Emléktáblákat avattak Carl Lutz tiszteletére Budapesten

Emléktáblákat avattak Carl Lutz tiszteletére Budapesten
 

Két emléktáblát is avattak csütörtökön Budapesten Carl Lutz svájci diplomata előtt tisztelegve, aki a II. világháború alatt több ezer budapesti zsidó életét mentette meg: az arcképét ábrázoló táblát a nevét viselő alapítvány helyezte el Lutz Táncsics Mihály utcai egykori rezidenciája falán, a másikat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) avatta fel az V. kerületi Üvegháznál, amely a háború alatt az üldözöttek rejtekhelyéül szolgált.
A Táncsics Mihály utcai avató ünnepségen Tamási Judit, a KÖH elnöke rámutatott Carl Lutz humanitárius munkájának történelmi jelentőségére, és felelevenítette az épület történetét is.
Az elnök mellett az ünnepségen beszédet mondott Jonathan Knott, Nagy-Britannia budapesti nagykövete, aki Lutz munkáját, kitartását és bátorságát méltatta, és kiemelte annak a munkának a fontosságát, amelyet a diplomata a II. világháború alatt a brit kormánynak végzett. Emellett köszönetét fejezte ki Vámos Györgynek, a Carl Lutz Alapítvány elnökének hagyományőrző munkájáért.
Jelen volt az emléktábla-avatáson Ágnes Hirschi, Carl Lutz nevelt lánya is, aki azokról a háborús borzalmakról beszélt, amelyeket kislányként élt át a – jelenleg a KÖH székházaként szolgáló – Táncsics Mihály utcai épületben.
Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere a diplomata bátorságát méltatta. Felidézte, hogy 1944-ben 56 nap alatt a németek 147 vonattal összesen 437 402 zsidót deportáltak Magyarországról. Kiemelte: Lutz tevékenységének köszönhetően összesen 72 budapesti házra terjesztették ki a diplomáciai védettséget, és így 62 ezer budapesti zsidó menekült meg a deportálástól és a gázkamráktól.
A Budapesti Történeti Múzeumban az emléktábla-avatásokhoz kapcsolódóan kiállítás is nyílt Egy svájci diplomata Budapesten – Carl Lutz fényképei 1942-1949 címmel. Carl Lutz szenvedélyes amatőr fotós volt, a Budapesten készült képeiből rendezett tárlatot május 13-ig lehet megtekinteni.
Carl Lutz 1895-ben született a svájci Walzenhausenben. 1942 elején a budapesti svájci követség önálló osztályának vezetője lett. A II. világháború kitörése után Svájc látta el a Magyarországgal hadiállapotba került 14 ország, köztük Nagy-Britannia képviseletét. A svájci mentőakció alapját a Palesztina Hivatalba érkezett beutazási engedélyek adták. A hivatalt 1944-ben bezáratták, vezetőjét, Krausz Miklóst munkaszolgálatba hurcolták. Lutz jól ismerte Krauszt, akinél 7 ezer beutazási engedély volt.
Carl Lutz elgondolása az volt, hogy az üldözötteknek vasútra szóló kollektív útlevelet állítanak ki, ez feltételezi, hogy svájci állampolgárokról van szó. Minden kollektív útlevélbe mintegy ezer ember neve került be. A kollektív útlevelek kiadásához nagyobb hivatal kellett, így a cionista fiatalok megszerezték Weiss Artúr üvegkereskedő Üvegház nevű raktár- és bemutatótermét a Vadász utcában, ez lett a svájci nagykövetség idegen érdekek képviseletének kivándorlási osztálya. Itt működött az illegális cionista mozgalom is, amely segített összeállítani a listákat és kiadni a kollektív útleveleket.
Ezután a svájci kivándorlási osztály a budapesti zsidók menedékháza lett, először nyolcszázan költöztek be, decemberben már kétezer ember zsúfolódott össze ott pincében, padláson.
Vámos György kutatásai szerint Carl Lutz a cionistákkal együtt kitalálta, hogy a betiltott Palesztina Hivatal 7800-ra nőtt beutazási engedélyét a brit mandátum területére fölhasználja és védlevelet, Schutzpasst ad ki az üldözötteknek. A védlevelet tízezerszámra hamisították is, ebből alakultak ki a „védett házak”, a nemzetközi gettó, ahol összeköltöztették a családokat, és hatalmas volt a zsúfoltság, de sok életet megmentett Carl Lutz akciója.
Budapesten, a Vadász utcában, az egykori Üvegházban Carl Lutz Emlékszoba működik. Az épület tavaly óta műemléki védettséget élvez.