Egymás felé forduló régiók Kelet-Közép Európában · Approaching regions in East-Central Europe
Kisebbségi Sajtófókusz[1]
2013. augusztus 23., péntek		Boér Krisztina t

 

ò  Pokorni bírálata a kormánynak: túl sok mindent államosítottak – „Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok mindent államosított” – mondta Pokorni Zoltán (Nsz)

ò  Roma referensek segítik a roma állampolgárok ügyintézését a járási hivatalokban – „Száz roma származású referens állt munkába a járási hivatalokban július elsejével, így valamennyi roma állampolgár számára könnyebbé és egyszerűbbé válhat az államigazgatási ügyek intézése a jövőben” – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – Az Országos Roma Önkormányzat, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok együttműködésének eredményeképpen a referensek elsősorban közvetítő szerepet töltenek be az államigazgatás és a roma állampolgárok között. Fő feladatuk, hogy a kiemelt állami célkitűzéseket, valamint a roma közösség számára biztosított lehetőségeket ismertessék a roma állampolgárokkal (Nsz)

ò  Dunaferr: adósságátvállalás a kormány javaslata – A Dunaferr mintegy 150 milliárd forintos tartozásának jelentős részét vállalná át a magyar állam (Nsz)

ò  ‘Az oktatás irányítása az Orbán-kormányról szól’ – Az Együtt-PM szövetség szerint meg kell szüntetni „az Orbán–Hoffmann-rezsim rombolását” az oktatásban, és ismét az önkormányzatok, a helyi közösségek kezébe kell adni a közoktatással kapcsolatos döntéshozatalt (Nsz)

ò  ‘Az MSZP elnökének kellene kihívnia Orbán Viktort’ – „Nyugat-Európában az a szokás, hogy mindig a legerősebb párt vezetője adja a kormányfőjelöltet, vagyis a regnáló miniszterelnök kihívóját. Ő ma Magyarországon Mesterházy Attila” – nyilatkozta a Népszabadságnak Gurmai Zita, az EP szocialista párti tagja (Nsz)

ò  Pokornit sok apró bosszúság borítja be – „Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok mindent államosított” – Pokorni Zoltán szerint (MNO)

ò  Navracsics Litvániában emlékezik – Navracsics Tibor Vilniusban vesz részt a totalitárius diktatúrák áldozatairól szóló megemlékezésen (MNO)

ò  Mesterházy négyszemközt egyeztet Bajnaival – Augusztus 28-án találkozik egymással az MSZP és az Együtt-PM delegációja (Nszv)

ò  Az egyik kitagadta a zsidókat, a másik a melegektől félti a társadalmat – Orbánék mindkettőt kitüntették – „Töretlen az Orbán-kormány kitüntetési gyakorlata. A 20-án kitüntetettek névsorára ismét erősen rányomta bélyegét a miniszterelnök és pártja sajátos értékrendje, személyes rokon- és ellenszenve. Föltűnően sok közöttük az egyházi személy. Az önkény szokás szerint a jó ízlés hiányával párosul”, írja Niedermüller Péter, a Demokratikus koalíció alelnöke (Nszv)

 

ò  Ukrajna felé próbál terjeszkedni az Igen, tessék! erdélyi anyanyelvi mozgalom – „Az ukrajnai román közösség felé próbál terjeszkedni az anyanyelvhasználat szorgalmazására alakult Igen, tessék! erdélyi mozgalom” – jelentették be csütörtök délután a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott pódiumbeszélgetésen a mozgalom vezetői. A mozgalom azt próbálja sajátos eszközökkel szorgalmazni, hogy a vegyes lakosságú települések kisebbségi lakói bátran használják anyanyelvüket a kereskedelemben. Munkája eredményeként immár mintegy 200 kolozsvári üzlet ragasztotta ki bejáratára az Igen, tessék! matricát, ami azt jelzi, hogy az illető üzletben magyarul is beszélnek (MTI)

ò  A hatvanéves Szőcs Gézát köszöntötték Kolozsváron – A Kolozsvári Magyar Napok keretében köszöntötték szerda este a Bulgakov irodalmi kávéházban Szőcs Géza költőt hatvanadik születésnapján. Orbán János Dénes költő bemutatta az SZ. G. 60 – Album amicorum című könyvet, amelyet Szőcs Géza barátai írtak születésnapjára. Mint Orbán János Dénes felidézte, Szőcs Gézának elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az 1990-es években, alapjaiban megváltozott az erdélyi magyar irodalom. „Ő biztosította ugyanis az Előretolt helyőrség című irodalmi lap megjelenésének a feltételeit. A lap szerkesztését olyan fiatalokra bízta, akik „azonnal elkezdtek garázdálkodni” – idézte fel Orbán János Dénes (MTI)

ò  RMDSZ: Helyi népszavazások ősz elején – „Helyi népszavazásokat kezdeményez az RMDSZ a romániai régiókról, a lakossági aláírások gyűjtése várhatóan szeptember első felében kezdődik” – nyilatkozta tegnap Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára (Háromszék)

ò  Magyar felirat a levéltárra – „Igazat adott Tamás Sándornak a megyei levéltár magyar feliratára vonatkozóan a Diszkriminációellenes Tanács. A háromszéki önkormányzat elnöke azt követően terelte jogi útra a magyar felirat ügyét, hogy az intézményre számos felszólítás ellenére sem került magyar szöveg” – tájékoztat közleményében a megyeháza (Háromszék)

ò  Cseke Attila: önálló partiumi régió kellene – Az öt parlamenti párt képviselői januárban, Nagyváradon aláírt közös nyilatkozatukban vállalták, közbenjárnak annak érdekében, hogy a bihari megyeszékhely régióközpont legyen, emlékeztetett Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő keddi sajtótájékoztatóján. A képviselő felsorolta azt az öt jellemzőt – földrajzi, történelmi, társadalmi-gazdasági, kulturális és környezeti – amelyekre az uniós szabályozás szerint egy fejlesztési régió épülhet, majd felidézte a Romániában eddig a régióátszervezés ügyében történteket. Áprilisban a kormány először nyolc, majd hét régióról beszélt, két hónappal ezelőtt ellenben megtörtént az első logikus lépés, mikor szóba jött, hogy Dobrudzsa önálló régió legyen, mondta Cseke, és leszögezte: ő támogatja ezt az elképzelést (Reggeli Újság)

ò  Össztűz Tőkés László kitüntetésére – Miután a marosfői nyári egyetemen Tőkés László európai parlamenti képviselő román állami kitüntetésének visszavonását követelték, Victor Ponta miniszterelnök is egyetért a kezdeményezéssel (Erdélyi Napló)

ò  Kincses városi térhódítás – Minden várakozást felülmúlt a Kolozsvári Magyar Napok látogatottsága: a negyedik alkalommal megszervezett egyhetes rendezvénysorozat első négy napján több ezren voltak kíváncsiak a programokra (Krónika)

