Egymás felé forduló régiók Kelet-Közép Európában · Approaching regions in East-Central Europe
Kisebbségi Sajtófókusz[1]
2013. november 4., hétfő		t

 

ò  Számos erdélyi vonatkozású program a Klebelsberg Kultúrkúriában – Koncertek, kiállítások, könyvbemutatók, színházi előadások – köztük erdélyi vonatkozású programok – várják az érdeklődőket a Klebelsberg Kuno-hét keretében november 11. és 17. között a Klebelsberg Kultúrkúriában Budapesten (Krónika)

 

ò  ‘Nácik haza’ – zúgott a Szabadság téren – Jobbikos képviselők jelenlétében Horthy-szobrot avattak az V. kerületben (Nsz)

ò  Fidesz: ez a kampány az a kampány – Nem vesz vissza a szabadságharcos lendületből a kormány az EP-választások előtt sem (Nsz)

ò  Pontosan lehet tudni… – „A világgazdaság erőközpontjai egyre távolabb kerülnek tőlünk. Ezért a magyar gazdaságpolitikában toldozgatás-foltozgatás helyett nagyarányú erőforrás-átcsoportosításra lenne szükség, hogy egyáltalán versenyben maradjunk” – mondja Kádár Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke (Nsz)

ò  Mit lép a református egyház ifjabb Hegedűs újabb provokációjára? – Horthy-szobrot avattak vasárnap ifjabb Hegedűs Lóránt templomában. Legutóbb egy anticionista nagygyűlés miatt indult egyházi vizsgálat a jobbikos lelkész ellen, de végül megúszta. Mint ahogy több korábbi, a kereszténységgel szöges ellentéten álló akcióját is (ATV)

ò  Választások: előnyben a határon túliak – A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint diszkriminál a választási törvény, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak. Azt kifogásolják, hogy a külföldön dolgozó magyarok nem szavazhatnak levélben, miközben a határon túli magyarok igen. Szerintük emiatt hátrányba kerülnek a külföldön tanulók, vagy az ott dolgozók. A Fidesz szóvivője szerint a jogszabály nem tesz különbséget a választók között (ATV)

ò  Kövér elvette Ujhelyitől a hétfői ülés vezetését – „Elnöki döntés értelmében nem Ujhelyi István szocialista alelnök fogja vezetni a hétfői plenáris ülést a Parlamentben” – erről Kövér László fideszes házelnök munkatársai szóban értesítették az ellenzéki politikust – A döntés indokai nem ismertek, Ujhelyi tudomásunk szerint írásban is kérte az elnöki döntés ismertetését, ezt azonban egyelőre nem kapta meg. Nem kizárt, hogy Kövér László a szocialista politikus egyik legutóbbi megjegyzését „bünteti” ily módon: Ujhelyi ugyanis legutóbb, amikor ő vezette a hétfői, plenáris ülést ironikusan kommentálta az Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal közötti kérdés-váltást (Nsz)

ò  Ki hitte volna: bőven kétharmad fölött a Fidesz – A Fidesz–KDNP a mandátumok 60-70 százalékát is megszerezheti az októberi felmérések alapján (MNO)

ò  A hazánk elleni külföldi támadások fokozódni fognak – „Nem csupán a svéd közszolgálati televízió tűzte zászlajára, hogy az igazságot elferdítve mutassa be Magyarországot” – emlékeztetett a ‡Lánchíd Rádióban Eva Maria Barki (MNO)

ò  Októberben nem kértek a parlamenti erőkből – A múlt hónapban is a független jelöltek arattak sikereket az időközi választásokon (MNO)

ò  Napi kérdés – Ha egy párt Horthy-szobrot avat 2013-ban, nevezhető-e szélsőségesnek? – Karsai László történész – „Nevezhető. Sőt: neonácinak is nevezném a Jobbikot, hiszen a véleményem nem változott az emiatt engem elmarasztaló elsőfokú bírói ítélet hatására. Ott még nem tartunk, hogy a Nagy Testvér azt is előírja, hogy szeressem azokat, akik a hazánkat tönkretevő egyik háborús bűnös kultuszát ápolgatják – Antall József és Boross Péter nyomdokán haladva, a Fidesz asszisztálása mellett…” (Nszv)

ò  Steiner: Meddig szórhatja a gyűlölet magvait ifj.Hegedűs Lóránt lelkész úr? – Vasárnap a belvárosi Szabadság téri református templom főbejáratánál Horthy Miklós mellszobrát avatták fel (Nszv)

 

ò  Nem lesz december 8-án egyszerre hat megyében referendum – Kovászna, Hargita, Maros és Szilágy megyében várhatóan novemberben tárgyalják az RMDSZ határozattervezetét a fejlesztési régiók átalakításáról. Bihar és Szatmár megyében azonban a javaslatot még be sem nyújtották (Krónika)

ò  Nagyvárad: gyertyafényes tiltakozás az Olaszi temetőért – Pár éve végleg felszámolták a sírkertet, ráadásul átnevezték Mihai Viteazul térre. Több tucat mécsessel emlékeztek a zöldövezetté alakított temető helyén halottak napján (Krónika)

ò  Háromszék: sok az összevont osztály – A háromszéki diákok közel egyharmada tanul összevont osztályokban. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint tragikus a helyzet (Krónika)

ò  Ígéret autópályákra – Négy autópálya-szakaszt adnak át a forgalomnak december folyamán – ígéri a szakminiszter. Ezek a IV-es páneurópai folyosó részét képező dél-erdélyi sztrádán helyezkednek el, s összesen 120 kilométert tesznek ki (Krónika)

ò  Antonescu: alkotmányellenes a paktum – A Traian Băsescu államfő és Victor Ponta miniszterelnök közötti együttműködési megállapodást, az alkotmánybíróságot és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) is kemény hangon bírálta Crin Antonescu (Krónika)

