Lavrov szerint elrugaszkodott a valóságtól a nyugati határozattervezet

Lavrov szerint elrugaszkodott a valóságtól a nyugati határozattervezet

 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint elrugaszkodott a valóságtól a szíriai humanitárius válsággal foglalkozó nyugati határozattervezet, és kiötlői a damaszkuszi rezsim megbuktatása érdekében vetik fel ezt kérdést.

A tárcavezető Ramtane Lamamra algériai külügyminiszterrel folytatott keddi moszkvai megbeszélése után beszélt erről sajtótájékoztatóján.

„Elrugaszkodott a valóságtól a nyugati partnerek által javasolt határozattervezet a szíriai humanitárius helyzetről. A válság nagyon súlyos probléma, amelyet a nemzetközi humanitárius jog alapján kell rendezni” – mondta Lavrov.

Sérelmezte, hogy a nyugati partnerországok ahelyett, hogy nap mint nap türelmesen foglalkoznának a humanitárius kérdések rendezésével, inkább egy egyszerű megoldáshoz folyamodnának egy újabb BT-határozat elfogadásával.

„Az a benyomásom, hogy ahogyan a múltban a vegyi fegyverek esetében történt, most a humanitárius témát próbálják ürügyként használni a rendezés aláásására és a katonai forgatókönyv megvalósítása érdekében, hogy megbuktassák a (damaszkuszi) rezsimet” – hangoztatta Lavrov.

Néhány órával az orosz külügyminiszter nyilatkozata előtt Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet arra figyelmeztetett, hogy Oroszország megtorpedózza azt a készülő ENSZ-határozatot, amely a szankciók lehetőségét tartalmazza Szíriával szemben.

New York-i értesülések szerint a tervezett határozatot több nyugati, valamint arab ország közösen dolgozta ki, és az szankciókat irányoz elő a Bassár el-Aszad elnök által vezetett szíriai kormányzattal szemben, amennyiben akadályozza humanitárius segélyek eljuttatását az ostromlott térségekbe, illetve városokba. Oroszország és Kína azonban korábban már három olyan ENSZ-határozatot megvétózott, amely nyomást gyakorolt volna az Aszad-rezsimre.

A humanitárius erőfeszítések azóta kerültek ismét a figyelem középpontjába, hogy az ostromlott nyugat-szíriai Homsz városából az ENSZ és a Vörös Félhold közreműködésével folyik a polgári lakosság – többségében gyerekek, nők és idősek – kimenekítése, a városban maradókat pedig humanitárius segélyekkel igyekeznek ellátni. A humanitárius akciót fegyveres incidensek kísérik.