ò  Az RMDSZ is támogatja az ACOR nyilatkozatát – Saját polgármesterei is fellázadtak a kormány ellen, a Romániai Községek Szövetsége tiltakozó jegyzéket intézett a kormányhoz (Krónika)

ò  Romániából importálna gázt Ukrajna – „Októbertől Romániából importálhatja a földgázt Ukrajna” – nyilatkozta Eduard Sztavickij ukrán energetikai miniszter (Krónika)

ò  Pénteken törleszt Románia az IMF-nek – Több mint 164 millió eurót kell visszafizetnie Romániának pénteken a Nemzetközi Valutaalapnak (Krónika)

ò  Bukaresti háború – Véget ért a Traian Băsescu és Victor Ponta között brüsszeli nyomásra kötött koabitációs megállapodás (Krónika)

ò  Frunda megvédi Tőkést a kormányfő ellenében – A miniszterelnök tanácsadójaként Frunda György nem ért egyet a kormányfővel abban, hogy fosszák meg Tőkést Lászlót a forradalomban játszott szerepéért kapott állami érdemrendtől. A kitüntetés visszavonását Victor Ponta pénteken kérte hivatalos levélben az államfőtől (Maszol.ro)

ò  Maros megye támogatja a helyi referendumok kiírását – A hét elején sajtótájékoztatón jelentette be Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, hogy a megyei szervezet is támogatja a helyi referendumok kiírását az ősz folyamán (Népújság)

ò  Szeptemberben lesz 2014-es költségvetés-tervezet – Victor Ponta kormányfő a szerdai kormányülésen felkérte a minisztereket, hogy szeptember elsején már álljanak készen a jövő évi büdzsétervezettel, rámutatva, hogy a tervezetet meg fogják vitatni minden parlamenti frakcióval, a PDL-vel is (Népújság)

ò  Lázadnak a kormány ellen a polgármesterek – „Fellázadt a Victor Ponta vezette szociálliberális (USL) kormány ellen a romániai községek szövetsége (ACOR), amelyben 2800, többségében az USL színeiben megválasztott polgármester vesz részt” – közölte csütörtökön a független ‡Gândul című lap. „Csaknem 15 hónap telt el a hatalomváltás és több mint fél év a jelenlegi kormány beiktatása óta, és általános a csalódottság” – olvasható abban a tiltakozó jegyzékben, amelyet az ACOR intézett a kormányhoz (Szabadság)

ò  Infografikai sajtófal Erdély történelmi esélyéről – Erdély történelmi esélye – infografikai sajtófal projektet mutatta be tegnap délután Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Bálványos Intézet képviseletében Bakk Miklós egyetemi tanár, Ilyés Szilárd-Zoltán ügyvezető igazgató és ifj. Toró Tibor tudományos munkatárs. A 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban nemrég bemutatott infografikát ezúttal a Farkas utcában helyezték el, és két nyelven – magyarul és románul – ajánlották az érdeklődők figyelmébe. „Az infografikai sajtófalat azzal a céllal állították ki, hogy közös gondolkodásra hívják az embereket” – fejtette ki beszédében Ilyés Szilárd-Zoltán. Mint mondta, az infografika kevésbé ismert műfaj, amelynek segítségével közérthetőbb, leegyszerűsített, úgymond emészthetőbb formában lehet kifejezni egy adott mondanivalót (Szabadság)

ò  Tonk Márton: több erdélyi magyar gyereket! – A Sapientia – EMTE Óváry-termében a tehetséggondozásról tartottak kerekasztal-beszélgetést, Aáry Tamás Lajos, a magyarországi oktatási jogok biztosa moderálásával. Szenkovics Dezső, a Sapientia főtitkára bevezetőjében elmondta: már hagyományszámba megy, hogy a magyar napok alkalmával a Sapientián kerekasztal-beszélgetést tartanak. Aáry Tamás Lajos először az oktatás és a tehetséggondozás fontosságáról kérdezte a jelen levő szakembereket. Bodnár Gabriella (Nyugat-magyarországi Egyetem) szerint a legfontosabb az, hogy az oktatás, a tudásszerzés élmény legyen a fiatalok számára, mert ha ez nem valósul meg, akkor értelmét veszti az oktatás és egyáltalán a munka. Antall Péter (Antall József Tudásközpont) szerint a tehetséggondozás azért fontos, hogy a fiatalok minél hamarabb rájöjjenek tehetségükre. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja azt hangsúlyozta: az egyetemek már kevésbé tölthetik be tehetséggondozói szerepüket (Szabadság)

ò  Szili Katalin: Jót tenne a sokszínűség a magyar parlamentnek is – „Jó volna, ha nem csak ünnepnapokon beszélnénk összefogásról, hanem a hétköznapokban is megragadnánk a lehetőséget, hogy megfogalmazzuk, mit is jelent számunkra az összetartozás” – hangoztatta Szili Katalin független képviselő, a magyar parlament volt MSZP-s házelnöke. A politikus szerint a magyarországi és határon túli magyar politikusok részvételével alakult Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF) jó példa a párbeszédre, sikeres együttműködésre. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek meghívására érkezett a kincses városba. A Minerva-házban szerda délután sorra került rendezvényen Csinta Samu újságíró beszélgetett a politikussal (Szabadság)

 

ò  Közgyűlést tartott a VMDP Temerini Körzeti Szervezete – Augusztus 17-én a tájházban tisztújító közgyűlést tartott a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Körzeti Szervezete. Csorba Béla, a körzeti szervezet elnöke, akit az idén tavasszal a VMDP óbecsei kongresszusán az egész párt elnökévé választottak, bevezető beszédében nem csak az elmúlt öt év politikai tevékenységét foglalta össze és értékelte, de visszatekintett az elmúlt 23 évre is, amióta a történelmi VMDK, majd az abból átalakult VMDP körzeti szervezetének élén állt. Kiemelte, a VMDP az első pillanattól keményen kiállt a helyi magyarság érdekvédelméért, és úgy politizált, hogy magatartásával másoknak is példát mutasson. Ez jellemezte mind az autonómiáért, mind pedig a kettős állampolgárságért folytatott következetes harcát, sokszor nem csak a szerb nacionalista politika, de nemegyszer anyaországi és vajdasági magyar politikusokkal szemben is (VMDP Hírlevél)

ò  Délen szavaznak, északon nem – A koszovói választások témája áll majd a soron következő brüsszeli találkozó középpontjában – Az Egyesült Államok fenntartások nélkül támogatja a kormány integrációs- és Koszovó-politikáját – Augusztus 27-én tartják meg Brüsszelben a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd következő fordulóját. Ivica Dačić kormányfő és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán telefonon értekeztek a soron következő találkozó kapcsán, s a szerb kormányfő kabinetje által kiadott közlemény szerint Dačić reményének adott hangot, hogy a brüsszeli megállapodás minden kérdéses pontját illetően sikerül majd megegyezésre jutni. A november 3-i koszovói helyhatósági választásokkal kapcsolatban a szerb miniszterelnök kifejtette: már javában folynak a szavazás előkészületei, melyet a szerb közösség fennmaradása egyik eszközének tekint (Magyar Szó)

