A dzsihádisták iraki sikerei menthetik meg Aszadot
A szíriai háború láthatóan új életet lehelt a nemrég még haldokló iraki al-Kaidába, ám a terroristák mostani nyereségei szakértők szerint nem lesznek tartósak, hosszabb távon pedig Bassár el-Aszad szíriai elnök malmára hajtják a vizet, így népirtóból a terrorizmus ellen harc bástyájává léphet elő.
Erős jelképes erővel bír, hogy a nyugat-iraki Ramádiból és Fallúdzsából, amelyek tíz évvel ezelőtt az amerikai csapatokkal szembeni ellenállás fellegvárai voltak, most ismét fegyverropogásról és mészárlásról érkeznek hírek, de most az al-Kaida harcosai és az iraki hadsereg között dúlnak harcok. Az al-Kaidához köthető erők mindkét várost ellenőrzésük alá vonták, először azóta, hogy az amerikai csapatok hét évvel ezelőtt kiűzték onnan a dzsihádistákat.
Az al-Kaida előretörése miatt Washingtonban is megkongatták a vészharangot, az amerikai kormány máris újabb fegyverszállítmányokat ajánlott fel Bagdadnak.
A terroristák sikerei azt jelzik, hogy a szíriai polgárháború az egész térségben felborította a hatalmi viszonyokat, és a konfliktus első számú nyertese eddig az al-Kaida. Elemzők pedig arra figyelmeztettek, hogy mind a szíriai, mind az iraki események egy tágabb szunnita-síita konfliktus veszélyét hordozzák magukban. A szunnita al-Kaida ugyanis mindkét országban a síita vezetés ellen harcol. A szervezet alapvető célja, hogy szunnita kalifátust hozzon létre a történelmi Levante területén, Irak nyugati és Szíria keleti területeinek összekapcsolásával.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a vallási megosztottság hátterében két regionális nagyhatalom áll: Irán a síiták pártját fogja, míg Szaúd-Arábia a szunnitákat támogatja a küzdelemben, bár arra vonatkozóan nincs bizonyíték, hogy az al-Kaidát közvetlenül is támogatná.
Az iraki al-Kaida jelenleg Iraki és Levantei Iszlám Államnak (ILIÁ) nevezi magát. Guido Steinberg német szakértő szerint bár az ILIÁ nagyon veszélyes, ennek oka elsősorban ellenfeleinek – az iraki hadseregnek és Aszadnak – a gyengesége.
Ugyanakkor elemzők szerint az iraki Anbár tartományban – ahol Ramádi és Fallúdzsa található – az al-Kaidánál jóval több fegyveressel rendelkező, a síita kormánnyal nemrég szövetségre lépő szunnita törzsi milíciák komoly ellensúlyt jelentenek a terroristákkal szemben. Másrészt az ILIÁ a lakosság nagy részét is elriasztja azzal, hogy az általa ellenőrzött területeken az iszlám jog, a saría egy sajátosan radikális értelmezésének betartására kényszeríti az embereket, az az ellen vétőket pedig brutális és kegyetlen büntetésnek veti alá.
Az ILIÁ helyzete még az al-Kaida hálózaton belül is viták forrása: a szervezet központi vezetője, Ajman az-Zavahíri az an-Nuszra Front nevű felkelőszervezetet tekinti az al-Kaida hivatalos szíriai képviselőjének, az ILIÁ-t pedig arra szólította fel, hogy szülőföldjén, ne pedig a szomszédos országban harcoljon a közös ügyért.
A sors iróniája, hogy az an-Nuszrát az akkor még Iraki Iszlám Állam néven ismert szervezet hozta létre 2012 közepén, és 2013 áprilisában a két csoport egyesülésével jött volna létre maga az ILIÁ. Az an-Nuszra Front nem volt hajlandó belemenni ebbe, azóta pedig több alkalommal is konfrontációba keveredett az egyesülés elmaradása ellenére az ILIÁ nevet felvevő iraki szervezettel.
Steinberg szerint mindenesetre az al-Kaida iraki és szíriai előretörése hosszú távon a szervezet céljaival ellentétes hatást fejthet ki. A dzsihádisták térnyerése miatt az Aszad-rezsim ellen harc értelmét vesztette, és a sokáig Aszad elmozdítását támogató Egyesült Államok és európai hatalmak rég letettek ezen korábbi céljukról. A dzsihádisták mára nagyobb veszélyforrássá váltak, mint Aszad, és a közeljövőben a nyugati országok azzal lesznek elfoglalva, hogy a terroristákat üldözzék – mondta a német szakértő.
