utóbbiba mintegy 300-an már regisztráltak. Jelezte: kormányhatározatot állítottak össze az együttműködés lehetséges formáiról, bár a döntés még nem született meg, de céljuk, hogy ezt „kieszközöljék”.vissza
Külhoni magyar vezetők a Kárpát-medencei fejlesztési lehetőségekről tanácskoztak
Budapest, 2014. július 9., szerda (MTI) – A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési lehetőségeket tekintették át
külhoni magyar szervezetek képviselői szerdán a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon, a Parlamentben.
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
12
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett konferencián Borbély Károly, Románia energiaügyi államtitkára az RMDSZ által összeállított gazdaságfejlesztési tervet, az Erdély 2020 dokumentumot ismertette, amelynek kimunkálását – mint mondta – nagyon komoly előkészítés előzte meg, és számos egyeztetést folytattak róla. A tervről szólva kitért egyebek mellett az erdélyi magyar gazdák területalapú támogatására és az építőipari vállalkozások versenyképességének növelésére. Szavai szerint nagyon sok magyar vállalkozó érkezett az elmúlt években Erdélybe, és ösztönzik is őket a szerepvállalásra. A külhoni magyar politikus összegzése szerint a román- magyar üzleti kapcsolatokat fejleszteni kell a jövőben.
Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az erdélyi Mikó Imre-tervet mutatta be, rögzítve: a gazdaságfejlesztés kulcstényező. Erdély egy átgondolt fejlesztési tervvel Magyarország egyik legfontosabb üzleti partnerévé válthat – mutatott rá, hozzátéve: jövőképük az, hogy megteremtsék a „Kelet Svájcát”. Kiemelt helyen említette az agráriumot, egyúttal problémaként hozva az értékesítési lánc hiányát.
Farkas Iván, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának alelnöke felszólalásában a Baross Gábor-tervet, a Felvidék regionális gazdasági fejlesztési tervét ismertette. Az ebben foglalt kitörési pontok, fejlesztési tervek között említette a határon átnyúló és a határmelléki közlekedési infrastruktúra bővítését – jelezve, hogy újabb Ipoly-hidak épülhetnek -, az autógyárak beszállító háttériparának fejlesztését, a Felvidék élelmiszeriparának újjáélesztését, a helyi gazdaságfejlesztést, a régió erőforrásaira való építkezést és a vidéki turizmus lehetőségeinek kiaknázást. Kiemelte továbbá a közbeszerzési szabályozás átalakításának, valamint a szakoktatás korszerűsítésének szükségességét.
A Vajdasági Magyar Szövetséget vezető Pásztor István arról beszélt, hogy a bemutatott tanulmányok mind kiválóak, de őszre el kell jutni az operatív programok megfogalmazásáig, és meg kell teremteni az ehhez szükséges intézményrendszert, valamint az anyagi forrásokat, amelyek három helyről jöhetnek össze: abból az országból, ahol az adott magyar kisebbség él, az Európai Uniótól, valamint az anyaországból. vissza
Négyéves munkáját értékelte a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 2014. július 9., szerda (MTI) – Sikeresnek értékelte négyéves munkáját a vajdasági Magyar Nemzeti
Tanács (MNT) júliusi ülésén, amely mandátuma lezárásának is tekinthető, annak ellenére, hogy a 35 fős testület az októberi választásokig továbbra is havonta ülésezik.
Korhecz Tamás, az MNT elnöke szerdán Szabadkán kiemelte: az utóbbi 4 évet a stratégiai tervezés és a stratégiai cselekvés jellemezte, most pedig fontos a beszámolás és az elszámolás.
A vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve négy év alatt nyolc, különböző területet érintő fejlesztési stratégiát fogadott el. Ezek az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkoznak. Munkájukat 160 oldalas beszámolóban összesítették.
Korhecz Tamás az MNT négy évéről a Magyar Szó című újvidéki napilapnak néhány napja úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi négy évben a vajdasági magyarság körében, de Szerbiában és a Kárpát-medencében is sokan megismerték tevékenységüket, és már nem keverik össze az MNT-t egyik párttal vagy civil szervezettel sem. „2010 előtt még a magyarság körében is csak alacsony százalékban volt elképzelése az embereknek arról, hogy mi az MNT, mi a szerepe, mi a közjogi státusza. A Kárpát-medencében, valamint a szerb közvéleményben pedig jóformán egyáltalán nem volt erről elképzelés” – fogalmazott a politikus.
