A diktatúrák gyermekáldozataira emlékezett Zugló
Az ország egyik legsúlyosabb problémájának nevezte a diktatúrák alatt meg nem született gyermekek hiányát Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki az emlékezés és az emlékeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet egy csütörtöki zuglói kerekasztal-beszélgetésen.
Az államtitkár jelezte: a kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy a következő évben a vészkorszakra minden magyar közösen emlékezzen, és a megemlékezések középpontjában a holokauszt magyarországi gyermekáldozatai álljanak.
Utalt arra, hogy a gyermeki áldozatok minden embert megérintenek, ugyanakkor azokra is gondolni kell, akik a diktatúra miatt nem születhettek meg.
Lázár János szerint a mai globalizált világban – a politikai palettán való elhelyezkedéstől függetlenül – meg kell értetni a fiatalokkal a történteket, és azt, hogy mi a különbség a tisztességes és a tisztességtelen emberek között. Aki gyermekeket, felnőtteket mentett, az párttagságtól függetlenül tisztességes, akik a kiábrándultság ellenére több gyermeket vállaltak, hazafiak voltak – jelentette ki.
Az államtitkár szerint az anyagias gondolkodás megjelenésében a gyermek tiszteletben tartása mint alapérték kérdőjeleződik meg, a legnagyobb baj pedig az értékek relativizálódása. Véleménye szerint aki hittel élt, az erősebb volt, „jobban látott a pályán” és biztosabban állt „a világ talaján”.
Szólt a kártalanítási ügyekről is, és megdöbbentőnek nevezte azt a „kisszerűséget”, hogy az elmúlt évtizedekben ezt nem tartották elég fontosnak, és azt, hogy nincs hős- és áldozatkultusz. Jelezte: a három évnél hosszabb ideig börtönbe zárt politikai üldözöttek járadékának kétszer 50 százalékos emeléséről már döntött a kormány, a továbbiakban pedig a három év alatti időt elzárásban, internálótáborban töltők juttatásait is rendezik.
Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere (Fidesz-KDNP), országgyűlési képviselő arról beszélt: a kommunista rendszer az emberi lét alapjától, a méltóságtól fosztotta meg leginkább az embereket, akiknek lehajtott fejjel kellett járniuk. Megjegyezte: az emberi méltóságot tartja „az alaptörvény legfontosabb attribútumának”. Felidézte, hogy a rendszerváltozás után egy liberális alkotmány formálódott, ez arra volt reakció, hogy a diktatúra idején az embereket megfosztották alapjogaiktól. Ugyanakkor az alkotmány a változtatások után sem tükrözte Magyarország történelmi hagyományait.
A kerületvezető szavai szerint most semmi nem veszélyezteti az alapjogok gyakorlását, az új alaptörvényben a jogok és kötelezettségek hangsúlyosak.
Haraszti György történész a születésszabályozásról szólva arról beszélt: a diktatúrák radikálisan akarták kezelni, a nácizmus például a testi-lelki sérültek elpusztítására törekedett, és ebben orvosok támogatták. A történész méltatta, hogy az egyházak tiltakoztak az eutanázia, a „fajnemesítés” ellen. „Senkinek ne legyenek illúziói, a zsidók után a keresztények jöttek volna” – jelentette ki.
Horváth Attila jogtörténész azt mondta, a diktatúrák eredete az embertelenség volt, a gyűlöletre, irigységre építettek, legnagyobb ellenségükként egyebek mellett az erkölcsre és a családra tekintettek. Az alaptörvényre utalva elégedettségének adott hangot amiatt, hogy „nemzetben gondolkodik” és a magában foglalja a család megbecsülését.
A zuglói önkormányzat mintegy 100 oldalas kiadványt is megjelentetett a diktatúrák áldozatainak emlékére. Szakács Árpád felelős szerkesztő elmondta: próbálták a diktatúrák arcát a gyermekáldozatokon, a velük szembeni agresszión keresztül bemutatni.
