|
Magyarország egy olyan Európai Unió tagja szeretne lenni, amelyben nemzeti érdekeit érvényesítheti, és amelynek intézményrendszere logikusan működik – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, szombaton Kőszegen, a Tranzit – Fesztivál a határon közéleti rendezvényen. A kormányfő szólt arról is, hogy Európa legversenyképesebb felsőoktatása lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után.
|
A személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretném csökkenteni – mondta. A kormányfő úgy fogalmazott: a járulékcsökkentési és közmunkaprogramokat végig kell vinni, ezt tették a régió országai is az elmúlt időszakban, ettől váltak sikeressé. Hangsúlyozta: csak azt az irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat, mert a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és „a kétharmad áll, mint a cövek”.
|
Ezért tudták, hogy meg fogják nyerni a vitákat, ahogyan azt is, hogy lesznek olyan ügyek is, amelyeket el fognak veszíteni – fogalmazott.
A kétharmados többségét a kormány olyan konfliktusokra is használta, hogy „visszavegyük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavegyük a vízművek egy részét a franciáktól, visszavásároljuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól, és hogy visszavásároljuk az E.ON-t a németektől” – sorolta Orbán Viktor.
Magyarország egy olyan Európai Unió tagja szeretne lenni, amelyben nemzeti érdekeit érvényesítheti, és amelynek intézményrendszere logikusan működik – szögezte le.
|
Ugyanakkor beszélt arról is, hogy a magyaroknak érdemes felkészülni arra, hogy a nemzeti szuverenitás kérdése minden korábbinál élesebben fog felvetődni, ugyanis az unióban, az utóbbi időben zajló folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Szavai szerint számításba kell venni azt is, hogy a magyar szellemi élet nagyon provinciális, amit nem szabadna hagyni. Igazi „népi konzultációra” lenne szükség ebben a kérdésben.
Ugyanakkor, anélkül, hogy állást foglalt volna a vitában, a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő fél-egy évben meglátjuk, hogy az eurózóna országai lesznek sikeresebbek, amelyek szuverenitásuk egy részéről lemondanak Brüsszel javára, vagy a pénzügyi unión kívül lévő tagállamok. Meglátjuk, hogy a szuverenitás átadása a sikeresebb út vagy a másik – fűzte hozzá.
Radikális fordulatot kellett végrehajtani
Az államadóssággal kapcsolatban kifejtette: bár kritikusaink előszeretettel gúnyolódnak a „szabadságharcon”, azonban az ügy komoly. Egy országot kétfajta módon lehet rabságba süllyeszteni; karddal és adóssággal – idézte az ismert mondást a miniszterelnök. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az államadósság 2002-ben 52 százalékon állt, 2010-ben pedig 80 százalékon. Ezért hazánknak radikális fordulatot kellett végrehajtania, hogy ne a hitelezők döntsenek sorsunkról – fűzte hozzá.
|
Ezzel kapcsolatban a kormányfő rámutatott: ha az éves költségvetési hiány magasabb, mint 2,8 százalék, akkor az államadósság folyamatosan nő, ha azonban alatta van, akkor csökken. E kényszerűségek jelölik ki a gazdasági pályát, ezért a hiány és az államadósság csökkentésére kell törekedni a lehetőségekhez mérten – szögezte le.
Önműködő rendszerre van szükség
A miniszterelnök szerint Európa legversenyképesebb felsőoktatása lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után. Ma azonban a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrákat tekintve, még minden rossz – tette hozzá.
|
Elmondta, hogy éppen a napokban kapott Mezey Barnától, a Magyar Rektori Konferencia elnökétől egy előterjesztést arra, hogyan kellene megoldani az ágazat problémáit.
Önműködő rendszerre van szükség – mutatott rá, hozzáfűzve: az egyetemet végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni – vélekedett.
|
„Morálisan és alkotmányosan nemcsak vállalható, hanem vállalandó is”
A kormányfő az előzetes regisztráció kérdését érintve elmondta, hogy a hazánkban élő kisebbségeknek, a határon túli magyaroknak, és a külföldön élő magyar állampolgároknak mindenképpen fel kell iratkozniuk, hiszen Magyarország nem rendelkezik névjegyzékükkel.
Ezért az lenne a legegyszerűbb, ha átállítanák az egész rendszert a feliratkozásra, ami morálisan és alkotmányosan nemcsak vállalható, hanem vállalandó is – vélekedett a miniszterelnök. Azoknak, akik valamilyen okból kimaradnak a regisztrációból, természetesen lenne lehetőségük utólagos feliratkozásra – tette hozzá.
