„Siratom azt, ami elmúlt…”
Rákócza Richárd könyvéről, Tel-Avivról beszélt.
Izraelben élt, egy ottani magyar nyelvű hetilap főszerkesztője volt, azóta sok minden történt, íróként, műfordítóként dolgozik. Ha egy Ön által írott könyvet akarok megtalálni, mit kell beütnöm a keresőprogramba?
Marcus Lord nevét, ez az álnevem, és ezen a néven jelent meg most – e-book formájában -. a Szerelmem, Tel-Aviv című könyvem, amit akár főművemnek is tekinthetek, mondjuk azt hallom, hogy ez sikerült a legjobban. Ennek a kötetnek is megvan a maga sorsa, én 10 évig éltem ebben a városban, engem nagyon megérintett Tel-Aviv, a hangulata, a zenéje, és ez nem hagyja nyugodni az embert, még akkor sem, ha már évek óta elkerült onnan. Ez a könyv valahol honvágyból keletkezett. Csak ez dolgozott bennem, amikor nekifogtam, végül egy izgalmas politikai thriller lett belőle, a terror és az elhárítás összecsapásáról, de erről a kezdetkor még fogalmam sem volt.
Korábban milyen néven jelentek meg könyvei?
Leggyakrabban a Mordechaj Schönfeld nevet alkalmaztam, a Quo Vadis Izrael könyvem kapcsán például, de a Fekete narancs című kötetem során is, furcsa, de nem a zsidó nevemet, a Nechemiah ben Avraham nevet használtam.
Mi lesz a következő?
Ezt nem tudom megmondani, mivel egyszerre 2-3 megírandó könyv van előttem, fogalmam sincs melyik lesz elsőként kész. A magyar könyvpiac rettenetes helyzetben van, kiadót sem találtam még.
Ezért részesíti előnybe az e-bookot?
Megpróbálkozunk ezzel a formátummal, bár azt látom, hogy jelenleg ekönyvet bárki kiadhat, bárki felteheti, minden korlát nélkül, ami azért nem feltétlenül jó. Van egy óriási választék, bármelyik kiadó honlapján lehet látni, hogy rengeteg amatőr munka van fenn 400 forint és 2000 forint közötti áron, szerintem nem ártana valamilyen szűrést alkalmazni.
Tíz év Izrael után ma milyen érzés Izraelről álmodni?
Sok minden visszás, mert Izrael már nem az, mint egykor. Amikor 1991-ben kimentem, akkor még éppen megérintett a hősi időknek valamilyen maradványa. Azóta rengeteget fejlődtek, sok vívmány eltűnt, például régen nem lehett az utcán aludni, mára már na buszpályaudvarok környékén arra kell vigyázni, hogy ne lépjünk a hajléktalanokra. Az is igaz, hogy közben Izrael gazdasági nagyhatalommá vált, szóval vegyesek az érzéseim. Siratom azt, ami elmúlt, remélem ez nem azt jelenti, hogy öregszem, de 27 évesen másként néztem a világra, Izraelre, Tel-Avivra.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú a 2014. március 7-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Breuer Péter
