A HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA
Koncerttel és közös gyertyagyújtással emlékezünk a holokauszt áldozataira
április 15-én vasárnap, délután 3 órakor a Terror Háza Múzeum előtt.
Szervező:
Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Budapest Terézváros Önkormányzata
Budapest Főváros Önkormányzata
és a Terror Háza Múzeum
Program:
A résztvevőket köszönti: Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Beszédet mond: Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.
közreműködnek: Nyári kvartett és a Parafónia zenekar
Hagyományt teremtettünk
A THM missziója: méltó emléket állítsunk a két totális diktatúra áldozataiknak (2004-ben emlékév, időszaki kiállítás, filmvetítések, konferenciák).
Hódmezővásárhely: zsinagóga felújítása (PÉLDAÉRTÉKŰ), az egyetlen vidéki állandó holokauszt-múzeum
Az emlékezés fontossága
Példamutatás (voltak, akik emberek maradtak az embertelenségben)
2009-ben Bogárdi Szabó István, Dunamelléki Református Egyházkerület püspök úrral és Sárközi Mátyás íróval közösen egy igaz emberre is emlékeztünk: az akkor száz éve született Sztéhlo Gábor, evangélikus lelkészre
2010-ben Slachta Margit személyiségét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek idézte fel
2011-ben Karády Katalinra a kor ünnepelt dívájára és divatikonjára emlékeztünk. Több tucat gyermek megmentője és egy korszak szimbóluma volt. A megemlékező ünnepségen Schmidt Mária főigazgató asszony köszöntője után Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szólalt fel.
2012 Raoul Wallenberg emlékév. Magyarország Külügyminisztériuma által felkarolt Wallenberg emlékévhez kapcsolódva a Terror Háza Múzeum szabadtéri koncerttel és időszaki kiállítással kíván tisztelegni a svéd diplomata nagysága előtt. A magyar zsidóságért tett életmentő tevékenységet feldolgozó tárlat, múzeumunk harmadik emeleti kiállítótermében tekinthető meg.
Raoul Wallenberg
Svéd diplomata. 1912. augusztus 4-én született Stockholmban. Az érettségi után építész diplomáját Amerikában szerezte meg, majd dolgozott Dél-Afrikában és Palesztinában. Svédországba való visszatérése után nemzetközi kereskedelemmel kezdett foglalkozni a Közép-európai Kereskedelmi Rt-nél. A svéd kormány majd az amerikai War Refugee Board kérésére 1944-ben Magyarországra küldték információszerzés és segítségnyújtás céljából. 1944. július 9-én érkezett meg Budapestre, ahol a mentés terén szabad kezet kapott követségi titkárként. Több mint 4500 svéd védő-útlevelet, vagyis ‘Schutzpass’-t állított ki, megnövelte a városban a svéd ’védett házak’ számát, emellett minden egyéb, a diplomáciai formákat is meghaladó módon igyekezett segíteni a zsidókon. Több ezer ember köszönheti neki az életét. Munkatársai 1945. január 17-én látták utoljára Budapesten, amikor szovjet kísérettel Debrecenbe indult. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter 1957-es nyilatkozata szerint Wallenberg 1947. július 17-én, szovjet fogságban vesztette életét.
