A holokauszt magyar áldozataira emlékeztek Tatabányán és Szolnokon
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan hétfőn délután Tatabányán koszorúzással emlékeztek meg a volt zsinagógánál a holokauszt magyarországi áldozatairól, majd az Edutus Főiskola aulájában folytatódott a hivatalos program, ahol Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár mondott beszédet. Szolnokon pedig Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára emlékezett meg az áldozatokról.
A politikus Máté evangéliumának 25. fejezetét hozta fel példaként. „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” – hangzott az általa kiválasztott bibliai idézet.
Mint az idézet, a mai nap is, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja a felelősségről szól, arról a felelősségről, amelyet az egyén és a közösség vállal azokért a cselekedetekért, amelyek általunk vagy miattunk bekövetkeznek – emelte ki Kovács Zoltán.
Magyarország történelme gazdag azokban a példákban, ahol az egyén és a közösség cselekedetei ellentmondtak azoknak az elveknek, melyeket ma vallunk. Ez a felelősség emlékeztet arra, milyen feladat hárul ránk, hiszen ebben az országban hosszú évtizedekig nem volt szabad beszélni komoly kérdésekről, jobb volt őket megkerülni, elhallgatni. Ezért is fontosabb ma itt a felelősség, mint bárhol máshol – jelentette ki az államtitkár.
„Hogy szembe tudjunk nézni múltunkkal, az egész XX. század borzalmával, csak úgy lehetséges, ha generációról generációra képesek vagyunk lehetőségeket biztosítani, képesek vagyunk a párbeszédre, és arra, hogy megértessük mindazt a borzalmat, ami a holokauszt során történt” – zárta beszédét Kovács Zoltán.
Az emlékező gondolatokat és a középiskolások műsorát követően tatabányai fiatalok fotóiból kiállítás nyílt Soá soha! címmel a főiskola aulájában.
Gonosz, gyilkos eszme áldozatai előtt hajtottak fejet
A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján „azon honfitársaink előtt hajtunk fejet, akik a második világháborúban nem a harcok során estek el, hanem egy gonosz, gyilkos eszme német és magyar kiszolgálói miatt vesztették életüket” – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Szolnokon.
Az Auschwitz album című kiállítás megnyitóján, a hajdani zsinagógából kialakított galériában mondott beszédében szólt arról is, hogy ezeknek a felnőtteknek és gyerekeknek esélyük sem volt arra, hogy megvédjék magukat, sorsuk eleve elrendeltetett, és az esetek többségében a szülőföldtől távol, kiéheztetve, emberi méltóságukat sárba tiporva lettek gyilkosaik áldozatai.
Fónagy János szólt arról, hogy Szolnokon a II. világháborút megelőző időszakban kereken 1100 zsidó élt, és vette ki részét szorgalmával a település fejlődéséből. A világpolitika azonban a szolnokiakat sem hagyta békében élni és alkotni. Tönkretette, megnyomorította ezt a nagyszerű közösséget, 1944 nyarán mintegy ötezer embert hurcoltak el a városból és környékéről, és csupán néhányan tértek vissza egykori lakóhelyükre.
A deportáltakat haláltáborokba vivő vonatok nemcsak Szolnokról, hanem az ország sok más helyéről is megindultak, és rövid idő leforgása alatt a magyar nemzet 600 ezer lelket veszített el a holokauszt borzalmai által. Az Auschwitz-Birkenauban elpusztultak közül minden harmadik magyar állampolgár volt – emlékeztetett a fideszes politikus.
Fónagy János hangsúlyozta: noha az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, emlékezni tudunk, és vállalnunk kell a „történelemkönyvek sötét oldalait is”. Ugyanakkor a mostani fiataloknak minden adandó alkalommal el kell mondanunk, hogy ezek nem megismételhetetlen dolgok, mert a „történelem, bár azon vagyunk, hogy ez soha nem essen meg, magában rejti az ismétlődés lehetőségét” – fogalmazott az államtitkár.
Varga Béla holokauszt-túlélő azt idézte fel, hogy 14 éves szolnoki diákként miként élte meg családjával elhurcoltatásukat, az Ausztriában töltött nehéz napokat és a szerencsés szabadulást. Mint mondta, már a gettóba kerüléskor elvették a személyi irataikat, ami azt jelentette, hogy „nem létezünk többé, nem kell velünk elszámolni”.
A Szolnoki Galériában berendezett Auschwitz album című kiállítás alapja az a képgyűjtemény, amelyet egy, a haláltáborból élve kikerült kárpátaljai zsidó lány talált és őrzött meg az utókor számára. A fotókat a magyar zsidó transzportok érkezése idején az SS Azonosítási Szolgálat két tagja készítette különleges engedéllyel, mert a táborban szigorúan tiltották a fényképezést.
MTI / atv.hu / bpi.hu