ò  Kevés idő maradt a kormány átalakítására – Nem kizárt, hogy mégsem lát munkához az új kabinet a korábban megszabott határidőn belül – Kiderült, kik kerülhetnek a mezőgazdasági és a gazdasági tárca élére – A kormányátalakításról szóló köztársasági parlamenti ülésnek el kell kezdődnie augusztus 26-án, mert a kormányfő a későbbiekben Brüsszelbe majd New Yorkba fog utazni. Erre maga emlékeztetett csütörtökön, miután Milivoje Mihajlović, a kormány médiafelelőse elképzelhetőnek nevezte, hogy elhalasszák az ülést a kormányátalakítással kapcsolatos végleges megállapodás késése miatt (Magyar Szó)

ò  Alkotmányellenes-e magyarul felvételizni? – A tartományi kormány és a képviselőház jogszabályügyi bizottsága szerint sem lehet leépíteni a szerzett jogokat – A Szerbiai Alkotmánybíróság kérésére tegnap a Tartományi Képviselőház Jogszabályügyi Bizottsága is állást foglalt a tartományi tudományügyi és technológiai fejlesztési titkárság által adott válaszról (Magyar Szó)

ò  Először szerveztek pusztatábort Aracson – Az Aracs 95 Törökbecse civil szervezet szervezésében kedden este kezdődött meg az első Aracsi Pusztatábor a Törökbecse közelében lévő aracsi pusztatemplomnál. Az ünnepélyes megnyitó jegyében kedden misét tartottak a helyszínen, és táltostüzet gyújtottak (Magyar Szó)

ò  Bővül az iskolabusz-hálózat, készülnek a hiányzó tankönyvek – Eddig több mint harminc, 15-nél kevesebb tanuló részére megnyitandó magyar nyelvű tagozatok jóváhagyását véleményezte az MNT – Érkeznek a 15 fős létszám alatti osztályok megnyitására vonatkozó kérelmek a tartományi titkársághoz, és 15-nél kevesebb tanuló részére megnyitandó magyar nyelvű tagozatok jóváhagyásának véleményezése is zajlik a Magyar Nemzeti Tanácsban. „Sok iskola már befejezte a kérvényezési folyamatot, vannak azonban iskolák, ahol ez most zajlik. Most kérjük le az adatokat a beiskolázási csomagok okán is, hogy hány elsőssel számoljunk. A május 31-e után megkért adatokhoz képest egy picit nőtt a szám. Elsősök tekintetében a tavalyihoz hasonló számú elsős lesz, 1830 körüli, és a beiskolázási csomagokat is ez a szám alapján készítjük. Szeretnénk, hogy a tanév első hetének végéig eljusson a beiskolázási csomag a gyerekekhez” – mondta Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke (Magyar Szó)

ò  Dačić: Koszovó címerével ellátott szavazócédulákkal a szerbek nem vesznek részt a választásokon – „Ivica Dačić szerb miniszterelnök bejelentette, a augusztus 27-én esedékes brüsszeli találkozón garanciákat kér Pristinától és az Európai Uniótól is arra, hogy Koszovó címere nem lesz rajta a szavazószelvényeken” – adta hírül a ‡Tanjug. A miniszterelnök azt üzente, a szerbek nem vesznek részt a választásokon, ha az nem lesz semleges (Vajdaságma.info)

ò  Újabb párton kívüli miniszterjelöltek – „Svetlana Lana Živanović, az amerikai Tennessee-i Egyetem professzora az egyik jelölt a szerbiai mezőgazdasági miniszteri posztra, a gazdasági tárcát pedig Saša Radulović közgazdásznak ajánlották fel” – értesült a ‡B92 (Vajdaságma.info)

 

ò  Államalapító Szent István ünnepe Kiskőszegen – A Magyar Egyesületek Szövetsége Szent István királyunkról emlékezett meg augusztus 20-án Kiskőszegen. Az ünnepi szentmisét a kiskőszegi római katolikus templomban Beer Gergely plébános mutatta be. Szent királyunk ünnepe az új kenyér ünnepe is egyben. Az ünnepi szentmise után következett a kenyérszentelés, majd alkalmi műsorral zárult az ünnepség (www.smu-mesz.hr/)

ò  Az egyesületek kötelesek lesznek nyilvánossá tenni pénzügyi beszámolójukat – Az egyesületek és a nonprofit szervezetek könyvelését és pénzügyeit a közeljövőben precízebben szabályozzák majd. Az egyesületek kötelesek lesznek nyilvánossá tenni pénzügyi jelentésüket. A törvényt a szábor még nem fogadta el, de a közeljövőben számíthatunk ilyen jogszabályra. Az Európai Unióhoz való csatlakozását követően Horvátország adminisztrációs ügyeit igyekszik összehangolni az unió többi tagállamával. Ugyanez vonatkozik a hazai egyesületekre, nonprofit szervezetekre, szövetségekre, valamint a független parlamenti képviselőkre is. Hogy ezek az egyesületek, szervezetek transzparensen működjenek, a tervezett jogszabály szerint, kötelesek lesznek nyilvánossá tenni pénzügyi beszámolóikat, és hogy mire is költötték az államtól kapott támogatásokat. Tavaly a Horvátországban bejegyzett egyesületek több mint 1,5 milliárd kuna támogatást kaptak az állami költségvetésből (www.smu-mesz.hr/)

ò  Az eszéki Népkör idén rendkívüli módon emlékezett meg augusztus 20-áról, államalapító királyunk, Szent István napjáról (www.smu-mesz.hr/)

 

ò  Kisebbségi kozmetikázás – A szlovákok és a kisebbségek viszonya konfliktusmentes, az esetleges problémákat a politikusok gerjesztik. Többek között ezt állítja a kormányhivatal jelentése a hazai kisebbségek helyzetéről. A már lemondott kisebbségi kormánybiztos, A. Nagy László eredeti jelentése bírálta a szlovák jogrendszert, ezért a kormányhivatal átdolgoztatta a szöveget. Túlságosan kritikus hangvételűnek találta, ezért minden bizonnyal átdolgoztatta a kisebbségek 2012-es szlovákiai helyzetéről és jogállásáról szóló jelentést a kormányhivatal. Az első változatot az év elején még a lemondott kisebbségi kormánybiztos hivatala állította össze – március végén kellett volna jóváhagynia a kormánynak. Ezzel szemben a jelentés csak néhány napja került tárcaközi egyeztetésre. Lapunk megkérdezte a kormányhivatalt: mi a késés oka, és miért dolgoztatták át az anyagot – a kétmondatos válaszból ez nem derül ki. „A jelentés beterjesztésének szeptemberig történő elhalasztásáról még A. Nagy László ténykedése alatt született döntés. A tárcaközi egyeztetésre a jelentés első változata került” – állítja a kormányhivatal – „A többség és a kisebbség együttélése Szlovákiában az élet minden területén problémamentes. (…) A magyar kisebbség esetében csupán politikai szinten akadnak problémák, amelyeket egyes politikai pártok képviselői gerjesztenek.” – „Aki ezt leírta, az alighanem máshol él, nem Szlovákiában” – jegyezte meg Petőcz Kálmán, a kormányhivatal (azóta megszüntetett) emberi jogi főosztályának egykori vezetője, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke (Új Szó)

