Letette a hivatali esküt Egyiptom ideiglenes elnöke

Letette a hivatali esküt Egyiptom ideiglenes elnöke

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője éjszakai nyilatkozatában az egyiptomi katonai vezetőket mielőbbi elnök-, illetve parlamenti választások megtartására és az új alkotmány elfogadására szólította fel. Ashton hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Egyiptom tovább haladjon a demokratikus átalakulás útján.

Aggódik az ENSZ is

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtök hajnali nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy a katonai beavatkozás minden országban aggodalomra ad okot. Ebből kiindulva kulcsfontosságúnak nevezte a polgári kormányzásra való mielőbbi visszatérést.

A főtitkár állásfoglalásában párbeszédet és nyugalmat sürgetett, és hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az erőszakos cselekményeket.
Az egyiptomi biztonsági erők megrohamozták az al-Dzsazíra arab hírtelevízió kairói irodáját, és őrizetbe vették az ott dolgozó alkalmazottakat – jelentette szerda éjjel az al-Dzsazíra.

Az izraeli kormány egyelőre óvatos és hallgat

Az izraeli kormány óvatos és egyelőre hallgat Mohamed Murszi egyiptomi elnök elmozdításával kapcsolatban, az izraeli média szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasította minisztereit: hivatalosan egyelőre semmilyen megjegyzést ne fűzzenek az egyiptomi belpolitikai válsághoz.

„A kormány nagyon figyelmesen követi az egyiptomi helyzet alakulását, de nem bocsátkozik előrejelzésekbe, mert a dolgok éppen most dőlnek el. Fontos, hogy az egyiptomi nép elnyerje a szabadságnak és az önrendelkezésnek egy fokát, de a jelenlegi helyzet sokkolja az egész arab világot, ami pedig bizonyos fokú aggodalmat vált ki Izraelből” – mondta az AFP francia hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő izraeli tisztségviselő.

„Izrael még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy beleavatkozik az egyiptomi eseményekbe” – írta a Háárec című napilapban Ámosz Hárel, a lap katonai szakírója.

Izrael és Egyiptom intenzív kapcsolatot tartott egymással – különösen a nemzetbiztonság területén – Hoszni Mubarak elnök hivatali idejében, amely népfelkeléssel ért véget 2011 februárjában. Noha egyesek azt jósolták, hogy a Mubarak-rezsim bukása után az új egyiptomi vezetés meg fogja kérdőjelezni az Izraellel 1979-ben kötött békeszerződést, izraeli katonai források szerint, amelyeket a média idézett, Murszi elnöksége alatt is folytatódott a jó biztonsági együttműködés.

Ugyanezen források elmondták: az a tény, hogy a Gázai övezetet irányító radikális palesztin szervezet, a Hamász szoros kapcsolatban áll a Muzulmán Testvériség egyiptomi mozgalommal – amely Mubarak utódját, az új államfőt delegálta – lehetővé tette Murszi számára, hogy elődjénél hatékonyabban lépjen fel a Sínai-félsziget radikális iszlamistáival szemben.

A hírmagyarázók szerint Izraelnek most az a legnagyobb aggodalma, hogy a belpolitikai bizonytalanság miatt instabilabb lesz a biztonsági helyzet a Sínai-félszigeten.

Lapvélemények Murszi egyiptomi elnök bukásáról

Az egyiptomi kormánypárti és független sajtó egyöntetűen üdvözölte és legitimnek minősítette az iszlamista államfő, Mohamed Murszi hadsereg általi elmozdítását, kivételt ez alól csak a Muzulmán Testvériség lapja képezett.

Az al-Gumhúríja című kormánylap „a nép legitimitásának győzelmeként” ünnepelte a fordulatot. A vezető kormánypárti napilap, az al-Ahram is azt írta, hogy a „népi legitimitás” elűzte az elnököt.

A Murszi ellenzékét nagymértékben támogató független sajtó – köztük az al-Horuk és az al-Maszri al-Jum – „a hadsereg és a nép győzelméről”, „Egyiptom visszatéréséről” írt.

A Horreja al-Adala, a Muzulmán Testvériségből kivált Szabadság és Igazságosság Pártjának lapja ellenben nem adott hírt Murszi elmozdításáról. Ehelyett a leváltott elnököt támogató egyik tüntetésről számolt be, és közölte Murszi egyik utolsó felhívását, amelyben egységkormány létrehozását javasolta.

Gannúsi kizárja az egyiptomi események tunéziai megismétlődését

Rasid Gannúsi, a Tunéziában hatalmon lévő en-Nahda (Újjászületés) iszlamista párt vezetője kizárta, hogy országában megismétlődhetnek az egyiptomi események, ahol a hadsereg eltávolította Mohamed Murszi iszlamista elnököt.

„Egyes fiatal álmodozók azt hihetik, hogy Tunéziában is megismételhető, ami Egyiptomban történt, de ez hiábavalóság” – jelentette ki csütörtökön Rasid Gannúsi az Asark al-Asvat szaúdi lapnak nyilatkozva, hangsúlyozva, hogy a tunéziai helyzet különbözik az egyiptomitól.