A leköszönő kisebbségi nemzeti tanácsok munkájának átláthatóságát is értékelték a napokban. Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központ igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: öt kisebbségi nemzeti tanácsot vizsgáltak, és megállapították, hogy működésükben nagy különbségek tapasztalhatók.
Kiemelte: átláthatóság szempontjából a Magyar Nemzeti Tanács teljesített a legjobban, de „a helyzet sehol sem tökéletes, van még min dolgozni”.
Azt vizsgálták – magyarázta -, hogy a kisebbségi önkormányzati szervek működése mennyire nyitott a közvélemény előtt, vagyis hogy nyilvánosak-e az ülések, milyen módon szerezhetnek tudomást a munkáról az adott nemzeti közösséghez tartozók, van-e honlapja a testületnek, az hogyan néz ki, és hogy mennyire átláthatóak a pénzügyeik. Felállítottak egy kritériumrendszert is, amely alapján azt osztályozták, hogy a nemzeti öntudat szempontjából kiemelt jelentőségű területeken – oktatás, tájékoztatás, kultúra, nyelvhasználat – mennyire rendezett, illetve ellenőrizhető a tevékenységük.
A nemzeti tanácsi választásokat várhatóan augusztusban írják ki, a voksolást pedig októberben tartják. vissza
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
13
Az ET tanácsadó testületének napirendjén a székelyföldi önkormányzati határozatok ügye
Bukarest, 2014. július 10., csütörtök (MTI) – Az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának bürója megbízta a Kongresszus monitoring-bizottságát, hogy tárgyalja meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyét, ugyanakkor levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a kormány álláspontját – közölte csütörtökön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
Az MTI bukaresti irodájához is eljuttatott közlemény szerint az ET tanácsadó testülete azt követően döntött így, hogy sorra érkeztek Strasbourgba a székelyföldi önkormányzatoktól az SZNT felhívására elfogadott autonómiapárti határozatok.
Az SZNT februárban intézett felhívást a Székelyföld 153 önkormányzatához, hogy határozatban nyilvánítsák ki az autonómia iránti igényüket és azt, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
A székelyföldi megyék prefektusai (kormánymegbízottjai) törvénytelennek nevezték az SZNT felhívására elfogadott autonómiapárti önkormányzati határozatokat, illetve megtámadták azokat a közigazgatási bíróságon.
Az SZNT csütörtöki közleménye szerint Gyergyószentmiklós és Makfalva polgármestere elutazott a monitoring-bizottság július 3-i ülésére a moldovai Chisinauba, hogy ott szóban is tájékoztassák a testületet a Romániában küszöbön álló közigazgatási átalakítás veszélyeiről. Ugyanakkor Tamás Sándor Kovászna megye közgyűlésének elnöke és Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere közös levélben fordultak a monitoring bizottság elnökéhez, amelyben azt kérték: a bizottság legközelebbi kihelyezett ülését tartsa Sepsiszentgyörgyön, hogy legyen lehetőségük a helyszínen tájékozódni.
A monitoring-bizottság elnöke úgy döntött, hogy ezekre való tekintettel a témát a következő ülésre halasztja, amelyre hivatalos meghívót küldenek majd az érintetteknek is – tudatta az SZNT sajtószolgálata.
Az SZNT szerint a nemzetközi szervezetek figyelme arra késztetheti Romániát, hogy ne hajtson végre vállalt kötelezettségeit sértő közigazgatási átszervezést. A szervezet arra is figyelmeztet, hogy a nemzetközi fórumok további fellépése nagy mértékben függ attól, hogy a közeljövőben még hány határozatot kapnak kézhez, ezért a kérdés haladéktalan napirendre tűzésére kérte fel azokat a székelyföldi önkormányzatokat, amelyek még nem fogadtak el autonómiapárti határozatot. vissza
Hatos Pál lett az európai kulturális intézetek szövetségének alelnöke
Budapest, 2014. július 10., csütörtök (MTI) – Az európai kulturális intézetek szövetsége (EUNIC) Hatos Pált, a
Balassi Intézet főigazgatóját választotta a szervezet alelnökévé.