ò  A. Nagy László túl sokat bírált és javasolt – A hiányosságokat helyezte előtérbe, és konkrét törvénymódosításokat is javasolt. Lapunk értesülései szerint egyebek mellett ezért dolgoztatta át A. Nagy Lászlónak, a júniusban lemondott kisebbségi kormánybiztosnak a hazai kisebbségek 2012-es helyzetéről és jogállásáról szóló, 96 oldalas jelentését a kormányhivatal (Új Szó)

ò  A kisiskolák helyzetéről tárgyaltak – A kisiskolák helyzetéről tárgyaltak ma pártok és civil szervezetek. A tanácskozás végén nyilatkozatot fogadtak el, amelyet alább teljes terjedelmében közlünk – „Mi, a kisiskolák helyzetéről folytatott tanácskozás résztvevői, egybehangzóan elutasítjuk az oktatási minisztérium képviselőinek eljárását, amely során megpróbálnak nyomást gyakorolni az alacsonyabb tanulólétszámuk miatt többlettámogatást igénylő iskolák fenntartóira és igazgatóira, hogy kezdjék meg intézményeik leépítését. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a demokratikus rendszer fontos vívmányát, az önkormányzatiság elvét felrúgva, a helyi társadalom igényeit figyelmen kívül hagyva igyekeznek utat törni egy nem rendszerszintű technokrata döntésnek, amely súlyos következményekkel járhat. Tudatosítjuk, hogy egy iskola megszűnése nem csupán azt vonja maga után, hogy a tanulók ingázni kényszerülnek. Az iskolától megfosztott falvak lassú leépülésre vannak ítélve. Ezért nyomatékosan kérjük, hogy a helyi választott képviselők dönthessenek egy-egy iskola fenntartásáról, hiszen meggyőződésünk, hogy az ilyen jellegű problémákat nem központilag, hanem helyben kell megoldani, a kistérségi sajátosságok és érdekek figyelembe vételével. Felszólítjuk a kormány tagjait és a parlamenti képviselőket, hogy ennek biztosítása érdekében vonják vissza a minimális osztálylétszámokra vonatkozó indítványt, amely az eredeti tervezetben nem szerepelt, csupán a tárcaközi egyeztetés során került a törvényjavaslatba. Egyúttal kérjük az oktatási minisztert, hogy ne másfélezer tanító elbocsátása árán próbálja biztosítani a pedagógusbérek emeléséhez szükséges pénzeszközöket…” (Új Szó)

ò  Visszaütnek az uniós alapok – A szlovák kormányfő előszeretettel hangoztatja, hogy a Szlovákiában megvalósult beruházások 70 százaléka az Európai Unió támogatásának köszönhetően valósulhatott meg az utóbbi tíz évben (Új Szó)

ò  Rektort látnának szívesen az elnöki székben az Egyszerűek – A fővárosi Szent Erzsébet Egészségügyi Főiskola rektorát, Vladimír Krčméryt látná szívesen az elnöki palotában az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párt. Ő azonban elutasítja a jelöltséget (Új Szó)

ò  Közösen lépnek fel oktatási ügyekben a pártok és szervezetek – Nyilatkozatot írt alá az oktatásügyben kialakuló problémák kapcsán az MKP, a Híd, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Csemadok, valamint a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége. Közösen lépnek fel a beharangozott változások ellen (Bumm.sk)

ò  A polgármesterek nevezhetnék ki ezentúl a településhez tartozó minden szervezet vezetőjét – Erősödhetnek a városok és községek polgármestereinek hatáskörei, ugyanis a jövőben ők nevezhetnék ki és hívhatnák vissza a település költségvetési és járulékos szervezeteinek vezetőit (Paraméter.sk)

ò  Képtelenek vagyunk ellátni magunkat élelmiszerekből – ijesztget Gašparovič! – Mintegy 450 kiállítóval csütörtökön kezdetét vette a 40. Agrokomplex Nyitrán (Paraméter.sk)

ò  Az uniós alapok visszaütnek – A szlovák kormányfő előszeretettel hangoztatja, hogy a Szlovákiában megvalósult beruházások 70 százaléka az Európai Unió támogatásának köszönhetően valósulhatott meg az utóbbi tíz évben. Arról nem szokott értekezni, hogy vajon miért teljesít Szlovákia katasztrofálisan (Felvidék.ma)

ò  Színház lesz a határon – Kulturális programsorozatot rendeznek a kettészakított faluban. Az Ung-vidéki Nagyszelmencen megvalósuló háromnapos rendezvény középpontjában a színjátszás lesz (Felvidék.ma)

ò  Ébresztő Szlovákia, fogynak a polgáraid! – A felvidéki kettős állampolgárok békés megmozdulást szerveznek Kassára a többes állampolgárság intézményének visszaállításáért Szlovákiában (Felvidék.ma)

 

ò  Az ukrán iskolások inkább német mint orosz nyelvet akarnak tanulni – „Az ukrán iskolások 52 %-a második idegen nyelvnek a németet választotta, az orosz nyelvre pedig a diákok csupán 23 %-a adta voksát” – közölte Dmitro Tabacsnik ukrán oktatásügyi miniszter (Kitekintő)

ò  Búcsú Gortvay Erzsébettől – Fájó a hír: életének 78. esztendejében elhunyt Gortvay Erzsébet irodalomtörténész, a kárpátaljai magyar művelődési élet meghatározó személyisége (TiszaNews)

ò  Az idén 16 ezer elsős indul iskolába Kárpátalján – „Az idén 16 200 gyermek töltötte be hatodik életévét, így ennyi elsős lesz majd a kárpátaljai iskolákban” — közölte a megyei statisztikai főosztály adataira hivatkozva a ‡mukachevo.net (TiszaNews)

ò  A donecki iskolások egynegyede jár ukrán iskolába – „Doneckben az iskolások 27,9 százaléka tanul ukrán nyelven” — közölte Olekszandr Lukjanenkóra, a város polgármesterére hivatkozva a ‡Dzerkalo Tizsnya (TiszaNews)