ò  Tízéves a vajdahunyadi magyar rádióadás – Tíz éve, hogy heti egy alkalommal magyar nyelvű műsort sugároz a vajdahunyadi Radio Color, amely Vajdahunyadon és a környező településeken fogható, ezáltal több ezer magyar családhoz is eljut a magyar kultúra (Krónika)

ò  Felmérés: ilyenek a mai erdélyi magyar fiatalok – Későn házasodnának és vállalnának gyereket, egyre korábbi időpontra tervezik első szexuális élményüket és „berúgásukat”, Magyarország helyett pedig inkább Németországban vagy Nagy-Britanniában vállalnának munkát az erdélyi magyar fiatalok – derül ki két kolozsvári szociológus, Barna Gergő és Kiss Tamás kutatásjelentéséből (Maszol.ro)

ò  MPP: a székely zászlónak a pártszékház homlokzatán a helye – „Nem távolítja el marosvásárhelyi pártszékháza homlokzatáról a székely zászlót” – közölte vasárnap a Magyar Polgári Párt (Maszol.ro)

ò  Ismét székely zászló égetésével provokál a Noua Dreaptă – Székelyföldi portyázásuk után most ismét a székely zászló gyalázásával provokálnak a szélsőséges nacionalista Noua Dreaptă szervezet tagjai (Maszol.ro)

ò  Az anyanyelv-használati jog biztosítása társadalmi befogadókészség, felelősség kérdése – Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kezdeményezésére és szervezésében Kerekes Károly és Markó Attila parlamenti képviselők október 15-16-án Brüsszelbe látogattak, ahol alkalmuk nyílt megismerni a belga egészségügy nyelvhasználatjogi gyakorlatát (Népújság)

ò  Az ETV a hírtelevízióknál is nézettebb – „Az erdélyi magyar háztartások több mint felében fogható az Erdélyi Magyar Televízió, nézettsége pedig meghaladja a román és a magyar hírtelevíziókét” – ez derül ki a Kisebbségkutató Intézet napokban közzétett felméréséből (Népújság)

ò  November 15. körül felelősség-vállalás a decentralizációért – Victor Ponta sajtóértekezleten bejelentette: a kormány november 15. környékén felelősséget vállal a decentralizációs törvényért, így a 2014-es költségvetés felépítése során figyelembe veszik, mely intézmények kerülnek át a minisztériumoktól a helyi hatóságokhoz (Nyugati Jelen)

ò  Megyei konferencia a szakképzett munkaerő hiányáról – A változásnak a magánszféra fiataljaitól kell elindulnia – A helyi Arad Virágzik Egyesület az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamarával közösen, az Elméleti és Szakiskolai Oktatás Országos Fejlesztési Központjának (CNDIPT) a támogatásával az elmúlt héten megyei konferenciát szervezett Aradon (Nyugati Jelen)

ò  Határtalan interakció a PKE-n – Október 28. és 31. között a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adott otthont a Határtalan interakció elnevezésű programnak, amely során a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a PKE hallgatói közös tehetséggondozó képzésen vettek részt (Reggeli Újság)

ò  Javult a Ponta-kabinet decentralizációs tervezete – Kedden hozták nyilvánosságra Bukarestben a kormány által támogatott, módosított decentralizációs tervezetet, amelyről kisebb változtatásokkal már november közepén szavazhatnak a parlamentben. A módosított tervezet számos új elemet tartalmaz az eredeti elképzeléshez képest, és a változások egy része az RMDSZ-frakciónak a Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettessel folytatott múlt heti megbeszélése során fogalmazódott meg. A módosított tervezet erős és gyenge pontjairól beszélgettünk Cseke Attila parlamenti képviselővel (Reggeli Újság)

ò  Románok is aláírnak – Hétfő óta mintegy kétszázötven aláírást gyűjtött össze a kétnyelvű, autonóm Partium régióért az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) (Reggeli Újság)

ò  Északnyugaton Predoiu a PDL-es elnökjelölt – Az északnyugati régió hat megyéjének demokrata-liberálisai szombaton Cătălin Predoiut választották meg jelöltjüknek a 2014-es államfői választásra. Kolozs, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Beszterce-Naszód közel 15 ezer PDL-s politikusainak 77,31%-a voksolt Predoiura, ellenjelöltje, Gheorghe Falcă 22,68%-os támogatottságot szerzett (Szabadság)

ò   MELLÉRENDELŐ – Inkompatibilis-e a kisebbségi és többségi társadalom? – A Tranzit Házban tartott beszélgetésen Horváth Andor, Salat Levente és Horváth István beszélgettek a multikulturalizmus utáni létről, (nem csak) politikai együttélésről, és arról, hogy a kultúránkat ma már inkább exportáljuk – A Láthatatlan Kollégium által szervezett Mellérendelő című beszélgetéssorozat harmadik estjén Horváth Andor irodalmár beszélgetett Salat Levente politológussal, a moderátor Horváth István szociológus volt. Mint az első két alkalommal, a Tranzit Ház emelete ismét megtelt, a későn érkezők már csak a terem végében ácsoroghattak, várva, ki távozik előbb. A beszélgetés az Inkompatibilitások címet viselte, és az LK kultúrmenedzsere, Serestély Zalán meg is jegyezte, hogy mint az előző, Radikalizmus? című előadás esetén, talán ide is illene egy kérdőjel a végére, hiszen nem abból a premisszából szeretnének kiindulni, hogy az inkompatibilitás mindenképpen fennáll (Transindex)

 

ò  Az 1944/45-ös áldozatokra emlékeztek Csúrogon – Idén először koszorúzott a vajdasági magyar közösség az 1944/45-ös áldozatok tiszteletére felállított új emlékműnél Csúrogon. Politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek koszorúztak vasárnap Csúrogon azon a helyen, ahol június végén Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt. A vajdasági magyarság eddig tizenkilenc alkalommal emlékezett a csúrogi áldozatokra, a korábbi emlékhelyen álló fakeresztet és kőtáblát azonban többször meggyalázták. A szerb kormány azt ígérte, hogy a szobor körül emlékpark is épül majd, ez egyelőre nem valósult meg (MTI)

