Milla-tüntetés: beiktatták az alternatív köztársasági elnököt

Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) nevű civil szerveződés csütörtöki, ünnepi rendezvényén beiktatták az alternatív köztársasági elnökké választott Pityinger László (Dopeman) rappert.

A rendezvény idejére a Erzsébet híd pesti hídfője és a Városház utca között zsúfolásig megtelt a Szabad sajtó útja és a Kossuth Lajos utca. A tüntetést Juhász Péter, a szerveződés egyik alapítója nyitotta meg, aki akkor azt mondta: a színpadról úgy látja, százezernél is többen jelentek meg a megmozduláson. Az MTI becslése szerint több tízezernyien hallgatták a szónokokat.
Dopeman beiktatása után azt mondta: Magyarországon „már a köztársaság is csak egy alternatíva”. Az 1848-as forradalom arról szól, hogy a magyarság összefogott egy magasztos célért – emlékeztetett, hozzátéve: a szabadságért megéri meghalni, de élni is.
A rendezvényen jelképesen kiosztották a Rák Bende-díjakat; ezeket azoknak ítélik oda, akik a szervezők szerint a legtöbbet tették az alkotmányosság lebontásáért. Az idei díjazottak között van Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Szájer József néppárti EP-képviselő, Balsai István alkotmánybíró és Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. A „nem Rák Bende” díjat Parti Nagy Lajos író kapta, aki beszédében azt mondta: „nincsenek illúziói, sokáig kell még nemet mondani”. Mint fogalmazott: siránkozni nem akar, lelkesíteni nem tud.
A díjátadás előtt Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet főigazgatója azt mondta: a hatalom a „legalantasabb” eszközökkel próbálta megakadályozni a csütörtöki demonstrációt. Véleménye szerint a „szabadság ellenségei a kerítésen belül támadnak”.
Barta Bea, a Hallgatói Hálózat aktivistája úgy fogalmazott, a diákok közül sokan „az aktív részvételt választották a passzív hallgatás helyett”, és országszerte egy alulról szerveződő hallgatói mozgalmat alakítanak.
Stribik Ferenc tanár, a Hálózat a tanszabadságért tagja azt mondta, az új köznevelési törvény „tévútra taszítja” az országot, ezért annak ügyét újra kell tárgyalni. Szerinte a kormány „nem akarja, hogy szabad, gondolkodó embereket neveljenek az iskolákban”.
Molnár Péter, a Fidesz egyik alapítója, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő olyan médiatanács felállítását sürgette, amely – fogalmazott – nem szégyen, hanem követendő példa lesz Európában. Közölte, hogy az alapvető jogok biztosához fordul, kezdeményezve a médiatanács alkotmánybírósági vizsgálatát, s a hallgatóságot is erre buzdította.
Pikó András, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, a Hadd szóljon! Egyesület nevében azt mondta: a Klubrádió ügye szerdán győzött, s szerinte ez „a civil összefogás első, igazi, látványos győzelme volt”.
Nagy Navarro Balázs, a Tiszta Kezek Mozgalmának egyik alapítója, a Televíziós és Filmkészítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke úgy fogalmazott: „egy maroknyi újságíró bebizonyította, hogy nem lehet mindenkit megfélemlíteni, elhallgattatni”. Közölte, tisztességes tájékoztatásra van szükség, s támogatást kér egy alternatív közmédia kialakításához. A budapesti rendezvényen összegyűlt tömegben a Szolidaritás és a DK transzparensei is megjelentek.
A Milla budapesti demonstrációján részt vett mintegy harminc, Franciaországból érkezett fiatal is, akik „Összefogás, Magyarország” feliratú magyar zászlót a kabátjukra tűzve fejezték ki a szolidaritásukat a magyar demokrácia ügyével.
Maxance Barre, a csoport egyik szervezője az MTI-nek azt mondta: „nagyon jó hangulatú volt a tüntetés, és az is jólesett, hogy többen megköszönték, hogy eljöttünk”. Quentin Guillemain, az aktivisták informális szóvivője hozzátette, „jó volt látni, hogy a nehézségek és a provokációk ellenére ennyi magyar ember állt ki a demokráciáért és jött el a tüntetésre”.
A csoport csütörtök reggel ellátogatott a Magyar Televízió székházához is, ahol találkoztak az ott december közepe óta demonstráló civilekkel és újságírókkal; később pedig a Szolidaritás mozgalom szóvivőjével folytattak megbeszélést. A franciák mindkét szervezettel szeretnének hosszú távú együttműködést kialakítani: a Szolidaritással – más magyar és francia civil szervezeteket bevonva – a közeljövőben szeretnének tető alá hozni egy konferenciát a demokráciáról, míg a Tiszta Kezek Mozgalmat szeretnék összekötni a Riporters sans frontiers nevű, a sajtószabadságért küzdő francia szervezettel.
A Milla megmozdulást tartott csütörtökön Szegeden is. A Dugonics téren helyi szervezők szólaltak fel, majd Ottlik Géza prózáiból hangzottak el részletek, illetve Galkó Bence színművész – Galkó Balázs színművész öccse – szavalta el József Attila Levegőt című versét.
A Milla szervezésében Gyulán is ünnepeltek a helyi Kossuth téren, ahol Grecsó Krisztián, József Attila-díjas költő arról beszélt: a hazaszeretet felelősséget és munkát jelent, nem pedig menlevelet, másokat kirekesztő hitbizományt. Bokros Lajos EP-képviselő azt mondta, hogy a kormány sarkalatos törvényei ugyanúgy haladásellenesek, mint az 1948-as forradalmat megelőző másfél évized törvényei; azok korlátozzák a polgári szabadságjogokat, az állampolgári függetlenséget, akadályozzák a haladást, s a hatalom a „neobarokk világ csonka, tört demokráciáját próbálja visszaállítani”.