A brüsszeli székhelyű EUNIC az Európai Unió 28 tagországának 32 szervezetét tömöríti és a világ 150 országában működnek tagszervezetei. A EUNIC tagja az Európai Unió kulturális diplomáciájának minden ismert szereplője – a Goethe Institut, a British Council, az Institut Francais – mellett a közép-európai országok összes kulturális intézete is.
Az EUNIC csak alelnököt választ, így rotációs rendszerben két év múlva Magyarország adja az elnököt, de a választás már most jelentős szerepet biztosít az unió nemzetközi kulturális kapcsolatainak területén, mivel a EUNIC komoly befolyással bír az Európai Bizottság kulturális forrásainak és Európán kívüli kapcsolatainak tervezésében – közölte a Balassi Intézet az MTI-vel.
A Balassi Intézet 2008 óta tagja a szervezetnek, amely a civil társadalom támogatása és az európai nemzetek közötti kölcsönös megértés elősegítése céljából kulturális projekteket és más programokat szervez. Évente visszatérő programja a hálózatnak az Irodalom éjszakája és az Európai nyelvi koktélbár, amelyekben a Balassi Intézet minden alkalommal részt vesz. vissza
Kelemen Hunor lemond kormánytisztségeiről, az RMDSZ kormányon marad Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
14
Kolozsvár, 2014. július 11., péntek (MTI) – Kelemen Hunor pénteken bejelentette, az elkövetkező napokban lemond a román kormányban betöltött kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont tagja marad a román kormánynak.
A döntés a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteki ülésén hosszas vita után született meg. Kelemen Hunor elmondta, a szövetség elfogadta a miniszterelnök által javasolt kompromisszumot, hogy Romániának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyében képviselt álláspontját szeptemberben a parlament vitassa meg. A román kormány pedig nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe mindaddig, amíg a parlamenti vita le nem zárul.
„Ezzel hozzájárulhatunk egy fontos párbeszéd kialakulásához a kisebbség és a többség között, és konstruktív megoldásokat találhatunk” – jelentette ki az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus. Nyomatékosan hangsúlyozta, a magyarság nem ellensége, hanem értéket teremtő közössége Romániának, és úgy vélte, a javasolt európai szabályozás jó eszköz lehetne az Európai Unióba törekvő Szerbiában és Ukrajnában élő román közösségek jogainak az érvényesítéséhez is.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre elmondta, hétfőn találkozik legközelebb Victor Ponta miniszterelnökkel, és az azt követő napokban, még a jövő héten benyújtja a lemondását. Azt is elmondta, a koalíciós egyezség szerint a kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztség továbbra is az RMDSZ-t illeti meg. A politikus elhárította a válaszadást az utódlásra vonatkozó kérdésekre.
Az MTI kérdésére Kelemen Hunor elmondta, a miniszterelnök által javasolt kompromisszum nem vonatkozik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezéséről zajló luxemburgi perre is. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter személyében az utóbbi ügy kezdeményezői között is van román kormánytag, és Románia abban az ügyben is a kezdeményezők ellen lépett be a luxemburgi perbe. „Mi a Minority SafePackről beszéltünk a kormánnyal, a másik kérdésben a döntést ugyanis akkor hozták meg, amikor még nem voltunk kormányon” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, amennyiben sikerül Románia álláspontját módosítani a kisebbségi ügyben, az minden területen fontos előrelépés, fontos áttörés lesz.
Kelemen Hunor elmondta, a SZÁT keretében megoszlottak a vélemények a kormányzati részvétel kérdésében. Voltak, akik a kormányon maradást szorgalmazták, és voltak, akik a kilépés mellett érveltek. Abban azonban a döntéshozó testület valamennyi tagja egyetértett: nem maradhat következmények nélkül a kialakult helyzetet.
Kelemen Hunor azt is elmondta, a SZÁT döntése értelmében az RMDSZ jelöltet állít a novemberi romániai elnökválasztásra. A jelölt személyéről jövő hét csütörtökén dönt a testület.
Az RMDSZ azért helyezte kilátásba kilépését a bukaresti kormányból, mert Románia a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság (EB) jogvitájába.
A román kormánykoalíció pártjai között kialakult konfliktus ütközőpontjában a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés áll, mellyel az RMDSZ, és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) próbálja rábírni az Európa Uniót a kisebbségvédelem bizonyos területeinek a szabályozására. A 2013. július 16-án benyújtott kezdeményezés bejegyzését a Bizottság elutasította, mert úgy ítélte meg, a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe.