ò  A fenyegetés hatott, nem az EU – Pristina és Belgrád viszonya, illetve az európai integráció iránti elkötelezettség vizsgázik – nem jól – Koszovóban vasárnap a helyhatósági választásokon (Nsz)

ò  Főhajtás Csúrogon – Fájdalommal gondolunk halottainkra, az 1944/45-ben a környéken megölt háromezer áldozatra, a délvidéki magyar közösség több tízezernyi, ártatlanul kivégzett tagjára. Gondolunk a férfiakra, az asszonyokra, az aggastyánokra és a gyermekekre egyaránt. Két évvel ezelőtt ugyanezen a helyen elmondtam, hogy míg az 1941/42-es magyar katonai és csendőri, tömeges megtorlások főbűnösei elnyerték méltó büntetésüket, addig a megtorlás magyar áldozatainak tömegsírja felett (Magyar Szó)

ò  Senki nem sértheti az elhunytak kegyeleti jogát – Temerinben Gulyás Gergely és Csorba Béla mondott megemlékező beszédet a tömegsírnál (Magyar Szó)

ò  Mindannyiunk halottjai – A hétvégén Moholon megemlékeztek az 1944/45-ös megtorlások ártatlan áldozatairól (Magyar Szó)

ò  Papírtigrisek helyett valós költségvetés – Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke szerint alaptalanok azok a jóslatok, amelyek szerint a javasolt, a tartomány finanszírozásáról szóló törvénykeret újabb politikai feszültségpontok kialakulására adna okot Vajdaság és a köztársasági kormány között. Szerinte a dokumentum valójában megoldást kínál arra, hogy az alkotmánnyal szavatolt módon lehessen segíteni a tartomány működését, és hogy az alkotmányellenes, 2006-óta fennálló kérdésekkel megbirkózhassunk (Magyar Szó)

ò  Indul a Déli Áramlat projektum – Kabolnál kezdik meg a gázvezeték szerbiai szakaszának megépítését – Dušan Bajatović: A Srbijagas szerkezetátalakítása 600–800 millió euróba kerül – „A Déli Áramlat szerbiai szakaszának munkálatai november 20-a és december 20-a között kezdődnek, Dél-Bácskában, Kabol (Kovilj) mellett” – közölte Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója a tegnap, Belgrádban megtartott sajtótájékoztatón, amelyet A Srbijagas 2008 és 2013 között és a perspektívák címmel tartott meg (Magyar Szó)

ò  Közösen tenni a megmaradásért – Szeptember végén a muzslyai Szórvány Alapítvány jóvoltából mintegy 50 fős csoport, főleg muzslyaiak és környékbeliek – erzsébetlaki, tordai és ürményházi -, pontosabban 12 család volt a vendége a budapesti, városmajori Jézus Szíve plébánia családos közösségének. Az elmúlt napokban pedig az őszi szünidőt kihasználva, október utolsó napjaiban viszonozták a látogatást a magyarországi nagycsaládosok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Nemzetközi Együttműködési Alap jóvoltából a Közösen tenni a megmaradásért elnevezésű pályázati programsorozat keretében ezúttal öt napon keresztül ismerkedtek a Délvidékkel a városmajori vendégek (Vajdaságma.info)

 

ò  Az uniós sikerrecept áldozatai – Amit szabad Párizsban, tilos Zágrábban – Csődeljárás, munkanélküliség, csökkentett munkabérek – ezt hozta magával a horvát hajóipar magánosítása (MNO)

ò  Az anyanyelven való tanuláshoz szükség van magyar tankönyvekre – A horvát tanügyi törvény lehetővé teszi, hogy a kisebbségek saját nyelvre lefordított általános iskolai tankönyvekből tanulhassanak. Az elmúlt évek során az oktatási minisztérium több millió kúnát költött a tankönyvek fordítására, kiadására. Közel ötven tankönyvet ültettek át magyar nyelvre, 2014-ben viszont ismét változtatni fognak az engedélyezett tankönyvek listáján, így egy részüket már nem lehet majd használni. Kezdetben a HunCro Nyomdaipari Kft., majd az eszéki magyar iskolaközpont foglalkozott a tankönyvfordítással, idén májusban viszont az intézmény vezetése úgy döntött, nem vállalja tovább ezt a munkát, így egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a magyar tankönyvek sorsa (ÚMKÚ)

ò  Épül-szépül Szentlászló – A kelet-szlavóniai települést 1991-ben földig rombolta az ún. Jugoszláv Néphadsereg és a szerb szabadcsapatok. Az emberek 1998-ban térhettek csak vissza a falujukba, ahol azóta számos fejlesztés történt. A legújabbakról Dominović Edit, az Ernestinovói járás magyar elöljáró-helyettese számolt be lapunknak. Miután Szentlászló lakosai hazatértek, mindent megtettek annak érdekében, hogy a közösségi és a kulturális élet is visszatérjen a régi kerékvágásba (ÚMKÚ)

 

ò  Helységnévtáblát „loptak” a belügyminiszternek – A Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért civil szerveződés aktivistái leszerelték a Tesedikovo megnevezést, és helyette szlovákul is a Peredet tették fel a helyi közúti helységnévtáblára. A járási rendőrkapitányság lopás miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást (Nsz)

ò  Felvidéki magyar aktivisták „ajándéka” Pozsonynak – A pozsonyi kormánynak postázták a nyelvhasználatért küzdő aktivisták Pered szlovák nyelvű tábláit (MNO)