ò  Szeminárium az államnyelv oktatásáról – Szemináriumot tartottak a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-Továbbképző Intézet bázisán. A résztvevők áttekintették az ukrán nyelv és irodalom nemzetiségi iskolákban való oktatásának kérdéseit (KISZO)

ò  Megéri-e függetlennek lenni? – 1991-ben új ország jelent meg Európa térképén. Ukrajna függetlenségét a lakosság túlnyomó többsége támogatta. Az azóta eltelt 22 év alatt azonban eltűnt a hurráoptimizmus, megjelent a szovjet korszak utáni nosztalgia, no meg a csalódottság. Sokan teszik fel a kérdést: megéri-e függetlennek lenni? (KISZO)

ò  Európa erkölcsi támogatást nyújt – „Az elhúzódó orosz–ukrán kereskedelmi konfliktus nem csupán a két ország belügye. A krízis reális fenyegetést jelent az Európai Unióra is. Mint kiderült, Európa az ügyben Ukrajna oldalára állt. Kijev máris bírja az EU morális támogatását” – fejti ki a ‡Podrobnosztyi elemzője (KISZO)

ò  Stabilitásban Ukrajna megelőzte Oroszországot – Ukrajna a legsikertelenebb országok listáján a középmezőnybe került megelőzve Oroszországot (KárpátInfo)

ò  John Kerry: Az USA támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit – „Az USA köszönti Ukrajnát függetlenségének 22. évfordulója alkalmából, s támogatja az országot azon, az Európai Unió által támasztott feltételek teljesítésében, amelyek a társulási megállapodás aláírásához szükségesek. Egyebek mellett erről van szó abban a nyilatkozatban, amit Barack Obama elnök és az amerikai nép nevében tett John Kerry, az USA külügyminisztere” — közölte a ‡Szabadság Rádió (TiszaNews)

 

ò  Dachaui dilemma – Kisebb vitát kavart Merkel kedd esti dachaui vizitje, amit a német ellenzék egy része a választási kampány ízléstelen részének minősített. A kancellár nemigen foglalkozott a kritikával, mint ahogy meghívója, a 93 éves Auschwitz- és Dachau-túlélő, amúgy szociáldemokrata Max Mannheimer sem. A gesztus nagyobb volt annál, hogy azt a napi pártpolitika szintjére silányítsák. A meglepő mozzanat a történetben nem az, hogy Angela Merkel két bajor fellépése közben beiktatta a dachaui koncentrációs tábort és emlékközpontot. Ez állítólag a saját kérése volt, amikor meglátta a munkatársai által összeállított útitervet. Naivitás lenne azt gondolni, hogy nem játszott benne szerepet némi politikai számítás, hiszen tudni lehetett: ezzel Merkel egyértelműen ellopja a show-t szocdem kihívója elől. De még ez sem változtat azon a tényen, hogy ezt előtte egyetlen német kancellár sem tette meg. A szociáldemokraták mintha még kevésbé hajlottak volna az ilyen gesztusokra, mint a kereszténydemokraták. Külföldön más térdet hajtani, de otthon, a saját múlttal, a saját bűnökkel, a saját szégyennel és felelősséggel szembenézni még mindig sokkal nehezebb. „Mélységes fájdalommal és szégyenérzettel állok itt” – mondta rövid beszédében a kancellár, aki később, a sokat bírált választási sörsátorban is hangsúlyozta: „nem szabad megengedni, hogy a szélsőjobboldali, radikális eszmék ismét megerősödjenek Európában. Nem szabad megengedni, hogy vallása, származása, bőrszíne, politikai nézetei miatt bárkit is üldözzenek. Ez már a felnövekvő generációk felelőssége, és ez alól senki sem bújhat ki, sem Németországban, sem Európában…” (Nsz)

ò  Putyin az EU szabadkereskedelmi övezetétől félti az orosz-fehérorosz-kazah vámuniót – „Ha Ukrajna csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi övezethez, az orosz-fehérorosz-kazah vámuniónak védő intézkedésekre lehet szüksége” – figyelmeztetett az orosz államfő csütörtökön, Rosztov-na-Donu városban. Vlagyimir Putyin egyebek között attól tart, ha szomszédjaik (az ukránok) belemennek abba, hogy lényegesen liberalizálják vámrendszerüket az Európai Unióéval összehangolva azt, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a közös orosz-fehérorosz-kazah vámterületre olyan termékek érkezhetnek, amelyeknek a származását nehéz lesz megállapítani (MTI/TiszaNews)

ò  Litvánia szerint Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna EU-integrációra vonatkozó döntését – „Linas Linkevičius szerint Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna európai integrációval kapcsolatos szuverén döntését. Erről Brüsszelben, az orosz-ukrán kereskedelmi kapcsolatokban az utóbbi időben bekövetkezett eseményeket kommentálva nyilatkozott az EU soros elnöki tisztét betöltő Litvánia külügyminisztere, hozzátéve, hogy elfogadhatatlan a nyomásgyakorlás Kijevre a társulási megállapodás lehetséges aláírása kapcsán” — közölte az ‡Interfax-Ukrajina Hírügynökség – „Az Európai Unió szemszögéből elfogadhatatlan bármiféle, az EU-val való társulási megállapodás lehetséges aláírásával kapcsolatos bármiféle gazdasági fenyegetés Oroszország részéről Ukrajna vonatkozásában” — húzta alá a litván diplomácia vezetője (TiszaNews)

ò  Állítólag a rendszerkritikus NGO-k is kapnak orosz támogatást – „A hatalmat bíráló nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is részesülnek az elnöki támogatásból, amelyet mintegy kétezer oroszországi NGO-nak ítéltek meg” – írta csütörtökön az ‡Izvesztyija című orosz napilap (Bumm.sk)

 

ò  „Minden uralom veszélyes lehet” – Konrád György író – Az Európai Bizottságtól érkezett felkérése apropóján az európai integráció esélyeiről, a nemzetállamok problémájáról, az európai megszorításokról, a Közel-Keletről és Orbán Viktorról beszélgettünk vele[2] (MaNcs)

ò  Bajnai tehet mindenről – Ara-Kovács Attila, Magyar Bálint és Ádám Zoltán felvetéseire – „Különös élményben volt része júliusban a Narancs olvasóinak: két héten át próbálhatták megérteni, hogy tehette tönkre a demokratikus ellenzék győzelmi esélyeit egy olyan ember, aki bő háromnegyed éve vállalt először pártpolitikai szerepet…” Böcskei Balázs[3] (MaNcs)