A Bizottság elutasító határozatát a kezdeményezők 2014. március 28-án támadták meg az EU luxemburgi bíróságán. Májusban Szlovákia az alperes Európai Bizottság oldalán, Magyarország a felperes kezdeményezők oldalán kérte a belépését a perbe, június elején pedig Románia csatlakozott Szlovákiához és az EB-hez a jogi küzdelemben. vissza
Nemzetpolitikáról és az elmúlt egy év történéseiről beszéltek külhoni magyar politikusok
Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Martos, 2014. július 12., szombat (MTI) – A nemzetpolitika eredményeiről, az aktuális helyzetről és az elmúlt
egy év történéseiről beszéltek a külhoni magyarság politikai csúcsvezetői szombaton a 2. Martosi szabadegyetemen.
A fórumon Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, valamint Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vett részt.
A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének harmadik napján tartott kerekasztal-beszélgetésen Brenzovics László az ukrán válság kialakulásáról és annak máig tartó eseményeiről számolt be. Elmondta:
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
15
Ukrajna keleti részén ma nem „klasszikus polgárháború” dúl, hanem egy olyan beláthatatlan kimenetelű háború, amelyet az ukránok „terrorellenes hadművelet” címén vívnak orosz nehézfegyver-támogatással rendelkező szeparatisták ellen. Rámutatott: Kárpátalján a rendvédelmi szervek bölcsességének köszönhetően eddig sikerült elkerülni az atrocitásokat és nemzetiségellenes megnyilvánulásokat, ám a keletre vezényelt ukrán katonai egységekben szolgáló katonák közül már magyar áldozat is volt.
A KMKSZ elnöke az elmúlt egy év helyi magyarságot leginkább érintő történéseiről szólva sikernek nevezte, hogy a Fidesz révén a helyi magyar közösségnek európai parlamenti képviselője lett, valamint Petro Porosenko ukrán elnökkel sikerült írásos megegyezést kötniük, hogy az államfő felvállalja a kárpátaljai magyarok problémáit.
Pásztor István felszólalásban megállapította, hogy sikeres parlamenti választást tudhatnak maguk mögött, és a Fidesznek köszönhetően sikerült egy képviselői helyet kapniuk az Európai Parlamentben is. Hangsúlyozta: a szerbiai parlamentben szerzett 6 mandátummal nagyobb képviseletet szereztek mint akkor, amikor néhány évvel ezelőtt a vajdasági magyarok száma még több mint 100 ezerrel magasabb volt mint most. Kiemelte: a vajdasági magyarok elvándorlása nagyon komoly jelenség és olyan probléma amelyet a helyi közösség önerőből nem fog tudni megoldani. Pártja kormányzati szerepvállalásáról úgy vélekedett: az nem azt jelenti, hogy „szeretik” koalíciós partnereiket, hanem azt, hogy a helyi magyar közösség érdekeit képviselik. „Most érdekünkben áll, hogy ott legyünk a tárgyalóasztalnál” – szögezte le Pásztor.
Kelemen Hunor beszédében a VMSZ elnökéhez csatlakozva saját kormányzati szerepvállalásukról szólt. Azt mondta: az nem elvi azonosulást jelent koalíciós partnereikkel, és „soha nem a szeretetről szól”, viszont erősíti a helyi magyar közösség érdekérvényesítő lehetőségét. „Ha azt várnánk meg, hogy olyan román politikusok mellé állhassunk akiket szeretünk, valószínűleg a következő néhány generációban erre nem kerülne sor” – szögezte le.
Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt egy évben sikerült elfogadtatniuk – az autonómiatörekvések miatt fontosnak tartott – a regionális decentralizációról szóló alkotmánymódosítást, ám azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. A politikus szerint így a továbbiakban nem érdemes foglalkozni alkotmánymódosítással, ehelyett új alaptörvényt kell elfogadtatni.
A külhoni magyar csúcsvezetőket vendégül látó Berényi József a Szlovákiában az elmúlt egy évben lezajlott három választást – a tavalyi őszi megyei, valamint az idei államfő- és európai parlamenti választásokat – értékelve kifejtette: az eredmények bebizonyították, hogy van igény az MKP politikájára. Hozzátette: külön siker, hogy Csáky Pál személyében egy tapasztalt politikust sikerült küldeniük Brüsszelbe az EP-választáson.
