|
Én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát. Ezek az önök párttársai voltak – jelentette ki Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában hétfőn a parlamentben. A benyújtott földtörvény céljaként említette, hogy a jogszabály meghonosítsa azokat a szabályokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy külföldiek termőföldet vásárolhassanak Magyarországon. A kormányfő emellett beszélt a turul-szobor avatásáról, a halálbüntetésről szóló társadalmi vitákról, valamint a pénzügyi tranzakciós illetékről is.
|
|
| www.fidesz.hu/index.php?Cikk=185954
Nem vagyok könnyű helyzetben, tekintettel arra, hogy elég szokatlan a Parlament elmúlt húszegynéhány éves történetében, hogy akár interpellációt, akár azonnali kérdéseket lényegében személyes sértegetésre használjanak fel. Komoly kérdés, mit kell ilyenkor tenni. Visszavágjon-e az ember, mentegetőzzön, magyarázkodjon, fordítsa el a fejét, vagy valami más módot találjon arra, hogy megvédje az Országgyűlés becsületét – fogalmazott Orbán Viktor. |
|
Én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát. Ezek az önök párttársai voltak, kérem, ezt ne felejtse el – intézte szavait a miniszterelnök a kérdést feltevő szocialista képviselőhöz.
A diktatúra nem az égből ereszkedett alá, hanem emberek csinálták. Azok az emberek, akikkel ön ma is egy pártban ül. Elnézést, hogy erről vagyok kénytelen beszélni, egy olyan időpontban és olyan helyen, amit nem ezért hoztak létre, de a visszavágás erejét és jogát fenntartom: kikérem mindannyiunk nevében magamnak, hogy egy egykori kommunista párt utódszervezetének képviselői oktatgassanak bennünket demokráciáról – hangsúlyozta a kormányfő.
„Régi bolsi trükk ez”
Képviselő úr, maradjunk a tényeknél. Ön azt mondja, nem fogadja el tőlem, hogy kioktassam. Úgy emlékszem, mintha úgy kezdődött volna az előbb a dolog, hogy ön személyes sértegetésre használta fel a rendelkezésre álló időt, én pedig kikértem magamnak; ezt nem nevezném kioktatásnak. Régi bolsi trükk ez – reagált a miniszterelnök az ezzel kapcsolatos felvetésre.
Amikor ön a kormányzó pártot, vagy a miniszterelnököt sértegeti, nem bennünket sért meg személyesen. Tulajdonképpen az önöktől érkező sértés nem számít egy kiugróan jelentős problémának. Valójában arról van szó, hogy ön azokat a választókat sérti meg, akik a bizalmukat belénk helyezték, ránk szavaztak, ide küldtek bennünket, hogy az ország érdekében végezzük a munkánkat. A választópolgárainkat ért sértést ismételten vissza kell utasítanom – húzta alá Orbán Viktor.
A benyújtott földtörvénynek az a célja, hogy meghonosítsa azokat a szabályokat, amelyek Ausztriában, Franciaországban – miközben a jogi lehetőség fenntartatik – a valóságban lehetetlenné teszik, hogy külföldiek termőföldet vásárolhassanak Magyarországon. Ugyanazokat a védelmi mechanizmusokat építi be a magyar mezőgazdaság rendszerébe, mint amiket tőlünk nyugatra más országok sikeresen alkalmaznak – reagált Orbán Viktor egy földtörvényt érintő azonnali kérdésre.
A kormányfő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez egy folyamatban lévő vita, a javaslat jelenleg a Parlament előtt van, döntések még nem születtek, észrevételeit bármelyik ellenzéki lépviselő jelezheti.
„A zsebszerződések meg fognak szűnni”
Meg tudjuk mutatni azokat a paragrafusokat, amelyek – miközben a törvény semmifajta visszaható hatállyal nem rendelkezik – a korábban megkötött zsebszerződések jövőben történő érvényesítését lehetetlenné teszik. Ez egy pontos, jogilag megfogalmazott garantált megoldás – mondta viszonválaszában a miniszterelnök.
Induljunk el, alkossuk meg ezt a törvényt, jöjjenek felszínre a zsebszerződések. Ki fog derülni, önnek van-e igaza, vagy nekem. Meggyőződésem szerint mi sikeres munkát végzünk, ezért a zsebszerződések meg fognak szűnni, ha pedig úgy látjuk, hogy mégsem, akkor állunk az önök rendelkezésére, és módosítjuk a törvényjavaslatot, ott, ahol szükséges – jelentette ki a kormányfő.
Orbán Viktor egy közbeszerzésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva arról beszélt, üdvözölni kell azokat a magyar cégeket, amelyek nagy nemzetközi cégekkel versenyben képesek közbeszerzési pályázatot nyerni. Hozzátette, szívesen fogadnak olyan javaslatokat, amelyek azt hivatottak elősegíteni, hogy még több magyar cég nyerjen közbeszerzést.
„A turul őskép, a magyarok ősképe”
„Mi úgy képzeljük a modernséget, ahogyan azt Bajorország környékén a hétköznapokban kezelik” – reagált Orbán Viktor egy azonnali kérdésre. Kifejtette: „az embernek van bőrnadrágja, de van laptopja is, miközben alpesi és bajor dalokat énekel, aközben a világ legmodernebb gépkocsijait gyártja”. Hozzátette: „nem látom a hagyomány és modernség kettősének az ellentétét”.