ò  A finnlandizációtól a magyarizációig – „Akik arra számítottak, hogy a Traian Băsescu román elnöknek a magyar jobboldal erdélyi viselt dolgaival kapcsolatban tett minapi bírálataihoz gyorsan felcsatlakoznak bizonyos nagypolitikai szándékok, nem csalódtak. Sőt, a reakció gyorsabban bekövetkezett, mint amire korábban számítani lehetett. Az ‡Oroszország Hangja kiemelt cikkben foglalkozik a kérdéssel, melynek már a címe is mindent elmond a hírportál álláspontjáról: Bukarest erővel lép fel Magyarország ellen – s azzal vádolja Băsescut, hogy az „növeli a román–magyar konfliktus hőfokát”. Az álláspont – feltételezem – megmelengette a Lendvay utcai fideszes szíveket, hisz olyan hangnemben intonálódott, mint ahogyan a kormánypárti szóvivők szoktak fogalmazni: nem egyszerűen a miniszterelnököt és politikáját támadják, hanem Magyarországot, minden egyes magyar embert. A cikk – bár nyilvánvalóan nem hivatalos forrásból származik – józanul méri fel azokat az okokat, amelyek a felvázolt konfliktus mögött húzódnak, s ha egyszer a román elnök a szűkebb és a tágabb európai térséget fenyegető magyar politikai manőverekre utal, s arra, hogy közös erővel kell megfékezni a Fidesz által képviselt kihívásokat, akkor Oroszország helye Magyarország mellett van. Már csak azért is, mert ha Orbán ártani tud Európának, az uniós szolidaritásnak és belső békének, az a Kremlnek tiszta haszon, hisz jó ideje az orosz vezetést is hasonló érdekek mozgatják…” Ara-Kovács Attila (MaNcs)

ò  Külföldi lapok: Hülyén kérték Orbánt – A liberális kötődésű román ‡Adevarul blogrovatában a szocialistákat és európai stratégiájukat okolja a Jobbik körül szított magyar-román vitáért Cristian Preda néppárti európai parlamenti képviselő. Geoana szenátor viszont a revizionista propagandát kéri ki magának egy interjúban (Nszv)

ò  ELŐKÉPEK, RÉMKÉPEK – Az orbáni politika karaktere és nemzetközi mintái – „A válságra adott többféle válasz, illetve a hatalom mindenáron való megtartása eddig is gyakorta szült olyan mozgalmakat Európában vagy annak perifériáján, amelyek illiberális eszméket és politikákat zászlójukra tűzve lázadtak a nyitott társadalmak belső rendszerével szemben. Ez a társadalom ugyanis megtagadta tőlük a kizárólagos szerepet, s egy választható párttá vagy mozgalommá tette őket a több közül. Mások a nacionalizmus révén új, hatékony – vezethető és lojálisan készséges – politikai közösséget igyekeztek maguk köré gyűjteni. Ismét mások a tulajdonrendszer radikális – nyilvánvalóan a jogi határokat messze átlépő – átalakításával próbálták a gazdaságra is kiterjeszteni politikai befolyásukat. Vagy épp a maffiáknál honos, jogon kívüli módszerekkel szerveztek párhuzamos gazdasági és politikai hálózatokat, olyan társadalmi csoportok együttműködését teremtvén meg ezzel, amelyek a legalitás határán, olykor csak azon túl működhettek, de a társadalom politikai hétköznapjaira gyakorolt befolyásuk nemcsak megmaradt, hanem adott esetben egyre nőtt is. Jellemző módon több olyan politikai mozgalomra is ráillenek e jegyek, amelyek elmaradott társadalmi viszonyok között vállalkoztak e viszonyok átalakítására, s e folyamat felgyorsítása végett megpróbáltak átugrani bizonyos fejlődési szakaszokat, ekként pedig gyökeres, vissza nem fordítható helyzeteket teremteni…”[4] Ara-Kovács Attila (ÉS)

ò  AZ ÚJ VILÁG – „Kormányváltásnál többet, rendszerváltásnál kevesebbet!” – volt az első Orbán-kormány ismert szlogenje, ami „egészpályás letámadással” járt. Sokat tettünk, de nem eleget – vonta le a 2002-es bukást követően Orbán Viktor a következtetését, s a politikai hatalom megtartását kondicionáló tanulságokat szem előtt tartva rendezte be és el 2010 utáni kormányzását. Gazdaságpolitikai programja nem volt, csak hatalmi-politikai elképzelése, ami minden más racionalitást felülírt, s ehhez kétharmados parlamenti többséget kapott. A különféle gazdasági műhelyekben készült programokat félresöpörte, azokra nem volt szüksége, mert csak akadályozták volna hatalmi elképzeléseinek megvalósulását. Azok ugyanis rendre az 1990 utáni rendszerváltás nyomán kialakult piaci viszonyokra épültek, az elmaradt átalakításokat pótolták volna – megerősítendő a piacgazdaság potenciális növekedési bázisát. A miniszterelnök, új megváltóként, a kezdetektől fogva elutasította a kontinuitást, új rendszert akart kiépíteni, új rendszerváltást akart végigvinni…”[5] Petschnig Mária Zita (ÉS)

ò  Nem múló feudalizmus – Vitányi Iván szociológus, esztéta, politikus júliusban, nem sokkal 88. születésnapja után járt először Erdélyben. A feudalizmus továbbélése a mai Magyarországon címmel két éve jelent meg könyve. Ettől a kötettől indultunk, s így nem tudtuk megkerülni a mai Magyarországot, Erdélyt sem. Parászka Boróka interjúja – „Szenvedélyesen foglalkoztatja az a jelenség, amit a feudalizmus továbbélésének nevez. Mi ez, és miért tartja ennyire fontosnak? Ÿ Azt is mondhatnánk, hogy ez Nyugat-Európa problémája, mert ezek az engedmények egy tűrhető életmódhoz vezettek. Most, a legutóbbi években, tehát a hetvenes évek diákmozgalmai, a válságok után változott a helyzet, és a feudális hagyományokat könyörtelenül kiirtotta a nyugati társadalom. Ez több olyan problémához vezetett, amely a nyugati társadalom működését most nehézzé teszi, Észak-Amerikától Finnországig. Elgondolkodtam azon, hogy ha ez a képlet érvényes Nyugat-Európában, akkor mi a helyzet nálunk? Magyarországon mikor győzött a polgári forradalom? És a válasz az, hogy Magyarországon nem győzött, hanem mindig vesztett a polgári forradalom. Itt mindig a feudális forradalom győzött és adott egy kis engedményt a polgári viszonyoknak. És ez teljesen más helyzethez vezetett. Hajnal István történész azt mondta, hogy minden polgári társadalom olyan, amilyen feudalizmus megelőzte. Sajnos a mi feudalizmusunk sem olyan, mint a nyugat-európai, mert ott egy nagyon nagy mezőgazdasági forradalommal járt, ami megteremtette a gazdaság alapjait, megteremtette a városokat. Nálunk viszont – nem csak Magyarországon, hanem az egész közép-európai térségben – ez a mezőgazdasági forradalom elmaradt. Legfennebb a marhatenyésztés virágzott fel, mint azt a történészek elmondták. Nálunk a feudális viszonyok tovább éltek. Ennek a hogyanjáról tartottunk egy konferenciát, és azt láttuk, súlyos következményei vannak a társadalmi életben, a politikában, a gazdaságban – ideértve a mezőgazdaságot, az ipart. A polgári társadalom fertőzött a feudalizmussal, ebből adódnak azok a problémák, amelyek a társadalmat áthatják. Nem azért mondom, mint hogyha a nyugati társadalom problémamentes lenne. Az a különbség Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Szerbia és Nyugat-Európa között, hogy azokon a problémákon kívül, amelyekkel Nyugaton küzdenek, nekünk még van egy csomó más gondunk is…” (Erdélyi Riport)