Az MKP elnöke a szlovákiai politikai viszonyokról szólva megdöbbentőnek nevezte, hogy – mint mondta – a szlovák kormányt nem zavarják a gazdasági élet szabadságát érintő uniós korlátozásai, a nemzetiségi jogok esetleges bővítése viszont igen. Rámutatott: ugyanezt az elvet követi a szlovák média a magyar témák feldolgozásában. Kifejtette: az elmúlt egy évben Malina Hedvig és az alacsony létszám miatt megszüntetésre ítélt felvidéki magyar iskolák támogatására is tüntetéseket szerveztek, s bár ezekre ezrek jöttek el, nem számolt be róluk a szlovák média, ellenben azonnal „beindult”, amikor nyilvánosságra került, hogy az MKP autonómiatervezetet készít.
„Úgy elemeztették terveinket szakértőkkel a közmédiában, hogy minket meg sem hívtak” – mutatott rá Berényi, aki szerint a készülő autonómiatervezet mögé először „fel kell sorakoztatni” a felvidéki magyarokat, hogy az legitimitást nyerjen, s csak ha ez már megtörtént, akkor lehet azt a szlovákok elé terjeszteni.
Wetzel Tamás beszédében azt hangoztatta, hogy a nemzetpolitika terén sok mindent sikerült megvalósítani az utóbbi négy évben. Mint mondta, sok szimbolikus döntés is született, a következő időszakban pedig tartalommal kell megtölteni ezeket a szimbólumokat. vissza
Wetzel Tamás: mindig a kárpátaljai magyarok mögött áll a kormány
Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Tiszaújlak, 2014. július 13., vasárnap (MTI) – Mindig a kárpátaljai magyarok mögött áll a magyar kormány és
Magyarország miniszterelnöke – jelentette ki Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vasárnap Tiszaújlakon, a kárpátaljai magyarság hagyományosan legnagyobb tömegrendezvényének számító Turul-ünnepségen.
A Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyszínén, a Tiszaújlak-Tiszabecs határátkelő mellett emelt turulmadaras emlékműnél elmondott ünnepi beszédében Wetzel Tamás emlékeztetett arra, hogy a Vereckei-hágón át Lengyelországból megérkezett Rákóczi Ferenc rögtön a Habsburgok ellen fellázadt kuruc seregek élére állt, vezetésével nyolc éven át tartó szabadságharc kezdődött.
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
16
A politikus úgy vélte, hogy a nemzeti összetartozásról 2010-ben elfogadott törvény nagyon fontos szimbolikus lépés volt a nemzet újraegyesítéséért folytatott küzdelemben, de még nem hozta el a győzelmet, még mindig nagyon sok tennivaló van a nemzeti közösségek közötti bizalom helyreállításában, a nemzeti egység megteremtésében. Hozzáfűzte: „az elmúlt négy évben bebizonyítottuk, hogy nemzetünk ereje az egységben és a sorsközösségben rejlik”, amelyet szerinte a kárpátaljai magyarság negyedszázada minden évben megtartott Turul- ünnepsége is bizonyít.
Wetzel Tamás kifejtette: az elmúlt időszak sikerei ellenére Kárpátalján ma is számos kihívás van, amelyek körültekintést, kitartást és bölcsességet követelnek. A jelenlegi ukrajnai helyzetről hangsúlyozta: Magyarország azt szeretné, hogy Ukrajna demokratikus jogállam legyen, amelyben biztonságban érezhetik magukat a lakosai. Mindnyájunk elsődleges törekvése, hogy helyreálljon a béke az egész országban – tette hozzá.
„Magyarországnak a kárpátaljai magyarok biztonsága az, ami leginkább számít. Világossá szeretném tenni, hogy a kárpátaljai magyarok számíthatnak ránk, mindig mögöttük áll a magyar kormány, Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor” – mutatott rá a helyettes államtitkár. Jelezte: biztatónak tartja a Petro Porosenko ukrán elnök és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) között létrejött választási megállapodást.