Ezt követően a miniszterelnök felolvasta pontosan az ellenzéki képviselő által idézett Ópusztaszeren elhangzott mondatot: „a turul őskép, a magyarok ősképe. Beleszületünk, akárcsak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek csatát Mohácsnál, a turulmadár pedig a mi, a most élők, a már meghalt, és az ezután megszülető magyarok nemzeti azonosságának a jelképe”. „Tisztelet a múlt előtt, éljen a jövő” – zárta felszólalását Orbán Viktor.
„Miért akarja ezt a szabadságot megvonni tőlem?”
Nagyon fontos kérdéskört érintettünk a vitában – mutatott rá a kormányfő viszonválaszában, megjegyezve: kár ezt a miniszterelnök személyének támadására felhasználni. Továbbá fontos kérdésnek nevezte Orbán Viktor azt is, hogy a mindenkori miniszterelnök elmehet-e olyan jelképek avatására, amelyeket ugyan nagyon sokan magukénak éreznek, de nem biztos, hogy mindenki. „Én el tudom képzelni, hogy Önt valami rejtélyes okból kifolyólag, a turul idegesíti, de másoknak felemelő” – hangsúlyozta. Itt döntést kell hoznia a mindenkori miniszterelnöknek – mutatott rá Orbán Viktor, kiemelve: „nem látom be, hogy amikor miniszterelnökként egy turul-szobor avatásán beszédet mondok, és tartalmilag nincs benne semmi sértő Önre nézve, miért akarja ezt a szabadságot megvonni tőlem, vagy azoktól, akiknek ez az esemény fontos”.
Nincs mágikus törvényi szabályozás
Szintén azonnali kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: nem tud elképzelni olyan szigorú törvényi szabályozást, melynek hatására nem követnek el súlyos bűncselekményt. Hozzátette: egy bűncselekmény megtörténte nem feltétlenül azt igazolja, hogy a Btk. nem elég szigorú.
Az életellenes bűncselekmények száma az elmúlt időszakban csökkent – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve: illúzió, hogy létezik egy „mágikus törvényi szabályozás”, amely nullára szorítja vissza az emberben rejtőző rosszat.
A halálbüntetésről szóló viták kapcsán a kormányfő megjegyezte: ez a vita ma nem időszerű, hisz gyakorlati konzekvenciái nem lehetnek, ugyanis amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, elfogadta azt a szabályt is, amely nem teszi lehetővé a halálbüntetés bevezetését.
Viszonválaszában Orbán Viktor nyomatékosította: az Európai Unió alapvető jogok kartája – amelyet hazánk is ratifikált – egyértelműen tiltja a halálbüntetést.
A cél a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtása
Az általunk javasolt tranzakciós illeték a pénzügyi spekulációs műveletekre egy magasabb kulccsal, mint az egyszerűbb tranzakciókra, illetéket helyez – fogalmazott Orbán Viktor egy azonnali kérdésre válaszolva. Hozzátette: ettől egy külön vita az, hogy a tranzakciós illetéket ezen túl más típusú tranzakciókra is ki kell-e vetni, vagy nem. Megpróbáljuk a forgalomból származó költségvetési bevételeket növelni, és a munkát terhelő adókat, járulékokat pedig csökkenteni – jegyezte meg a kormányfő, kiemelve, nem a spekuláció a döntő szempont, hanem a járulék- és adórendszer súlypontjának áthelyezése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a benyújtott törvényjavaslat mind a két igényt megpróbálja kielégíteni.
A miniszterelnök viszonválaszában emlékeztetett Matolcsy György expozéjára, melyben világossá tette, hogy a tranzakciós illeték „igazi értelme az, hogy a munkahelyvédelmi akciótervet, ami egy célzott, szociális adócsökkentés, végre tudjuk hajtani”.
Ez a bevétel tehát nem egy feneketlen zsákba megy, hanem egy szociális célú adócsökkentést, a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósulását teszi lehetővé – hangsúlyozta. Rámutatott arra, hogy az előzetes kritikákkal ellentétben, a bankadót sem hárították át a pénzintézetek.
A franciák meg a németek egy európai szintű tranzakciós illeték bevezetését kezdeményezték; mi ehhez nem csatlakozunk, mert az abból származó bevétel bemegy a brüsszeli bürokratákhoz, a brüsszeli költségvetésnek adja a részét, és nem pedig a magyarnak – reagált az ezzel kapcsolatos felvetésre.
„Ez egy képviselői feladat”
Vannak olyan magyar tulajdonban álló cégek, amelyek képesek arra, hogy a magyar államhatárokon kívül is üzleti sikereket érjenek el – fogalmazott Orbán Viktor egy azonnali kérdésre adott válaszában. Arra a felvetésre, hogy ezeknél a magyar vállalatoknál elő kell-e írni valamilyen etnikai, származási vagy nyelvtudási kvótát, úgy reagált: az érintett a cégek nem állami tulajdonban állnak, tehát a magyar államhatalom nem adhat utasítást nekik a belső ügyeikben. Ugyanakkor megjegyezte, képviselői feladatként lehetőség nyílhat arra, hogy a vállalatok felé közvetítsék ezeket a benyomásaikat, igényeiket. Ez nem lehet kormányzati ügy, ez egy képviselői feladat, amit javaslom, hogy a kormánypártiak és az ellenzékiek mindannyian végezzenek el – húzta alá.
