Összefogtak az európai zsidó és muzulmán vezetők szerdán Párizsban, megígérve, hogy határozottan elítélik majd saját közösségeik antiszemitizmust, illetve muszlim-gyűlöletet szító tagjait, s hogy együtt védekeznek a vallásaik ősi szokásait – a körülmetélést és a rituális állatvágást – tiltó európai rendelkezések ellen.
„Zéró toleranciát kell hirdetünk minden olyan vallási vezető ellen, aki arra használja a pozícióját, hogy vallási ellentéteket szítson a felekezetek között” – olvasható a párizsi Nagymecset, az Európai Zsidó Kongresszus és az Etnikai Megértésért Alapítvány által szervezett szimpóziumon elfogadott közös nyilatkozatban. A gyűlésen 18 ország hetven rabbija, imámja és közösségi vezetője vett részt.
Európában idén számos támadás érte a zsidókat, köztük olyanok is, amelyeket radikális iszlamisták követtek el. A legsúlyosabb eset az volt, mikor egy francia muszlim férfi megölt egy rabbit és három gyereket Toulouse-ban. A párizsi találkozó előtt nem sokkal a németországi zsidó vezetők passzivitással vádolták meg muszlim kollégáikat, miután augusztus végén négy arab fiatal Berlinben inzultált egy rabbit. A muszlim közösséget szintén egyre több erőszakos támadás éri. Egy, az iszlamofóbia megfigyelésével foglalkozó szervezet elnöke a találkozón elmondta, hogy az év első felében Franciaországban 14 százalékkal növekedett a muszlimellenes erőszakcselekmények száma.
„A két vallási közösség tagjai néha nem értenek egyet, főként az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban. Ezen véleménykülönbségek ellenére össze kell fognunk (…), hogy felvegyük a harcot a vallások démonizálása ellen” – fogalmaztak a kétnapos konferencia résztvevői.
A nyilatkozat aláírói egyben úgy vélik, szükség van egy egységfront kialakítására, hogy európai szinten, hatékonyan küzdhessenek az egyre gyakoribbá váló olyan törvények ellen, amelyek megtiltanák a halal vagy kóser vágást, illetve a körülmetélést, vagy beleszólnának a házasságra és temetkezésre vonatkozó szokásokra. Németországban júniusban határozott úgy a bíróság, hogy a fityma vallási okokból történő eltávolítása büntetőeljárást vonhat maga után, s azóta más európai országok, így például Svájc és Ausztria is fontolóra vették a változtatás bevezetését.