Kiemelte: a kárpátaljai magyarság sorsának előmozdításában a magyar kormány a KMKSZ-re megbízható stratégiai partnerként tekint. Rámutatott: a kormány mindig biztos partnere azoknak a szervezeteknek, amelyek az adott magyar közösség és az egyetemes magyarság érdekeinek képviseletére esküdtek fel, s esküjükhöz méltóak is maradtak.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: Ukrajna jelenleg nehéz időket él, de azoknak az ukrán embereknek az érdekei – és ez a többség –, akik télen azért vonultak a terekre és utcákra, hogy egy európai Ukrajna megteremtéséért álljanak ki, egybeesnek a kárpátaljai magyarság érdekeivel. Azonban tudnunk kell, hogy a szabad, demokratikus Ukrajna reformok nélkül nem megvalósítható, mert ez a rendszer így működésképtelen – mondta, rámutatva, hogy a reformok megvalósításához békére van szükség.
A politikus kiemelte: a kárpátaljai magyarság számára a legfontosabb Kárpátalja biztonságának a megőrzése, ennek érdekében a magyaroknak is mindent meg kell tenniük. Ehhez szükség van – mint fogalmazott – minden egészséges politikai erő összefogására. Ugyanakkor a kárpátaljai magyarság továbbra is fenntartja azokat a követeléseit, amelyeket 25 év óta minden évben elmond a Turul-ünnepségen is – emlékeztetett a KMKSZ elnöke.
A rendezvény résztvevői egy perces néma főhajtással emlékeztek meg a kelet-ukrajnai harcok áldozatairól.
vissza
Pásztor: folytatni kell a nemzetpolitika utóbbi négy évének gyakorlatát
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Kishegyes, 2014. július 13., vasárnap (MTI) – A magyar nemzetpolitika utóbbi négy évének gyakorlatát
folytatni kell, az esetleges változtatásokat pedig nem azért kell megtenni, mert bizonyos pozíciókba új emberek kerültek, hanem azért, mert a külhoni magyar közösségek igénye túlmutat az eddigieken – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi képviselőház elnöke a XII. Vajdasági Szabadegyetem utolsó napján, vasárnap az észak-bácskai Kishegyesen.
A magyar nemzetpolitika négy éve és a vajdasági magyar politikai érdekképviselet című kerekasztal- beszélgetésen Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért korábban felelős helyettes államtitkár – a nemzetpolitika utóbbi 25 évét ismertetve – azt mondta: a rendszerváltás után a magyar állam számára természetessé vált, hogy foglalkozik a külhoni magyarsággal, a kormányváltások viszont hullámzást idéztek elő a nemzetpolitikában, ami megingatta a külhoni magyarok bizalmát. Hozzátette: a nemzetpolitika célja az, hogy a külhoni magyaroknak legyen élhető jövőjük a szülőföldjükön.
Pásztor István ehhez kapcsolódóan kifejtette: számára az újfajta nemzetpolitika igazi kérdése az, hogy a magyar kormány támogatáspolitikája megmarad-e az eddigi gyakorlatnál – annál, hogy főleg az oktatási és művelődési kezdeményezéseket támogatja -, vagy „továbblépünk”. Hozzáfűzte: ő az utóbbinak a híve, és szerinte sok más határon túli közösség is így gondolkodik.
Mint fogalmazott, a nemzetpolitikát a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, valamint az egészségügyi és a szociális kérdések szempontjából kellene továbbfejleszteni.
„Erre kitapintható igény van. (…) Számunkra az lenne hihetetlenül fontos, ha meg tudnánk állapodni abban, hogy a támogatáspolitikát ebbe az irányba tudnánk kimozdítani” – mondta Pásztor István.
A VMSZ elnöke szerint a nemzet akkor erős, ha Magyarország erős, a nemzetrészek pedig tekintélyesek, mivel „össze vagyunk kapcsolva egymással, a többi magyar közösség sikere a mi sikerünk is”.
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
17
A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke hozzátette: „Nekünk nagyon fontos, hogy Magyarországon milyen kormány van, hogy milyen a Fidesszel a kapcsolat, de a feladatokat nekünk magunknak kell elvégeznünk. De bátrabbak vagyunk, ha tudjuk, hogy olyan magyar kormány van mögöttünk, amely támogat bennünket.”
„Ugyanúgy kell képviselnünk az érdekeinket, ahogy eddig is tettük. Számomra az igazi kérdés pillanatnyilag az, hogy számíthatunk-e arra a fajta anyaországi támogatásra, amelyet az utóbbi négy évben tapasztaltunk, vagy sem, és akik a magyar kormány határon túli politikáját képviselik, elfogadják-e azt, amit mi csinálunk, vagy nemzetárulásnak tartják azt” – összegezte Pásztor István.
