Németország ellenzi az iráni válság katonai eszközökkel történő megoldását – hangsúlyozta az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában csütörtökön a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkára. Christian Schmidt az MTI-nek kijelentette: bízik az afganisztáni helyzet békés rendezésében, illetve abban, hogy a nemzetközi erők 2014-es kivonása után Hamid Karzai elnök okos döntésekkel segíti elő a stabilizációt.
Az államtitkár – aki a konzervatív CSU-t képviseli a német kormányban – előadásában az elmúlt évtizedek biztonságpolitikai változásairól beszélt. Emlékeztetett a kilencvenes évek eleje óta eltelt időszak különböző konfliktusaira, és ennek kapcsán arra, hogy mindez új biztonságpolitikai koncepció kidolgozását tette szükségessé.
Megerősítette, hogy az Angela Merkel kancellár vezette Németország egy olyan összekapcsolt biztonsági rendszert részesít előnyben, amely a katonai, a diplomáciai, illetve a gazdasági eszközöket egyaránt magában foglalja. Ezzel összefüggésben említette Christian Schmidt többek között az iráni konfliktust, utalva arra: a kancellár álláspontja szerint valamennyi lehetséges eszközt számításba kell venni, ennek ellenére Németország határozottan ellenzi az atomválság esetleges katonai megoldását. Utalt arra is: a német kormány ellenzi, hogy Izrael – Iránnal szemben – katonai eszközökhöz folyamodjon. Egy esetleges katonai csapás nem is lenne „túlságosan egyszerű” – fogalmazta meg személyes véleményét az államtitkár.
Christian Schmidt úgy értékelte, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagjából és Németországból álló, úgynevezett hatok csoportjának szankciópolitikája Teheránnal szemben eredményes volt, és ezt – mint hozzátette – a közelmúltban Izrael is elismerte.
Az MTI kérdésére válaszolva a német védelmi minisztérium vezető politikusa derűlátóan nyilatkozott az afganisztáni rendezés kilátásait illetően. Nem értett egyet azokkal a vélekedésekkel, amelyek szerint a Karzai-kormány ellen harcoló tálibok az elmúlt időszakban megerősödtek volna, sőt úgy értékelte: a közelmúltban kezdett katonai offenzíva ellenére a tálibok katonailag meggyengültek, diplomáciailag pedig csupán korlátozott eszközökkel rendelkeznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendszerellenes erők fenyegetései lebecsülhetők lennének. Reményét fejezte ki, hogy Hamid Karzai elnök, valamint az afgán biztonsági erők a 2014-es csapatkivonás után okos döntésekkel segítik elő a stabilizációt.
A védelmi államtitkár előadásában utalt több olyan elemre, amelyet a német kormány a korszerű biztonságpolitika szempontjából elengedhetetlennek tart. Ezzel összefüggésben említette az együttműködés, illetve az egymásrautaltság szükségességét, a NATO és az Európai Unió egymást kiegészítő képességeinek erősítését, a közös európai kül- és biztonságpolitika kialakításának felgyorsítását. Utalt az új biztonságpolitikai kihívásokra is, megemlítve a többi között a nyersanyagellátás, valamint a kereskedelmi, illetve szállítási útvonalak biztosítását, és ez utóbbival összefüggésben a kalózok elleni harcot.