ò  Járulékos veszteségek – „Tegnap tanult kollégám, Gál Zsolt fejtegette ugyanezeken a hasábokon, a Smer vesztésre áll a hiánnyal és az adóssággal folytatott küzdelemben. Koncepciótlan, présgéphez hasonlatos gazdasági ámokfutások következményeit az az egyre vékonyodó réteg kénytelen viselni, amelyik még dolgozik, termel, értéket teremt…” Kocur László (Új Szó)

ò  Szekerek, nyelvek, otthonok – Ha a román nyelv oktatásával kapcsolatos véleménye visszhangra nem talál, egy maradt volna a Romániában élő külföldi állampolgárok közül. A Székelyföldön élő, nyelvoktatási menedzsmenttel foglalkozó angol Andrew Hockleyval beszélgettünk (Erdélyi Napló)

ò  Harangok, ha konganak – „Együtt rángatta meg Tőkés László és Kelemen Hunor Bálint Tibor emlékharangjának kötelét, mintegy hivatalosan is megnyitva ily módon a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatát. Mielőtt bárki is a nagy erdélyi magyar megbékélés jelképes gesztusaként kategorizálná az aktust, sietek leszögezni: elsősorban nem ebben a tekintetben éreztem szimbolikusnak a kongatást. Ha nagyon akarjuk, persze ebben is, hiszen szükségünk van minden egységet, erőt demonstráló, vagy legalább azt célzó mozdulatra, a harangzúgás azonban most valami másra hívja fel a figyelmet. Elsősorban arra, hogy napjainkban mennyire magára maradt Erdélyben jó szándékával és dicséretes megvalósításaival a kolozsvári magyar városünnep – az egészen más státusú székelyföldi városnapokat leszámítva. Miután túlélte a funari évtized jégkorszakát, a kolozsvári magyar közösség örvendetes módon fedezte fel újra önmagát, fogadtatta el szándékait, oszlatta el az előítéletek java részét. Ma Erdély-szerte várt és számon tartott rendezvénysorozat szolgálja a közösségerősítést, s az sem verte ki a biztosítékot, hogy tavaly hetvenévnyi szünet után ezrek énekelték a Főtéren a Himnuszt…” Csinta Samu (Erdélyi Napló)

ò  Magyarok Világszövetsége: 75 év tanúja – „A napokban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját a Magyarok Világszövetsége. Az évforduló alkalmából ünnepi elnökségi gyűlést, nemzetstratégiai konferenciát szerveztek, az idén elhunyt tiszteletbeli elnök, Rácz Sándor emlékére emlékszobát avattak gazdag dokumentációs háttérrel… Az MVSZ civil politikai szervezet, amely ha nem is függhet közvetlenül a politikától, de az összehangolt Kárpát-medencei nemzetstratégia szempontjából rendelkeznie kell a maga politikai kapcsolataival. Ehhez képest a viszony csak a Jobbikkal nevezhető problémamentesnek, de az MVSZ–Jobbik-kapcsolat és együttműködés esetlegességét az is mutatja, hogy a jubileumi nemzetstratégiai konferencián – amelynek olyan jeles előadói voltak, mint például Tanka Endre, a földkérdés egyik legjelesebb szakértője – egyetlen jobbikos politikust sem láttunk. Ha mostoha körülmények között, ha megfogyatkozva is, de az MVSZ fennmaradt, és nemzetépítő tevékenysége nem szűnt meg. A szervezet legjelentősebb történelembefolyásoló gesztusa a 2004-es népszavazás volt, amelynek megítélése mindmáig vitatott a nemzeti oldalon. Úgy vélem, e népszavazás – amelynek során egyébként, a közvélekedéssel ellentétben, győztek a magyar állampolgárság kiterjesztésére leadott igen szavazatok, csak nem elég nagy számban ahhoz, hogy a döntés kötelezze a parlamentet a vonatkozó törvény megalkotására – a maga kampányával, politikatörténeti, tájékoztatáspolitikai utóéletével meghatározó szerepet játszott abban, hogy a 2010-es parlament e kérdést az elsők között rendezte…” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló)

ò  Összefogás – iskoláink megmaradásának egyik kulcsa – „Lassan becsöngetnek. Véget ér a vakáció, a kikapcsolódás, a pihenés időszaka. Buzdítani szeretnék mindenkit. Elszántságra, kitartásra, összefogásra. Nagy szükségünk van rá, mert ismét /sőt folyamatosan/ veszélyben vannak oktató-nevelői intézményeink: újabb, „reformok” néven meghirdetett változtatásokkal, de mi magunk is tudunk helyi szinten „találni” bizalmatlanságot gerjesztő okokat. Most már évek óta a reformok időszakát éljük. És hát azoknak bevezetése, megvitatása melyik időpontban a legalkalmasabb? A nyári szabadságok ideje alatt! Sajnálom azokat az intézményeket, melyeket a megszüntetetés listájára tettek. De azt is látom, hogy elszánt, talpraesett igazgatók és polgármesterek állnak a minisztérium bürokráciájával szemben. Mi, akik „nagy” iskolában dolgozunk, ne feledjük – most ők tucatnyian vannak terítéken, utána talán rajtunk a sor. Mert melyik iskola számítódik ma nagynak, hacsak a mi régiónkat veszem figyelembe?…” Tarr Boldizsár (Felvidék.ma)

ò  A függetlenség határai – „Minden bizonnyal sokakat megdöbbent az, hogy Ukrajna függetlenné válásának tizedik és huszadik évfordulóján végzett közvélemény–kutatások adatai szerint jóval kevesebb híve volt az önállóságnak, mint az 1991–es népszavazáskor. 2001–ben a válaszadók 56, 2011–ben pedig már csak 47 százaléka voksolt volna a szuverenitásra. Ez még akkor is figyelmeztető, ha mostanra a tendencia megfordult. Az ünnep előestéjén tartott felmérés szerint a függetlenség támogatói jelenleg a lakosság 61 százalékát teszik ki. Vajon mi okozza sokak kiábrándultságát? Hogy lett az 1991–es 84 százalékból mára 61? Nyilvánvaló, vannak politikai jellegű motivációk. Bizonyos rétegnek fáj a nagyhatalmi délibáb elvesztése, s szívesen menekülnének a múltba. Akadnak olyanok is, akik a nyugati befolyástól féltik az országot, s a szláv nagytestvér ölelésében keresnének biztonságot…” Horváth Sándor (KISZO)