Répás Zsuzsanna szerint ahhoz, hogy a külhoni magyaroknak élhető jövőjük és jövőképük legyen a szülőföldjükön, a magyar intézményeket kell támogatni, mert a közösségek az intézmények köré szerveződnek. Kiemelte, nagyon fontos, hogy a határon túli magyar közösségek gyarapodjanak. Szerinte az utóbbi négy év magyar nemzetpolitikája a kettős állampolgárság lehetőségének megteremtésével teljesedett ki, illetve érte el eddigi csúcspontját.
A Vajdasági Szabadegyetemet tizenkettedik alkalommal szervezték meg, a résztvevők idén is közéleti, gazdasági és kulturális témákkal foglalkoztak. A rendezvényen a fiatal vajdasági magyar értelmiség összefogását, együttgondolkodását és véleményformálását érintő kérdések jelentek meg. vissza
Kisebbségkutatók: Magyarország csak olyat kér, amire európai példák vannak
Budapest, 2014. július 13., vasárnap (MTI) – Nem követel különleges jogokat a magyar kormány a környező országokban élő magyar kisebbségek számára, csupa olyasmit kér, amire európai példák vannak – mondták el kisebbségkutatók vasárnap Budapesten, a Tom Lantos Intézet által szervezett nemzetközi tanácskozás után.
A Tom Lantos Intézet Magyar kisebbségek európai kontextusban: eredmények és kihívások címmel szervezett nemzetközi műhelytanácskozást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetével közösen.
A nemzetközi szakmai élet legnagyobbjai vettek részt a Tom Lantos Intézet tanácskozásán, amely újabb alkalom volt, hogy nemzetközi példákon bemutassuk, hogy az autonómia, a kettős állampolgárság, a külhoniak szavazati joga nem kelet-európai sajátosság – mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.
Magyarország csak olyan dolgokat kér a magyar kisebbség számára, amelyekre európai példák vannak, és amelyek egyetlen nemzetközi dokumentumnak sem mondanak ellent – tette hozzá.
Brendan O’Leary, az egyesült államokbeli Pennsylvania-egyetem kutatója elmondta: minden országban más a magyar kisebbség helyzete, ezért a magyar kormányzatnak – és a magyar nemzeti kisebbségek vezetőinek – egyedi, az adott közösség státusához igazodó stratégiát kell követnie.
Az amerikai szakember kifejtette: teljesen normális, hogy a magyar kormány és a magyar kisebbségi szervezetek az Európai Unióban igyekeznek rászorítani az érintett államokat arra, hogy tartsák be az általuk is elfogadott nemzetközi előírásokat a kisebbségi jogok területén.
Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány keressen szövetségeseket szerte Európában a többi, államhatárok által megosztott néppel, a baszkokkal, a dánokkal, az osztrákokkal.
Az Európai Unió kisebbségvédelmi szabályaival összhangban békés, de határozott módon föl kell hívni a figyelmet a kisebbségek helyzetére – mondta Brendan O’Leary.
Kiemelte: nem szabad, hogy a kisebbségi ügyet egyetlen párttal azonosítsák, összeurópai üggyé kell tenni, olyanná, amelyet a teljes politikai spektrum képvisel, nem csak egy párt. Megjegyezte, nagyon fontos, hogy a magyar kormány szervezett tájékoztatási kampányt folytat Nyugat-Európában a magyar kisebbségek helyzetéről, hogy eloszlassa a félreértéseket.
Korhecz Tamás, a szerbiai magyar kisebbség kulturális autonómiáját biztosító legfőbb szerv, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta: minden országban más nehézségek vannak. Felszólalásában igyekezett számba venni, Szerbiában melyek azok a pozitívumok, amelyek segítik a szerbiai magyar közösség megmaradását és gyarapodását, és melyek azok, amelyek aggasztó, figyelmeztető jelek.
Utóbbiak között említette a szerb alkotmánybíróság szavai szerint autonómiaellenes határozatait, a népességfogyást és azt, hogy a szerbiai állami szervekben a magyarság alulreprezentált, „és ezzel a társadalom peremére van szorítva”.