ò  Nem érik be lakókocsikkal a cigányok – Lakókocsikat ad a felvidéki Nagyida vezetése azoknak a cigányoknak, akik elhagyják és lebontják a helyi romatelepen engedély nélkül felépített putrijaikat. A ‡Hír Televízió Célpont című műsorának azonban a romák azt mondták: nem elégedettek ezzel a megoldással, mert inkább házat szeretnének. A polgármester szerint idén is adtak nekik szociális bérlakásokat, de azokat úgy lelakták, mintha 10 éve kapták volna (MNO)

ò  Az SDKÚ száján továbbra is lakat van az elnökjelölttel kapcsolatban – A párt sem egységes a kérdésben? – Bár már lassan nyakunkon az elnökválasztás, az SDKÚ továbbra sem hajlandó megnevezni, kit támogat majd a jelöltek közül. Úgy tűnik, legalább Radičováról lemondtak (Bumm.sk)

ò  Járási elnökké választása óta aktív lett az MKP a járásban – Petheő Attilát, az MKP járási elnökét az elmúlt időszak változásairól és a megyei választásokról kérdeztük (Bumm.sk)

ò  Los Angelesben bezárták a szlovák konzulátust – Spórolásra kényszerül a külügyminisztérium. Több konzulátust is bezártak, legújabb a Los Angelesben található külképviselet jutott erre a sorsa. A tárca egy millió eurót akar spórolni (Bumm.sk)

ò  Rafaj: Magyarország támogatja az etnikai revizionizmust – A Szlovák Nemzeti Párt alelnöke, Rafael Rafaj ma állást foglalt az első bécsi döntéssel kapcsolatban, amelynek köszönhetően Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területei visszakerültek Magyarországhoz (Hírek.sk)

ò  Megújult a deáki református templom – A felújított templomért ünnepi istentiszteleten adnak hálát november 10-én. Két hónapig tartottak a külső felújítási munkálatok a deáki református templomon. A költségek közel 20 ezer eurót tettek ki (Felvidék.ma)

ò  Lészkó Katalin a Pongrácz Lajos Alapiskola új igazgatója – Az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola az őszi szünet előtti utolsó napon immár második alkalommal szervezte meg a töklámpás ünnepséget. Az ünnepség része annak a nyitási politikának, melyet az új igazgatónő, Lészkó Katalin képvisel (Felvidék.ma)

ò  Véget érnek a jó gazdaságpolitikáról szóló kormánymesék? – Véget érnek a jó gazdaságpolitikáról szóló kormánymesék? Peter Kažimír (Smer-SD) pénzügyminiszter tervei szerint az év végére az ország államadósságának a GDP nem egész 55 százalékán kellene megállapodnia (Felvidék.ma)

ò  Az ellenzék nem állít jelöltet az NKÚ élére – Az ellenzék egyelőre senkit sem javasol a számvevőszék (NKÚ) élére. Emlékeztet, hogy már volt saját jelöltje erre a posztra (Új Szó)

ò  Romlott a versenyképességünk – „A Fico-kabinet intézkedései miatt jelentős mértékben romlott Szlovákia versenyképessége” – derül ki a Világbank Doing Business felméréséből. A most közzétett világranglistán Szlovákia hat helyet esett vissza, ami elsősorban a cégalapítással kapcsolatos adminisztratív terhek növekedésével magyarázható (Új Szó)

ò  Egyre rosszabb Szlovákiában élni – „A második Fico-kabinet tavalyi hatalomátvétele óta sokat romlott a lakosság életminősége Szlovákiában” – derül ki a londoni Legatum Institute legújabb jóléti toplistájából (Prosperity Report). Míg a jobboldali Radičová-kabinet idején a 2010-es 37. helyről 2011-re a 32. helyre tornászta fel magát az ország, idén már csak a 38. helyen végzett (Új Szó/TiszaNews)

ò  Állami Számvevőszék: Az ellenzék nem kívánja a Smer óhaja szerint módosítani a jelöltjét – Az ellenzék Pavol Paška (Smer) házelnök kijelentésére reagált, és nem kíván egyelőre új jelöltet állítani (Paraméter.sk)

Államünneppé tenné az SDKÚ október 28-át, mégpedig szeptember 1. helyett – Az SDKÚ-DS javaslatot terjeszt be a parlamentbe az ünnepeket illetően, ám nem biztos, hogy a Smer támogatná (Paraméter.sk)

ò  Koszovói választások – Befejeződött a szavazás, súlyos incidensek – Befejeződött a koszovói helyhatósági választások első fordulója vasárnap 19 órakor. Bár a szavazás az ország nagy részén békés volt, Észak-Koszovóban több súlyos incidens történt, ami kétségessé teheti az egész választást. Az első részeredmények éjfél körül várhatók. A többségében szerbek lakta Észak-Koszovó több szavazókörzetéből is érkeztek olyan hírek, hogy szélsőséges szerb szervezetek aktivistái inzultálják, gúnyolják és fenyegetik azokat a szerbeket, akik részt vesznek a választásokon. A szélsőségesek árulónak bélyegezték a szavazni igyekvő szerbeket, és megpróbáltak minél több szerbet a választás bojkottjára rábírni (MTI)

ò  Helyezkedés az európai sakktáblán – Brüsszel már most lázban: kit, kik és hogyan választhatnak meg az Európai Bizottság élére (Nsz)

ò  Szigorítaná az állampolgárrá válást a franciák többsége – Szigorítani akarja a külföldi állampolgárok Franciaországban született gyermekeinek honosítási feltételeit a volt francia jobboldali kormánypárt, a Népi Mozgalom Uniója. Az elképzelést a baloldali kormánytöbbség ellenzi, a lakosság 72 százaléka azonban egyetért vele (InfoRádió)

ò  Jól eladható a populizmus Európában – Az eltelt másfél év alatt több kevéssé politikus került reflektorfénybe – Ők lesznek az Unió új arcai? (Nszv)

