FRANKEL ZSINAGÓGA HETILAPJA Verő Tamás rabbitól

Ez a törvény A törvény szót kétféleképpen lehet kifejezni, értelmezni. Mispát; van racionális magyarázata, például ne lopj. Ezt jóérzésű embernek nem kell magyarázni. A másik típusa a törvényeknek a Chukim csoporthoz tartozik. Indoklásába nem vagyunk beavatva. Nem lehetetlen, hogy a Messiás eljövetelekor fény derül erre a titokra is. A vörös tehén a Tóra legtitokzatosabb része. A bölcs Salamon sem talált rá magyarázatot. Ez a szertartás a holt ember megérintésével keletkezett tisztátalanságot oldja fel. Egy hibátlan vörös tehenet, amelynek két szőrszála nem lehetett más színű, járomba még nem fogták, a táboron kívül levágták és elégették. Hamujához cédrusfát izsópot, és karmazsint tettek vízben feloldották, és ezzel ráfecskendeztek a tisztátalanra, ő tiszta lett, de aki az elegyet készítette és kezelte, estig tisztátalan lett. Ennek értelme megfejthetetlen. Bölcseink szerint kilenc tehenet áldoztak eddig, a tizediket a Messiás eljövetele után vágják majd le. Mivel ma nincs vörös tehén és áldozás, mindnyájan tisztátalanok vagyunk. A Jeruzsálemi templom hegyre ezért nem mehetünk fel. Rási szerint a három fajta – cédrus, izsóp, karmazsin – a három ezer embert jelképezi, akik elpusztultak az aranyborjú imádásánál. Más magyarázatok is léteznek, de ne legyünk telhetetlenek, eljön a Messiás és kiderül az igazság. Izrael elérkezett Cin sivatagjába és letelepedett a nép Kádesban. Ott meghalt Mirjam, Mózes és Áron testvére. Ő mentette meg a gyékénykosárral Mózes életét. A Vörös tengeri átkelésnél táncolt az asszonyok élén. Érdemeire tekintettel egy kút kísérte a vándorlások során. Halálával a kút elapadt és nem volt víz a közösség számára. A nép zúgolódott, Mózest vádolták: „Miért hoztál ki minket Egyiptomból, hogy elpusztuljunk e gonosz helyen”. A találkozás sátránál megjelent az Ö…való dicsősége. Szólott az Ö….való Mózeshez. Áronnal együtt gyűjtsék össze a népet és szóljanak a sziklához, lesz elég víz. Magához vette Mózes a botot és kiáltott a közösséghez. Halljátok engedetlenek! Vajon ezekből a sziklákból hozzak nektek vizet. A feszült hangulatban talán tévedésből, talán biztonság kedvéért Mózes kétszer ráütött a sziklára. Azt hihették az emberek, hogy az ütés hatására ömlött a víz és ihatott belőle ember és barom. Mivel nem a parancs szerint cselekedett Mózes és Áron, és ezzel csökkentették a csoda értékét, nem vezethették be a gyülekezetet az Ígéret Földjére. A Meribach vizének nevezték el a helyet, mert pörlekedtek az Ö…valóval az elégedetlenkedők. Elérkeztek a Hór hegyéhez, Edom határára. (Egy napi út a Sás tengerig.) Mivel Áron is vétkezett a Meribach vizénél, nem is mehetett tovább. Megtért népéhez. A hagyomány szerint csókos halállal került a túlvilágra, ami azt jelenti, nem a halál angyala végzett vele, hanem a Teremtő vette magához. Ruháját a fia, és utóda vette fel. Harminc napig siratta egész Izrael a béke emberét. Aztán tovább indult a nép, megkerülte Edom országát és a kemény nyakú nép újra lázongott. A mannát becsmérelték. Megint a szokásos demagógia, menjenek vissza a szolgaság házába, ahol szerintük minden jó volt. És tüzes kígyókat bocsátott az Ö…való a nép közé. Mérges kígyókat, melynek a marása tüzes fájdalmat okozott. Sokan meghaltak. Mózes imádkozott a népért, nem is eredménytelenül. Az Ö…való megbocsátott, utasítására tüzes kígyót készítettek rézből. Aki a póznára tett rézkígyóra tekintett, mivel magasan volt, az égre nézett és fohászkodott, az életben maradt. Majd tovább indultak Izrael fiai a Moáb síkságon.…Deutsch Gábor

A Meribach vizének nevezték el a helyet, mert pörlekedtek az Ö…valóval az elégedetlenkedők. Elérkeztek a Hór hegyéhez, Edom határára. (Egy napi út a Sás tengerig.) Mivel Áron is vétkezett a Meribach vizénél, nem is mehetett tovább. Megtért népéhez. A hagyomány szerint csókos halállal került a túlvilágra, ami azt jelenti, nem a halál angyala végzett vele, hanem a Teremtő vette magához. Ruháját a fia, és utóda vette fel…..Darvas István rabbi

A zsidó történelem legendásan bölcs figurája, Salamon király tette az alábbi kijelentést: „ámárti echkámá vehi rechoká mimeni”, vagyis „mondtam: hadd leszek bölcs, de az távol van tőlem”(Prédikátor 7:23). A nagyszerű király ezen önmarcangoló sorokat idős korában, kellő élettapasztalat birtokában írta, úgy, hogy a Tóra valamennyi parancsolatának okát megfejtette, leszámítva egyetlen egyet. Tehát önkritikus megjegyzése hagyományaink szerint nem általános érvényű volt, hanem konkrét problémához kapcsolódott. Vajon minek a hatására érezte mindezt Salamon? A választ a szombaton felolvasandó tórai szakaszban kell keresnünk, mely elsőként a vörös tehénre vonatkozó előírásokat részletezi. „Ez a tannak törvénye, melyet az Örökkévaló parancsolt, mondván: Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak hozzád egy vörös tehenet, épet, amelyen nincs hiba, amelyre még nem jött járom”(19:2)…..Menáchem Meron