Minden haladás ellenére ezek a problémák továbbra is fennállnak Szerbiában – mondta. Korhecz Tamás hozzátette: évtizedek óta nem volt ilyen jó a szerb-magyar államközi viszony, ez kedvező, de az elvégzendő feladatok egy részét a vajdasági magyaroknak maguknak kell megoldaniuk, mert sem a magyar diplomácia, sem az Európai Unió intézményei nem fogják tudni helyettük megoldani.
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
18
A Tom Lantos Intézet magyar kisebbségekről szóló tanácskozásán részt vett két európai parlamenti képviselő, Gál Kinga és Schöpflin György is. vissza
Közel 15,5 milliárd forintból gazdálkodott tavaly a Bethlen Gábor Alap
Budapest, 2014. július 14., hétfő (MTI) – Közel 15,5 milliárd forintból gazdálkodott tavaly a határon túli magyarokat támogató Bethlen Gábor Alap, amely az előző évivel azonos összegű, 11,57 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült 2013-ban – derül ki az alap Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által beterjesztett beszámolójából, amelyet az Országgyűlés honlapján hétfőn tettek közzé.
Az alapból folyósított támogatások 88,2 százalékát határon túli szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek utalták ki. A 11,8 százalékos arányt képviselő belföldre folyósított támogatás döntően két fő programból állt: egy részét a Határtalanul! program keretében magyar iskoláknak nyújtott támogatás, másik részét pedig a Magyarság Háza program támogatása teszi ki.
A 38 oldalas beszámoló alapján a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fejlesztési támogatására 1,38 milliárd forintot fordítottak, a budapesti Magyarság Háza nemzeti identitás kiállítása, látogató- és oktatás-módszertani központja kialakítására, valamint felújításokra 723 milliót különítettek el. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működésének és infrastrukturális fejlesztésének támogatására félmilliárd forintos keret jutott, az erdélyi magyar középiskolai oktatási intézmények fejlesztési célú támogatásához 200 millió forinttal járultak hozzá. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács kiemelt programjai megvalósításához 365 millió forintot különítettek el.
Oktatási-nevelési támogatásokra 4,42 milliárdot különítettek el, ebből Erdély 2,69 milliárddal, Felvidék 815 millióval, Vajdaság 446,2 millióval, Kárpátalja 330 millióval, Horvátország 17,5 millióval, Muravidék 6,6 millióval részesedett.
A Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra 473 millió jutott. Az összegzés szerint a tanulmányi kirándulások 61 százaléka Erdélybe, 20 százaléka Kárpátaljára, 14 százaléka Felvidékre, 4 százaléka Vajdaságba és 1 százaléka a Muravidékre irányult.
A tavalyi évben a Magyarság Háza programtámogatására 939 millió, míg a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására 5,9 milliárd forint jutott. Utóbbin belül Erdély 3,64 milliárdot, Kárpátalja 1,23 milliárdot, Vajdaság 518 milliót, Felvidék 319,2 milliót, Muravidék és Horvátország összesen 21 millió forintot kapott.
Az előző évvel azonos összegben, 810 millió forintban határozták meg az alap működtetésével kapcsolatos kiadásokra fordítható összeget.
A beszámolóból kiderül, hogy az alap év végi maradványa 665,6 millió forint, amely az 1,5 millió forintos bevételi túlteljesítésből, és a 664,1 millió forintos kiadási megtakarításból keletkezett.
Az Országgyűlés a 2010-ben — a Szülőföld Alap jogutódaként — hozta létre a Bethlen Gábor Alapot, azzal a céllal, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való, egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítsa a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását és fejlesztését, valamint megerősítse a magyar nemzeti azonosságtudat kialakulását. Az alap forrásait nem lehet politikai célokra használni, így támogatására párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet nem jogosult. A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása alapján nyerhetők el. vissza
Készítette: Boér Krisztina
CEC © – MINDEN JOG FENNTARTVA
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, 2014. JÚLIUS 15. www.cecid.net/
a Figyelőben előforduló rövidítések:
– Nsz = – MN =
-MH= -Nszv= -KMS=
– MaNcs = – ÉS = – VH =
-Vg=
-Ng= -MR= – NYEST=
Népszabadság
Magyar Nemzet
Magyar Hírlap
Népszava
Külhoni Magyar Sajtószolgálat Magyar Narancs
Élet és Irodalom Vasárnapi Hírek Világgazdaság Napi Gazdaság Magyar Rádió Nyelv és Tudomány