„Komoly megbékélési stratégiát fogadtunk el az iszlamista és a modernista irányzatok között, ami megóvta az országot a megosztottság veszélyeitől” – jelentette ki a tunéziai politikus.

Egy Tamarrod (lázadás) nevű mozgalom nemrégiben mozgósítási kampányba kezdett Tunéziában is az egyiptomi Tamarrod mintájára, amely a Mohamed Murszi és a mögötte álló Muzulmán Testvériség eltávolítását eredményező tüntetéseket kezdeményezte.

Az en-Nahda vezetője azonban kizárt egy egyiptomihoz hasonló fordulat Tunéziában: „A mi nemzeti hadseregünk távol tartja magát a politikától”, ellentétben „Egyiptommal, ahol hatvan éven át a hadsereg kormányzott” mondta.

Tunéziában is feszült a helyzet, ahol az alkotmányról a héten kezdődött vita újra kiélezte a hatalom és az ellenzék közötti ellentéteket. Az ellenzék azzal vádolja az iszlamista en-Nahdát, hogy a vezetése alatt újabb diktatúra felé tart az ország.

Westerwelle szerint Murszi elmozdítása demokratikus kudarc, Hague együttműködésre készül

Mohamed Murszi egyiptomi elnöknek a hadsereg által való elmozdítása a „demokrácia egy nagy kudarca” – jelentette ki csütörtökön Guido Westerwelle német külügyminiszter. Peking úgy reagált az egyiptomi fejleményre, hogy „tiszteletben tartja a nép választását”, a brit külügyminiszter pedig közölte, hogy London együtt fog működni az új egyiptomi hatalommal.

Az Athénban tartózkodó Westerwelle újságíróknak nyilatkozva felszólította az egyiptomi belpolitikai konfliktusban részt vevő összes felet, hogy ne alkalmazzanak erőszakot. „Egyiptomnak sürgősen vissza kell térnie az alkotmányos rendhez, mert valódi veszély, hogy a demokratikus átmenet iránya teljesen megváltozik. A politikai okból történő letartóztatásokat és a megtorlást mindenáron el kell kerülni. Mindent el kell követni azért, hogy az ország visszatérjen a demokratikus rend útjára” – mondta.

A kínai külügyi szóvivő sajtóértekezletén szintén kifejezte abbéli reményét, hogy minden érintett egyiptomi fél tartózkodik az erőszak alkalmazásától, és nézeteltéréseit párbeszéd útján rendezi a társadalmi megbékélés és stabilitás érdekében.

William Hague brit külügyminiszter csütörtök délelőtt közölte, hogy London együtt fog működni az új egyiptomi hatalommal, de hozzátette, hogy nem támogatja a „katonai beavatkozás” semmilyen formáját.

Moszkva önmérsékletre szólított fel

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön önmérsékletre és a demokratikus keretek betartására szólította fel az egyiptomi politikai erőket.

Moszkva fontosnak tartja, hogy a társadalmi-gazdasági és politikai problémákat erőszakmentesen, az egyiptomi társadalom valamennyi rétegének és valamennyi valláshoz tartozóknak az érdekeit figyelembe véve oldják meg – olvasható a külügyi közleményben.

A Kreml azt is hangoztatta, hogy Oroszország nagy figyelemmel követi az egyiptomi események alakulását, a mélyreható közel-keleti átalakulások kezdetétől támogatta az egyiptomi nép jogos igényét a jobb életre, a szabadságra és a demokratikus megújulásra.

Baradei a legesélyesebb jelölt az átmeneti kormány élére

Mohamed el-Baradei a legesélyesebb jelölt az egyiptomi átmeneti kormány élére – állították egybehangzóan csütörtökön katonai, politikai és diplomáciai források.

Az ellenzék korábban Baradeit választotta az ellenzék képviselőjévé a hadsereg által bejelentett politikai átmenet megvalósításában. Jelen volt szerdán a védelmi minisztériumban, amikor a miniszter, hadsereg-főparancsnok Abdel-Fattah esz-Szíszi egyeztette a hadsereg által kidolgozott politikai menetrendet.

„Baradei az elsőszámú javaslatunk. Nemzetközileg ismert személyiség, népszerű a fiatalok és egyes iszlamista csoportok körében, valamint hisz a minden politikai erőt magába foglaló demokráciában” – mondta egy neve elhallgatását kérő, magas rangú katonai forrás.

Politikai források úgy nyilatkoztak, hogy Baradeit mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt főigazgatóját, aki az e tisztségében végzett munkájáért megkapta a Nobel-békedíjat, elfogadnák a nyugati kormányok is, amelyek eddig kerülték, hogy Murszi eltávolítását katonai puccsnak minősítsék.

Esélyes még Kamál Ganzúri volt miniszterelnök, aki a Hoszni Mubarak elnök bukása utáni átmeneti kormányt vezette 2011-12-ben, és Farúk el-Okda volt jegybankelnök, akinek munkáját szintén köztisztelet övezte.

Az új átmeneti kormány vezetőjének személyéről várhatóan még csütörtökön döntenek.