ò  Koszovó: Számolják a szavazatokat, Mitrovicáról ma döntenek – A választások helyszínét 6000 rendőr és csendőr biztosította – Incidensek kísérték a tegnapi koszovói választásokat. Az eredményeket folyamatosan közlik, kivéve a négy észak-koszovói községét. Kosovska Mitrovicáról, ahol a legkomolyabb incidens történt, ma döntenek. A tegnapi helyhatósági választásokon 103 listán összesen 7932 jelöltre lehetett szavazni. A biztonságot 6000 rendőr felügyelte, s a helyieken kívül nemzetközi megfigyelők is kísérték az eseményeket (Vajdaságma.info)

 

ò  A rejtvény nem a múlt, hanem a jövő – Beszélgetés Földes György történésszel – Egy hete, október 25-én jelent meg a ‡Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely szerint a kabinet január 2-tól létrehozza a Veritas Történetkutató Intézetet, mégpedig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János – nyilvánvalóan politikai – felügyelete alatt. A hír kapcsán Földes György történésszel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával, az MTA doktorával beszélgettünk – „…kihívás ez az értelmiségnek, amely eddig szinte csendben, szó nélkül nézte végig, hogy a hatalom leszalámizza. Hogy például az 56-os Intézetet megfosztották önálló intézményi jellegétől, vagy hogy minden eszközzel tönkre akarják tenni a Politikatörténeti Intézetet, amelynek tiltakozó beadványát az Alkotmánybíróság a napokban utasította el. Így át kell adnunk az 1948 és 1989 között működött társadalmi szervezetek és szakszervezetek iratanyagát. Négy éve egyetlen fillér állami pénzt nem kapunk, nyilvánvaló a kormány célja: lerombolni az intézetet, és megszerezni az Alkotmány utcai épületet. Ennek ellenére dolgozunk: a kritikai értelmiség számtalan történelmi munkáját jelenteti meg kiadónk, a Napvilág, a Múltunk folyóirat, kutatunk, publikálunk, konferenciákat tartunk, működik történelmi filmklubunk, a közeljövőben Ady-konferenciát rendezünk, aki ma időszerűbb, mint valaha is volt. De nem szeretnék panasznapot tartani. Tehát: azt gondolom, a Veritas létrehozása újabb kihívás a humán értelmiségnek, megvédi-e szakmai autonómiáját, érdekeit. Van-e benne civil kurázsi…” (Nsz)

ò  Náculjunk, hát? – „Mindenki téved, aki történelemleckékkel próbálja relativizálni Horthy Miklós – egyelőre nem lovas – szobrát, amit vasárnap lepleztek le a Szabadság téren. Tudniillik önmagukat leplezték le, akik lelepleztek. A hazai aktív politikai mássággyűlölet két fonnyadt emblémája, Hegedűs püspökfi, meg alsó és fölsőlistázási gatyavitéz Gyöngyösi Márton adta meglehetősen barnára változott személyét a kormányzó dicsőítéséhez. Pedig esetükben Horthy eléggé el nem marasztalható személye csupán eszköz. Máz a mocskon. A két szónoknál igazabban hívő antiszemita – ahogyan én látom – kevés tenyészik az országban. Hogyan is írta József Attila? „Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, /a meg nem gondolt gondolat, /belezabál, amit kifőztünk, /s emberből emberbe szalad. /Miatta nem tudja a részeg, /ha kedvét pezsgőbe öli, /hogy iszonyodó kis szegények /üres levesét hörpöli. /S mert a nemzetekből a szellem /nem facsar nedves jogokat, /hát uj gyalázat egymás ellen /serkenti föl a fajokat. /Az elnyomás csapatban károg, /élő szívre mint dögre száll – /s a földgolyón nyomor szivárog, /mint hülyék orcáján a nyál.” A mai – főként orbáni-hoffmanni – orcákon bőven csurog lefelé az undok Horthy-lé. Szálasi még tán tabu. Prohászka zsidógyűlöletével iskolanévadó. Wass Albert nem fűzfamentes, de politikailag cuki…” Veress Jenő (Nszv)

ò  Ernst Gelegs Orbán Magyarországáról – Az osztrákok nem értik – Az osztrák közszolgálati rádiónak és televíziónak, az ‡ORF-nek tizenhat fővárosban huszonöt tudósítója van. Ernst Gelegs, intézményének korábbi londoni embere, majd utazó riportere 2000 óta a budapesti kelet-európai szerkesztőséget vezeti, s azóta is itt dolgozik, ám az utóbbi három évben sokkal nehezebb körülmények között: tudósításai miatt az Orbán-kormány illetékesei rendre próbálták elszigetelni, hitelteleníteni, sőt leváltatni. A hazai gyakorlat a Lajtán túl persze nem hat, megbízatását a napokban ismét meghosszabbították. Most megjelent, Üdvözlet Orbán-országból című, kollégájával, Roland Adrowitzerrel írt könyvükről kérdezte Heltai András (168óra)

ò  Fellegnyitogató – „A székely menetelés bebizonyította, az er­délyi magyar pártok egyetlen színtéren, a nagyméretű tiltakozások megszervezésében eredményesen tudnak együttműködni. Az RMDSZ is, mely némely hívei szerint botor módon engedett a két kis versenypárt és az SZNT felhívásának, és úgymond beállt a táncba, sikerként könyveli el az együtt mozdulás-tiltakozás eme modellértékű rendezvényét…” Simó Erzsébet (Háromszék)

