Határtalan Kassa – Kirakni rajzod, Régi Kassa, álom

Deák Andrea

„A valóság nemcsak az, ami kilátszik belőle; a házak és az emberek; a valóság a múlt is, valóság egy fénytörés is, amely nincs már, mégis hozzátartozik a leltárhoz” /Márai Sándor: Kassai emlék, 1936/

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2013. július 18-21. között folytatja tovább kulturális zarándoklatát térben és időben, vallások, kultúrák és századok vonzásában. Ezúttal a Hernád folyó völgyében fekvő Kassát, a 2013-as esztendő Európai Kulturális fővárosát keressük fel – most nem csak lelki, de valóságos értelemben is „határtalanul”.

Utazásunk egybeesik az immár második alkalommal megrendezendő Mazal Tov zsidó kulturális fesztivállal, s egyesületünk az egyik társrendezője az idei évi fesztiválnak, Magyarország Külügyminisztériumának és a kassai főkonzulátus valamint a MoreMusic, občianske združenie támogatásnak köszönhetően.

Az igazi polgár, alkotó, álmodó és megőrző, aki ezt a polgárságot, ennek a kornak az utolsó, legjobb pillanatát gyermekkorában még megismerhette, a város világhírű írója, Márai Sándor így vall a Kassai őrjárat című művében: „Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam.”

A magyar határtól alig 22 km-re fekvő Kassának, mely hajdan diplomáciai és kereskedelmi utak találkozópontja volt, az évszázadok útjain számos viszontagságban és sok dicsőségben volt része. A város ma regionális központja Kelet-Szlovákiának, csaknem negyedmilliós metropolis, a magyar és magyar-zsidó kulturális örökség egyik fontos őrzője.

A város a reformáció és a kialakuló új magyar irodalom egyik bölcsője, s fejedelmek egykori székvárosa volt. Rendkívül gazdag és sokszínű építészete elbűvöli a történelemre és a kultúrára fogékony utazót: a gótikától a szecesszión keresztül egészen a bauhaus stílusban épült házakig csodálatos remekműveket láthatunk a városban.

A kassai zsidóság 1840-től, amikor engedélyezték letelepedését, elválaszthatatlan része a város történetének és gazdag kulturális örökségégének. A két világháború között a kassai zsidók fizették a magyar színészeket, biztosítva ezzel a városban a magyar nyelvű színjátszást. 1920 után a kassai zsidóság nagy része kiállt magyarsága mellett és meghatározó szereplője volt a város magyar kulturális életének. A városban három zsinagóga található: a régi ortodox, amelyben régészeti feltárás során megtalálták az 1840-es évek zsidó közösségének építészeti emlékeit; a Puskin utcai Új zsinagóga; valamint az 1927-ben Kozma Lajos tervei alapján épült neobarokk-késő eklektikus stílusú neológ zsinagóga.

1944 tragikus esztendejével a kassai zsidóság sorsa is megpecsételődött. A város déli részén fekvő téglagyár körül összegyűjtötték a város és környéke zsidó lakosságát, több mint 15 ezer embert. A vagonokba terelt áldozatokat az auschwitzi és buchenwaldi haláltáborokba szállították, ahol legtöbbjüket megölték. Az egykor virágzó közösség megsemmisült.

A „Határtalan Kassa” kulturális zarándoklatunk során a város fényes múltját, tragikus történelmét, fennmaradt gazdagságát és csodálatos életszeretetét szeretnénk megmutatni.

Zarándoklatunk során feltárul majd előttünk Kassa régi térképe. Ebben segítségünkre lesznek Hoffmann Éva és Sajó Tamás idegenvezetőink; a Mendelssohn Kamarazenekar; a Musica Cassovia; a Budapest és a Kaschauer Klezmer Band valamint a Tzomet zenekar.

Érdeklődni lehet a mazsike@gmail.com E-mail címen, valamint a 311-6665 telefonszámon, munkanapokon a délutáni órákban. A részletes program ide kattintva tekinthető meg.