Netanjahu nem engedi 400 méterre az otthonától a Hamaszt
Az ország több mint tízezer szavazóhelyiségében reggel hét (közép-európai idő szerint hat) óra óta adhatják le voksaikat a 18 évesnél idősebb izraeliek, mintegy 5,6 millióan. A szavazás fokozott biztonsági intézkedések között zajlik.
Egy ultra-ortodox zsidó férfi adja le éppen a szavazatátA közvélemény-kutatások szerint a 120 tagú parlamentben a legtöbb szavazatot a jobbközép Likud és a jobboldali nacionalista Jiszráél Béténu (Zsidó haza) párt Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette közös listája szerezheti, 32-34 hellyel. Így minden bizonnyal Netanjahu lehet ismét Izrael miniszterelnöke, aki így már harmadszor fogja betölteni a kormányfői posztot.
A második legnagyobb párt várhatóan a szociáldemokrata Munkapárt lesz, amely valószínűleg megduplázza mandátumait, míg a harmadik helyre a telepeseket támogató nacionalista, jobboldali Bájt Hajehudi (Zsidó otthon) nevű pártot várják mintegy 14 képviselői hellyel.
A televíziók az urnák este 10 órai (közép-európai idő szerint 21 óra) zárása után közzéteszik a szavazóhelyiségekből távozók válaszai alapján készített exit poll-felméréseiket.
A nem hivatalos végeredmény péntekre várható.
Netanjahu nem engedi közelebb a Hamaszt
„Amikor azt mondják nekem, húzódjunk az 1967-es határok mögé, elutasítom. Amikor azt mondják, ne építkezzünk Jeruzsálemben, azt is elutasítom. Nagyon könnyen beadhatnánk a derekunkat. Visszatérhetnénk a védhetetlen 67-es vonalakhoz, megoszthatnánk Jeruzsálemet, és ezzel 400 méterre engednénk a Hamaszt az otthonunktól. Az én vezetésem alatt ez nem fog megtörténni!” – mondta egy televíziós interjúban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap.
Netanjahu kampánya: „csak ő védheti meg Jeruzsálemet”Az izraeli miniszterelnök határozottságát indokolják azok a közvélemény-kutatások, amelyek szerint a keddi izraeli választásokon megerősödhetnek azok a pártok és frakciók, amelyek támogatják az izraeli települések bővítését. A kampány csúcsán vasárnap a Likud hatalmas plakátokat tett ki a jeruzsálemi Óváros falaira, amelyen az a felirat szerepelt: „Csak Netanjahu védi meg Jeruzsálemet!”, illetve „Figyelem! Az 1967-es határ veszélye közeleg!”
Koalíciós tárgyalások
Várhatóan Netanjahu pártja kerül ki legnagyobb pártként a 120 fős parlamentből, a számítások szerint mintegy 23-35 hellyel. Az eredmények bejelentése után azonnal megkezdődnek a koalíciós tárgyalások a többi párttal. A legtöbb elemző szerint Netanjahu a Naftali Bennett által vezetett jobboldali Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párttal köthet szövetséget.
A párt a palesztinokkal való konfliktust az izraeliek által sűrűn lakott ciszjordániai területek annektálásával oldaná meg (ez a területek 60 százalékát jelenti, több százezer zsidó lakossal), miközben az ott élő 50 ezer palesztin számára automatikusan megadná az izraeli állampolgárságot. Ezt követően lebontanák a biztonsági kerítést, és szabaddá tennék a személyek és áruk mozgását.
A közvélemény-kutatásokból azt is ki lehet olvasni, hogy a legtöbb szavazó már ebben a lehetőségben gondolkodik, a Palesztin állam megalapításának támogatása helyett. Annak ellenére is, hogy Barack Obama amerikai elnök azt állítja: „Izrael nem érti, mi az érdeke” valamint azt, hogy Netanjahu hozzáállása a palesztin helyzethez a nemzet „teljes izolációjához vezethet”. Még az izraeli ellenzék is felhagyott a béketárgyalások erőltetésével, egyedül Cipi Livni volt külügyminiszter pártja (Kadima) ragaszkodik még a megegyezéshez, ugyanakkor ő sem képviseli hitelesen álláspontját, mivel szívesen elfogadna kormányzati pozíciót Netanjahu mellett.
Nem erőltetik a béketárgyalásokat
A választások végén várható, hogy a jelenlegi izraeli miniszterelnök által vezetett kormány áll fel, amely még keményebb politikát fog képviselni. Az izraeliek megértették, hogy nem érdemes tovább erőltetni a béketárgyalásokat, hiszen a második intifáda öngyilkos merénylethulláma rámutatott: a tárgyalásoknak nincs pozitív eredménye, illetve miután 2005-ben kivonultak a Gázai övezetből, és átadták azt a palesztin hatóságoknak, rakétaeső volt a válasz, amely ismét arról győzte meg a közvéleményt, hogy nem vezet sehová az egyoldalú kivonulás.
Az izraeliek többsége abban hisz, hogy katonai erővel kell fellépni a támadásokkal szemben, ahogy azt Netanjahu tette az elmúlt négy évben. Egy év eleji közvélemény kutatás szerint az izraeliek 67 százaléka úgy véli: „mindegy, hogy mely nagy pártok nyerik meg a választást, a palesztinokkal folytatott béketárgyalás elakadt, aminek nem Izrael az oka, és nincs is rá esély, hogy előrelépés történjen a közeljövőben.”
atv.hu / The Guardian / Foreign Policy / bpi.hu
