ò  Negyvenöt év síri csend – „A bánsági Versecen, 1944. október 17-i keltezéssel nyilvánosságra hozták Josip Broz főparancsnok rendeletét a katonai közigazgatás bevezetéséről. Jóllehet a megtorlások már hetekkel azelőtt megkezdődtek, a magyarok ellen elkövetett véres atrocitások, 44/45-ös vérengzés a katonai közigazgatás hónapjaihoz kötődik. A következő több mint 45 év a vajdasági magyarság életében a szó szoros értelmében, síri csöndben telt el. Hallgatnunk kellett a megtorlások sorozatáról, áldozatainkról. A csendet politikai értelemben a tudományos akadémiákhoz küldött levelében, 1990 áprilisában a történelmi VMDK törte meg. Lett is nagy politikai felzúdulás. A magyar közösség feleszmélését azonban Milosevic akkor már megszilárdult hatalma, s a ránk nehezedő lélektani hadviselés sem tudta elfojtani. A kemény politikai támadások ellenére megkezdődött a 44/45-ös magyarirtás eseményeinek kutatása, s a szerb háborús készülődés légkörében, a vajdasági magyarság magára talált. A mindenszentek közeledtével, 1990. október 27-én Temerinben megtartották az első, a magyar áldozatok emlékének szentelt nyilvános megemlékezést. Csorba Béla, a történelmi VMDK egyik vezetője, a temerini körzeti szervezet elnökének kezdeményezésére a tömeges kivégzések napjára szervezett megemlékezésen a hozzátartozók és Temerin polgárai leróhatták kegyeletüket a 44/45-ös elveszejtett ártatlan magyar áldozatok emléke előtt…” Ágoston András (VMDP Hírlevél)

ò  Érdekvédelem, érdeksérelem – „Miközben lezajlott a halottak napi szokásos népvándorlás, a peredi tábla a belügyminiszterhez került, a bécsi döntés kapcsán méltó megemlékezések mellett kocatörténészek is előadták propagandaszövegüket, nem vettük észre, hogy közeleg az idő, amikor kormányunk és szakszervezeteink szervezésében újabb néhány ezer munkahely kerül veszélybe…” Lovász Attila (Új Szó)

ò  Bukaresti üzemzavar – „Úgy tűnik, se kiköpni, se lenyelni nem tudja az autonómia érdekében több tízezer embert megmozgató székely menetet a bukaresti kormány. Hivatalos reakció ugyanis mindeddig nem érkezet, azon kívül, hogy Victor Ponta miniszterelnök fél szájjal kijelentette: „alkotmányos módon” reagálnak majd. Crin Antonescu liberális pártelnök reagált ugyan, mondván: elfogadhatatlan bármiféle enklávé az ország közepén, de ez inkább magánvélemény azon politikus részéről, aki már megkezdte a jövő évi államfőválasztások előtti kampányát. A kormány tanácstalanságát jelezheti a Bogdan Diaconu PSD-s képviselő feljelentése körüli hercehurca. A magyarellenes megnyilvánulásokon kívül semmilyen más teljesítményt felmutatni nem tudó Diaconu kedden még melldöngetve jelentette be, hogy alkotmányellenes tevékenység miatt feljelentette a székely menet szervezőit, hogy aztán egy nap múlva már nevetséges indokkal visszavonja azt. Pontáék valószínűleg rájöttek, annál immár komolyabb az ügy, hogy hagyják, hogy a magyar ügyekben lassan Vadim Tudorhoz hasonló médiabohóccá avanzsáló Diaconura bízzák a kommunikációt. Diaconu ugyanis kimondottan jó szolgálatot tesz a magyar ügyeknek: állandó, szélsőséges hőbörgésével csak erősíti az eltökéltséget, hiszen megnyilvánulásai folyamatosan igazolják a vádakat az arrogáns bukaresti hatalom soviniszta nemzetállami érzéketlenségéről a több, mint 1,2 milliós magyar közösség önrendelkezési törekvései iránt…” Balogh Levente (Krónika)

ò  Változatok reklámra – „Ismét jókora hírverést kap a székely főváros annak kapcsán, hogy a nemzetiségek közti harmonikus együttélés szónoklatbajnokai hogyan értelmezik a gyakorlatban a kisebbségek és jogaik tiszteletét…” Benedek István (Népújság)

ò  Költségvetési kátyúkerülgetés – „A kormány megint elszámította magát. Fedezet nélkül költekezett, és most keresi, hol lehetne spórolni. Amint megszoktuk, elsőként a nyugdíjasok jutottak a Victor Ponta eszébe. Szerencsére a munkaügyi miniszter figyelmeztette: a törvény által garantált szerzett jogot nem lehet elvenni…” Karácsonyi Zsigmond (Népújság)

ò  Foltozás – „Másodszor igazította ki a kormány idei költségvetését. Ahogy várható volt, most is lefelé, hiszen az építmény eleve ingatag alapon állt: februárban, elfogadásánál Ponta részletesen kitért a kiadásokra, viszont hamar átsiklott az ezeket biztosító bevételek fölött. Amint kiderült, a bevételi oldal optimista becslésekre épült, s 8 hónap után a hiány 3,8 milliárd lej, noha tavaly, a Boc-kormánytól örökölt költségvetéssel Pontáék megúszták lefaragások nélkül. Az adóemelések nem hozták be a remélt 3 milliárdot, hangsúlyozta Liviu Voinea költségvetési miniszter (ilyen is van)! Bevételi oldalon 2,9 milliárdról mondanak le, míg kiadási oldalon 1,6 milliárdos a lefaragás. Csakhogy nem mindenkire vonatkozik: a szociális segélyekre és szubvenciókra szánt összeg csökken, akárcsak az egészségügyre vagy tanügyre fordítandó pénz, növekszik viszont a parlamentnek elkülönített összeg – gépkocsikra és az ellenzékből még keményen kritizált protokoll-repülőgépre! Mekkora szakadék az adócsökkentések mellett magasabb juttatásokról szóló ellenzéki ígéretek és a kormányzási „teljesítmény” között…” Chirmiciu András (Nyugati Jelen)