ò  Kampányforgatag – „Az interetnikus viszonyok szempontjából homlokegyenest ellentétes utat járt be az elmúlt évtizedekben Kolozsvár és Marosvásárhely. A kincses város 2004 után sikeresen túltette magát a Gheorghe Funar által szított „nemzetiségi tűzfészek” tituluson, és mára eljutott oda, hogy a magyarsággal amúgy nem túl barátságos viszonyt ápoló helyi román pártvezérek vagy a helyi román sajtó is egyaránt fontosnak tartják méltatni a Kolozsvári Magyar Napokat. Egy olyan, alig négyéves múltra rendezvény vívja ki a város többségi lakosságának elismerését, amelynek megrendezése ellen tíz esztendővel ezelőtt még minden eszközzel, a lehető leghangosabban tiltakozott volna szinte a teljes kolozsvári románság. Jelenleg viszont Vásárhelyen próbálnak mindenáron keresztbe tenni egy hasonló magyar kezdeményezésnek. Dorin Florea azonban kerüli Funar harsány, de primitív nacionalista érveit, inkább európai mázzal leöntött, kisstílű balkáni húzásokkal próbálja már születése pillanatában ellehetetleníteni a Forgatagot…” Boros Miklós (Krónika)

ò  Másik magyar, másik ország – „Tudjuk jól, hogy van egy másik Magyarország is. De hol lakozik, és főként milyen? A diktatúra idején egy alternatív nyilvánosságot takart, amelyben megfogalmazódhattak a nem hivatali értékek. Hobo a nyolcvanas évek végén viszont már ezt énekelte: „Ki állította meg az órát? / Nehéz idő k jönnek, / Másik Magyarország, / Félek tőled.” Ha úgy akarom látnokinak, vagy ha emígy, akkor túl aggodalmaskodónak is felfoghatjuk a refrént. A rendszerváltás után a Tar Sándor novellákban felbukkanó leszakadt, érdekérvényesítési erejét végleg elvesztett, egyre szegényedő társadalmi réteg hazája volt a másik Magyarország. Ma a néha saját magam által is kinevetett illúziók laknak ott. Hogy például van, mert léteznie kell egy olyan Magyarországnak, amely mára végképp megcsömörlött a megosztottságtól, a folytonos jobb-bal megkülönböztetés kényszerétől, és éli saját, öntörvényű világát. Mindegy, hogy egy gondolat, ötlet, terv honnan jön, mert csupán önmagát minősíti…” Papp Sándor Zsigmond (Maszol.ro)

 

ò  Társadalmunk gondjai: mi gerjesztjük őket? – Michael Thomas, amerikai újságíró, a héten közölt cikkében megannyi érdekes meglátást fogalmazott a társadalmunkban jelen lévő értékekről, a mai globalista felfogásról és a problémák kezelhetőségéről. A világot foglalkoztató egyre sürgetőbb nehézségek megoldását ő eltérő szempontokból közelítette meg, amelyek elgondolkodtathatnak minket is, még ha ezek tőlünk több ezer kilométerre fogalmazódtak is meg. Földünkön növekvő, lassan irányíthatatlan problémák teszik a mai ember gondolkodását szkeptikussá, lemondóvá, így nem szabad csodálkozni azon a jelenségen sem, hogy könnyen másokat hibáztatunk. Elfelejtjük a tényt, mi szerint a társadalmunkat sújtó nagy problémák nem csak a felelős posztokon levő személyeknek köszönhetőek, hanem a kisebb csoportoknak is, vegyük példaként a szervezeteket, vagy akár a nagyvállalatokat. Ha megértjük ezeknek a csoportoknak az alapelveit, egész pontosan hogyan működnek, vagy hogyan nem működnek helyesen, a szerző szerint elképzelhető a tágabb társadalmat érintő gondok helyes kezelése is … (www.exposingthetruth.com nyomán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár, 2013. augusztus 22., csütörtök (MTI) – Az ukrajnai román közösség felé próbál terjeszkedni az anyanyelvhasználat szorgalmazására alakult Igen, tessék! erdélyi mozgalom – jelentették be csütörtök délután a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott pódiumbeszélgetésen a mozgalom vezetői.

 

A mozgalom azt próbálja sajátos eszközökkel szorgalmazni, hogy a vegyes lakosságú települések kisebbségi lakói bátran használják anyanyelvüket a kereskedelemben. Munkája eredményeként immár mintegy 200 kolozsvári üzlet ragasztotta ki bejáratára az Igen, tessék! matricát, ami azt jelzi, hogy az illető üzletben magyarul is beszélnek.

Bethlendi András a mozgalomnak jogi támaszt nyújtó, tavasszal bejegyzett egyesület ügyvezetője az MTI-nek elmondta, immár fel is vették a kapcsolatot olyan ukrajnai román csoportokkal, amelyek a nyelvi jogokért küzdenek, hogy segítsék a hasonló ukrajnai mozgalom beindítását. A román kisebbségiek felé történő nyitással azt szeretnék jelezni, hogy az anyanyelvhasználat kérdése nem sajátosan magyar ügy.

Az ügyvezető elmondta, a mozgalom az elmúlt évben havilapot indított, amelyet 15 ezres példányszámban ingyenesen juttatnak el a Kolozsvár környékén élő magyar anyanyelvű olvasókhoz. Ebben példák bemutatásával a tudatos anyanyelvhasználatra biztatják olvasóikat, ugyanakkor hirdetési lehetőséget is ajánlanak partnereiknek. A Kolozsvári Magyar Napokra tízezres példányszámban nyomtattak ki ingyenes Kolozsvár-térképet, amelyen a magyar nyelvű kiszolgálást vállaló kereskedelmi egységeket is feltüntették.

A mozgalom képviselői elmondták, korábbi tapasztalatuk szerint bátrabban kapcsolódtak be a mozgalomba magyarul beszélő alkalmazottakat foglalkoztató román vállalkozók. A magyar vállalkozók közül sokan attól tartottak, hogy román ügyfeleket veszítenek, ha nyíltan vállalják a magyar nyelvhasználatot. Egy közelmúltban végzett felmérés során azonban a mozgalom partnereinek 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem származott hátránya a matrica kiragasztásából. Ûvissza

 

Készítette: Boér Krisztina

CEC © – Minden jog fenntartva

 

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány

 

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Románia	Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap, Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Szlovákia	Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Szerbia	Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Horvátország	Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Szlovénia	Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Ukrajna	Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews