Elutasítja Benjamin Netanjahu az úgynevezett 1967-es határok mentén meghúzott Palesztin állam tervét.

Netanjahu nem engedi 400 méterre az otthonától a Hamaszt

שידור חי מהצבעות ראשי המפלגות
Elutasítja Benjamin Netanjahu az úgynevezett 1967-es határok mentén meghúzott Palesztin állam tervét. Az izraeli miniszterelnök aláhúzta: ilyen határok mentén védhetetlenné válna a zsidó állam, ráadásul ezzel „a Hamasz 400 méterre megközelíthetné otthonát”. Egy új nemzetközi „békekezdeményezés” azonban ezekkel a határokkal szeretné létrehozni az új Palesztin államot, Kelet-Jeruzsálemet pedig felosztanák. A keddi izraeli választások azonban várhatóan a jelenlegi kormányerőket juttatják hatalomra, Jeruzsálem pedig megerősödve még keményebb állást foglalhat el az arabokkal folytatott béketárgyalásokban.
Az ország több mint tízezer szavazóhelyiségében reggel hét (közép-európai idő szerint hat) óra óta adhatják le voksaikat a 18 évesnél idősebb izraeliek, mintegy 5,6 millióan.Megkezdődött a szavazás kedd reggel Izraelben az előre hozott parlamenti választásokon.
Az ország több mint tízezer szavazóhelyiségében reggel hét (közép-európai idő szerint hat) óra óta adhatják le voksaikat a 18 évesnél idősebb izraeliek, mintegy 5,6 millióan. A szavazás fokozott biztonsági intézkedések között zajlik.

Egy ultra-ortodox zsidó férfi adja le éppen a szavazatát

A közvélemény-kutatások szerint a 120 tagú parlamentben a legtöbb szavazatot a jobbközép Likud és a jobboldali nacionalista Jiszráél Béténu (Zsidó haza) párt Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette közös listája szerezheti, 32-34 hellyel. Így minden bizonnyal Netanjahu lehet ismét Izrael miniszterelnöke, aki így már harmadszor fogja betölteni a kormányfői posztot.

A második legnagyobb párt várhatóan a szociáldemokrata Munkapárt lesz, amely valószínűleg megduplázza mandátumait, míg a harmadik helyre a telepeseket támogató nacionalista, jobboldali Bájt Hajehudi (Zsidó otthon) nevű pártot várják mintegy 14 képviselői hellyel.

A televíziók az urnák este 10 órai (közép-európai idő szerint 21 óra) zárása után közzéteszik a szavazóhelyiségekből távozók válaszai alapján készített exit poll-felméréseiket.

A nem hivatalos végeredmény péntekre várható.

Netanjahu nem engedi közelebb a Hamaszt

„Amikor azt mondják nekem, húzódjunk az 1967-es határok mögé, elutasítom. Amikor azt mondják, ne építkezzünk Jeruzsálemben, azt is elutasítom. Nagyon könnyen beadhatnánk a derekunkat. Visszatérhetnénk a védhetetlen 67-es vonalakhoz, megoszthatnánk Jeruzsálemet, és ezzel 400 méterre engednénk a Hamaszt az otthonunktól. Az én vezetésem alatt ez nem fog megtörténni!” – mondta egy televíziós interjúban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap.

Netanjahu kampánya: „csak ő védheti meg Jeruzsálemet”

Az izraeli miniszterelnök határozottságát indokolják azok a közvélemény-kutatások, amelyek szerint a keddi izraeli választásokon megerősödhetnek azok a pártok és frakciók, amelyek támogatják az izraeli települések bővítését. A kampány csúcsán vasárnap a Likud hatalmas plakátokat tett ki a jeruzsálemi Óváros falaira, amelyen az a felirat szerepelt: „Csak Netanjahu védi meg Jeruzsálemet!”, illetve „Figyelem! Az 1967-es határ veszélye közeleg!”

Koalíciós tárgyalások

Várhatóan Netanjahu pártja kerül ki legnagyobb pártként a 120 fős parlamentből, a számítások szerint mintegy 23-35 hellyel. Az eredmények bejelentése után azonnal megkezdődnek a koalíciós tárgyalások a többi párttal. A legtöbb elemző szerint Netanjahu a Naftali Bennett által vezetett jobboldali Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párttal köthet szövetséget.

A párt a palesztinokkal való konfliktust az izraeliek által sűrűn lakott ciszjordániai területek annektálásával oldaná meg (ez a területek 60 százalékát jelenti, több százezer zsidó lakossal), miközben az ott élő 50 ezer palesztin számára automatikusan megadná az izraeli állampolgárságot. Ezt követően lebontanák a biztonsági kerítést, és szabaddá tennék a személyek és áruk mozgását.

A közvélemény-kutatásokból azt is ki lehet olvasni, hogy a legtöbb szavazó már ebben a lehetőségben gondolkodik, a Palesztin állam megalapításának támogatása helyett. Annak ellenére is, hogy Barack Obama amerikai elnök azt állítja: „Izrael nem érti, mi az érdeke” valamint azt, hogy Netanjahu hozzáállása a palesztin helyzethez a nemzet „teljes izolációjához vezethet”. Még az izraeli ellenzék is felhagyott a béketárgyalások erőltetésével, egyedül Cipi Livni volt külügyminiszter pártja (Kadima) ragaszkodik még a megegyezéshez, ugyanakkor ő sem képviseli hitelesen álláspontját, mivel szívesen elfogadna kormányzati pozíciót Netanjahu mellett.

Nem erőltetik a béketárgyalásokat

A választások végén várható, hogy a jelenlegi izraeli miniszterelnök által vezetett kormány áll fel, amely még keményebb politikát fog képviselni. Az izraeliek megértették, hogy nem érdemes tovább erőltetni a béketárgyalásokat, hiszen a második intifáda öngyilkos merénylethulláma rámutatott: a tárgyalásoknak nincs pozitív eredménye, illetve miután 2005-ben kivonultak a Gázai övezetből, és átadták azt a palesztin hatóságoknak, rakétaeső volt a válasz, amely ismét arról győzte meg a közvéleményt, hogy nem vezet sehová az egyoldalú kivonulás.

Az izraeliek többsége abban hisz, hogy katonai erővel kell fellépni a támadásokkal szemben, ahogy azt Netanjahu tette az elmúlt négy évben. Egy év eleji közvélemény kutatás szerint az izraeliek 67 százaléka úgy véli: „mindegy, hogy mely nagy pártok nyerik meg a választást, a palesztinokkal folytatott béketárgyalás elakadt, aminek nem Izrael az oka, és nincs is rá esély, hogy előrelépés történjen a közeljövőben.”

שידור חי מקלפיות בתל-אביב

 

atv.hu / The Guardian / Foreign Policy / bpi.hu