ò  Nicsak, ki hamisít – „Ha az a kérdés, hogy kinek használt a legtöbbet a bajai videóhamisítás ügye – akárkicsodák akármiért csinálták –, a válasz nem kétséges: a Fidesznek. Panyi Szabolcsnak igaza van: ez még nem bizonyítja, hogy a Fidesz lett volna az eredeti megrendelő. A bizonyíték, az más. Csak hát akkor a mostani kormányerő túl sok legyet ütött egy csapásra, akkor is, ha elhiszem, hogy váratlanul került kezébe a szuper légycsapó. Túl nagy a nyereség a megtörtént csalás ordító elhallgatásától az igazi leleplező videók közlésétől való elriasztáson át a tényfeltáró sajtó szájának befogásáig. És van még egy anomália. Olyasmi, amit még ellenzéki vagy független oldalról is szinte mindenki normálisnak tart (legföljebb elfogultnak): a kormánypárti sajtó viselkedése. Az teljesen rendben van, hogy adagolják az információkat, így sakkozva kínosnál kínosabb helyzetekbe az igazmondási kihívással küszködő szocialista politikusokat. Mint annak idején a hvg.hu például Schmitt Pált. Vagy a forrásáról több mint harminc éven át hallgató ‡Washington Post Nixont. Bevált újságírói taktika. De az nem, hogy a kormánypárti sajtó mindent azonnal tud, miközben semminek nem megy utána…” Széky János (Paraméter.sk)

ò  Aki mondja … – „Egyre hangzatosabb kijelentésekre ragadtatja el magát Crin Antonescu, a liberálisok elnöke, a kormányzó pártszövetség elnökjelöltje. Legutóbb – főműsoridőben – gyengeelméjű országnak nevezte Romániát politikailag elkötelezett alkotmánybírósággal, amely számára utolsó szempont az alaptörvényben foglaltak tiszteletben tartása. Antonescu szerint az államelnök-kormányfő közötti együttműködési szerződés nevetséges. A megállapodás ellenére Băsescu egyetlen alkalmat sem hagy ki, hogy a (még mindig) ellenőrzése alatt tartott néhány állami intézményt eszközként felhasználva a kormány munkáját szabotálja, semmibe véve az ország érdekeit. Az USL-kabinet e sorozatos támadások hatására egyre erőtlenebb, tehetetlenebb, mondta. Hiába került akkora támogatottsággal hatalomra a jelenlegi koalíció, mint amilyent 1990 óta nem mértek, bénultan vergődik, panaszkodott…” Székely Kriszta (Szabadság)

ò  FRISSEN NÉZNI RÁ A PROBLÉMÁKRA – Barabási Albert–László: a hálózatok a kulcsa a magyarság megmaradásának – „Az az értékrend, ami a hálózattudományon keresztül megteremtődik, számomra fontosabb annál, minthogy harminc vagy negyven év múlva lesz-e Nobel-díj” – mondta el a hálózatkutató (Transindex)

ò  Az EU, mint mindig, most is hárít – „Vasárnap több mint ötven kilométeres élőlánc állt össze a Székelyföldön, ahol az emberek békében, méltósággal és világosan fejezték ki akaratukat és igényüket a területi autonómia iránt. A különböző autonómia-formák – beleértve a területi autonómiát – Európa számos országában elfogadottak. Ezek a legtöbb esetben történelmi igazságtalanságokat, elcsatolt területeket, elszakadt nemzetrészeket rendeztek. Kivívásuk több évtizedbe telt, de minden esetben bebizonyosodott, hogy az autonómia erősítette a nemzeti közösségeket, és nem veszélyezteti az adott államok területi integritását. Az Európai Unió mégsem akar belefolyni egyik tagállama autonómia-törekvéseibe sem, még akkor sem, ha ilyenek bizony másutt már jó ideje működnek. A finnországi Åland-szigetek svéd anyanyelvű lakóinak autonómiája a kisebbségi területi autonómia egyik mintapéldája az Európai Unióban. Az Államtanács fennhatósága alá tartoznak; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. Az Åland-szigeteknek mintegy 25 000 lakosa van, ami az ország népességének 0,5%-a, és szinte valamennyien svéd nyelvűek. Hivatalos nyelvek: finn és svéd. Az olaszországi Dél-Tirolban mind az olasz, mind a német hivatalos nyelv. Emellett a ladin (egy rétoromán dialektus) is hivatalos nyelvnek számít egyes településeken. A 2001. évi népszámlálás szerint a 116 településből 103-at többségében német, ötöt olasz, nyolcat pedig ladin anyanyelvűek laknak. A többségében ladin népességű községekben az olasz, a német és a ladin nyelv is egyenjogú, iskoláikban mindhárom nyelvet oktatják. Spanyolország autonóm közösségei saját törvényhozással és kormányzattal rendelkeznek, de önkormányzati hatáskörük nem azonos, például nincs mindegyiknek saját rendőrsége, oktatási és egészségügyi rendszere. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott, a legnagyobb területi autonómiával rendelkező közösségek Baszkföld, Galícia, Katalónia és Andalúzia. Ezeken a területeken hivatalos nyelv a spanyol mellett a katalán, a baszk és a gallego is…” Kriják Krisztina (ÚMKÚ)

 

ò  75 éve vonult be a Felvidékre a Magyar Királyi Honvédség – „A felszabadult magyarok túláradó lelkesedéssel ölelik, csókolják a magyar katonákat s mindenkit magával ragadó lelkesedés lesz úrrá rajtuk.” (Transindex)

 

ò  Megjelent a Felvidéki Magyarok idei 3. száma – Megjelent elektronikus folyóiratunk, a Felvidéki Magyarok nyolcadik – idei harmadik – száma, melyben emlékezünk azon személyiségeinkre, akik a közelmúltban hagytak itt minket. Visszapillantunk a felvidéki politika történéseire 1990-1998 között, valamint több más, aktuális témával is foglalkozunk (Felvidék.ma)

 

ò  A hálózat tudománya – Barabási Albert–Lászlónak fáj, hogy Bacon-száma kisebb Erdős-számánál – Minden másképp van című, 1929-ben megjelent tárcagyűjteményében a következőket írja: „…annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek – ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen ismeretség alapon, mint ahogy mondani szokták: Kérlek, te ismered X. Y.-t, szólj neki, hogy szóljon Z. V.-nek, aki neki ismerőse… stb.” Ő ekként fogalmazta meg a manapság oly gyakran emlegetett „kicsi a világ” jelenséget. A hálózatkutatás egyik sarokpontját. De mi következik abból, hogy bármelyik ember egy tetszőleges másiktól négy-öthat ember távolságra van? A Közép-európai Egyetem professzora, Kertész János szerint fontos gyakorlati következményekkel bír a társadalom szerkezetének, például a kapcsolati hálónak a megértése. Például ennek révén érthetjük meg, hogyan terjed egy betegség, egy innováció. (Az egyik esetben azt akarjuk, hogy ne terjedjen, a másikban, hogy igen.) (Nsz)

 

 

 

 

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Csúrog, 2013. november 3., vasárnap (MTI) – Idén először koszorúzott a vajdasági magyar közösség az 1944/45-ös áldozatok tiszteletére felállított új emlékműnél Csúrogon.

 

Politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek koszorúztak vasárnap Csúrogon azon a helyen, ahol június végén Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt.

A vajdasági magyarság eddig tizenkilenc alkalommal emlékezett a csúrogi áldozatokra, a korábbi emlékhelyen álló fakeresztet és kőtáblát azonban többször meggyalázták. A szerb kormány azt ígérte, hogy a szobor körül emlékpark is épül majd, ez egyelőre nem valósult meg.

Teleki Júlia, a csúrogi megemlékezés szervezője beszédében kijelentette, hogy „az áldozatok a magyar nemzet áldozatai”, s a hozzátartozóknak emlékezniük kell rájuk.

Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja beszédében kiemelte: európai jelentőségűnek nevezhető, hogy a szerb törvényhozás politikai nyilatkozatban ítélte el a kollektív bűnösség elvét.

„Szerbia Magyarország erőteljes támogatásának is köszönhetően hatalmas lépést tett az EU-integráció felé, de ez nem csak gazdasági integráció, hanem a jog és az igazságosság térsége is. Ugyanakkor a Szerbia legfőbb méltóságai által a nyilvánosság előtt tett ígéretek és az azóta tartó folyamatos hitegetés ellenére nyoma sincs a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatok hatályon kívül helyezésének” – mondta Korsós Tamás.

Mina Jurisin, az 1942 Razzia Emlékbizottság titkára szerint nem ér véget a harc azzal, hogy felállítottak egy emlékhelyet az ártatlan magyar és szerb áldozatoknak. Mindent meg kell tenni azért, hogy ilyen és hasonló bűnök többé ne történhessenek meg – hangsúlyozta Jurisin. Ûvissza

 

 

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Belgrád, 2013. november 3., vasárnap (MTI) – Befejeződött a koszovói helyhatósági választások első fordulója vasárnap 19 órakor. Bár a szavazás az ország nagy részén békés volt, Észak-Koszovóban több súlyos incidens történt, ami kétségessé teheti az egész választást.

 

Az első részeredmények éjfél körül várhatók.

A többségében szerbek lakta Észak-Koszovó több szavazókörzetéből is érkeztek olyan hírek, hogy szélsőséges szerb szervezetek aktivistái inzultálják, gúnyolják és fenyegetik azokat a szerbeket, akik részt vesznek a választásokon. A szélsőségesek árulónak bélyegezték a szavazni igyekvő szerbeket, és megpróbáltak minél több szerbet a választás bojkottjára rábírni.

A belgrádi tömegtájékoztató eszközök beszámolói szerint alig két órával a zárás előtt Kosovska Mitrovicában álarcos támadók törtek be az egyik iskolában kialakított szavazóhelyiségekbe. Verekedés tört ki, a támadók széttörték a szavazóurnákat. Egyes beszámolók szerint könnygázt is használtak a támadások során, más értesülések szerint viszont a rendőrség vetette be a könnygázt a rend helyreállítása érdekében. A voksolást fel is függesztették.

Laura Pulja, a koszovói ügyészség választásokért felelős koordinátor elmondta, hogy 15 óráig 16 embert állítottak elő a választások megzavarása miatt.

Ivica Dacic szerb miniszterelnök a nap folyamán Belgrádban közzétett állásfoglalásában sürgette a koszovói szerbeket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a szavazáson. Aleksandar Vulin, a szerb kormány Koszovóért felelős tárca nélküli minisztere arra figyelmeztetett, hogy ha a szerbek kevesen mennek el szavazni, akkor önkormányzataikban többségbe kerülhetnek az albánok.

Atifete Jahjaga koszovói elnök szavazatának leadásakor ugyancsak arra szólította fel a koszovóiakat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a voksoláson. Hashim Thaci koszovói miniszterelnök szavazata leadásakor európai tesztnek nevezte az általa történelminek minősített voksolást. Politikustársainak megköszönte a korrekt kampányt, s kijelentette, hogy „ma mindannyian az európai Koszovóért állunk ki”.

A központi választási bizottság 15 órai összesítése szerint 33 százalékos volt a részvétel. A legalacsonyabb részvétel Észak-Koszovóban volt. A Koszovó északi részén élő szerbek túlnyomó többsége minden eddigi koszovói választást bojkottált. Oliver Ivanovic Kosovska Mitrovica-i polgármesterjelölt pedig azt mondta, hogy a településen 16 óráig a lakosság 8,71 százaléka adta le voksát.

A választás kulcsfontosságúak a Belgrád és Pristina között áprilisban megkötött brüsszeli megállapodás alkalmazása szempontjából, amely előirányozza az észak-koszovói szerb települések közösségének létrehozását.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan vált függetlenné Szerbiától. A belgrádi kormány azóta sem hajlandó önálló államként elismerni az egykori déli szerb tartományt. Ûvissza

 

 

 

Készítette: Boér Krisztina

CEC ©  – Minden jog fenntartva

 

 

 

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Románia	Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap, Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Szlovákia	Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Szerbia	Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Horvátország	Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Szlovénia	Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Ukrajna	Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews