MINDEN KEDVES LÁTOGATÓNKNAK Az ünneppel kapcsolatosak az alábbi honlapok:
|
|||||||||||
Eszter tekercs – Púrim – Megilát Kaufman Az egyik legismertebb Megilla az ún. Howitt Megilla hatott az Olaszországban született, majd Amszterdamban alkotó grafikusra, a nyomdát alapító Salom d’Italia-ra, s közvetve a dolgozatunk témáját alkotó ismeretlen mesterre, művészre, aki a Kaufmann Megilla-t képsorozattal látta el. E világhírű kéziratot ma az MTA őrzi.
Világhírű gyűjteménye halála után a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának keleti Gyűjteménye (Kaufmann Gyűjtemény) tulajdonába került. A gyűjtemény katalógusát Weisz Miksa rabbi állította össze. Az Eszter-tekercset Kaufmann Dávid Gabriele Trieste-től vásárolta Mantovában. A különleges érték megszerzése megrendítette Kaufmannt. A Maimuni Kódex megvásárlása után így írt: „Ki mondotta volna Dávidnak, hogy lakásában látni fogja, amit csodálattal és ámulattal nézett tizenkilenc évvel ezelőtt a Trieste testvérek palotájában, megboldogult Dr. Cosimo orvos barátja társaságában, 1877 nyarán Páduában. Azért nevezhetem ezeket a napokat Púrimnak, mert sorsom megajándékozott ezzel a kinccsel… Már felhagyott a szívem minden reménnyel, hogy birtokba vehetem, amit a Trieste testvérektől megvásároltam. Mert amikor a könyvek tíz ládában a határhoz, Udine-be értek, a vámosok nem engedték ki az országból… Már lemondottam a reményről, és íme, segítség és mentés jött más helyről. A firenzei Galéria véleményezte a kivitel engedélyezését… Pénteken, 1896 Púrimján házamba vihettem…”
A Kaufmann Gyűjteményben őrzött Eszter-tekercs (jelzete: Kaufmann A 14) 3 méter 93,5 cm hosszú és 39 cm széles. A pergamentekercsre írt hagyományos szöveget a scriptor, az író 16 kolumnára osztotta. Külön pergamentekercs őrzi a Megilát Eszter elmondása előtti és utáni imákat. Színekben rendkívül gazdag, architektonikus keret veszi körül minden oldal 22, sötétbarna tintával írott sorát. A Szentírás hagyományos szövege felett hol a különböző – női képmás szimbolizálta – múzsák foglalnak helyet, hol szárnyas puttók tartanak ékes koronát, mely alatt különböző bibliai idézetek találhatók. 1. Áchásvéros lakomája.
A külön pergamentekercs – amelyen a Megilla felolvasása előtti és utáni imák olvashatók – két önálló kompozícióval egészíti ki a Púrimi történet illusztráció sorozatát. Az egyiken a Púrimi karnevált, a másikon az önvédelem jeleneteit láthatjuk.
Schőner Alfréd |
|||||||||||
POLITIKAI TANULSÁG A M’GILÁT ESZTÉR, VAGYIS A BIBLIA ESZTER KÖNYVE SZÖVEGÉBEN
Az ilyen kérdések jogosnak tűnnek, minthogy ez a történet első olvasatra valóban ellentétesnek látszik minden más bibliai könyvvel, a Bibliában kanonizált irat tartalmával. Eszter Könyve olyan történetet mond el, amelynek a főszereplői befolyásolható király, akaratos királynék, gonosz főminiszter és okos és népét szerető udvari férfiú. A tíz rövid, de eseményekben gazdag részben sehol sem lelhetjük nyomait Jeremiás, vagy Jesájá próféta szigorú intelmeinek, vagy Mózes követendő törvényeinek. A tíz, sok eseményt elbeszélő rész egyetlen egyszer sem említi az Örökkévalót, és nyomát sem találjuk bármiféle teológiai fogalomnak, vagy teológiai képnek. A történetben kétségtelenül jelen lévő zsidók, vagy a néven nevezett Mordecháj (Mardókeus stb.) a gyász jeleként magukra szórt hamu és a felöltött zsákruha kivételével nem követik a zsidó vallás egyetlen előírását sem, sőt Mordecháj gyámleánya, Eszter, korábbi, valódi zsidó nevén, Hadasszá, akit saját gyermekeként nevelt fel, feleségül megy egy nem-zsidó férfihoz, és egy olyan társadalomban készül élni, amely nem vonzódik a zsidókhoz. Mai fogalommal élve antiszemita. Annak érdekében, hogy királyné maradhasson és továbbra is a királyi palotában lakhasson, elhallgatja származását, valódi nemzetét, rokonságát, és nem gyakorolja a mindennapokra vonatkozó zsidó törvényeket, és nem a zsidó szokásoknak megfelelően él, sőt, eredeti zsidó neve, Hadasszá helyett egy valódi perzsa nevet, Esztert, visel, ami Csillagot jelent. A Csillag nevet viselni a zsidóknál, a bálvány-tisztelet egyik jele, ami nagy bűnnek számított. Ennek ellenére Eszter királyné semmi olyat nem tesz, ami előmozdítaná az ő, vagy a népe asszimilációját, de nem is sugall ilyet. Ellentétben a korábban elmondottakkal, meg kell jegyezni, hogy a Talmud egyes bölcsei szerint – akik áttekintették a zsidó nép több ezer esztendős történetét – a Tórát kétszer kapta meg a zsidó nép: egyszer a Szináj-hegyen, Mózes közvetítésével, és másodszor Perzsiában, Eszter által. A Talmud ugyanezen bölcsei azt állítják, hogy az, ami Eszter Könyvében, a M’gillában áll, az maga a csoda, és Eszter Könyve nélkül Bibliánk, a T’nach, nem lenne teljes, ugyanis Szent Könyvünkben Eszter Könyvének felemelő és nagyon érdekes szövege képviseli az Isteni Csodát. A Biblia többi könyvének legtöbbje Izraelben játszódik, a saját országukban élő zsidók zsidó kérdésekkel, főleg vallásiakkal kerülnek szembe, a Kései Próféták (N’viim Áchároním) könyveiben elsősorban magatartásukat elemző, vagy etikai problémákat boncolgató szövegeket találunk. A lényeg az, hogy a Biblia más könyveiben elbeszélt történetek Izraelben, csak zsidó környezetben játszódnak, míg Eszter Könyvének meséje Izraelen kívül, idegen földön, diaszpórában, nem zsidó környezetben, az alapjában véve zsidó ellenes Perzsiában (Iránban) játszódik. Izraelben a zsidók csak saját szokásaik szerint élnek, csakis saját törvényeiknek, saját bíróságaiknak engedelmeskednek. Izraelen kívül nem így van, a zsidókra idegen, gyakran ellenséges (vagy egyenesen zsidó-ellenes) törvények vonatkoznak, felettük idegen, az illető ország bíróságai ítélkeznek. Ha a zsidók saját országukban élnek, az ország kormányzata védelmezi őket. Nem így történt az ókori Perzsiában (Iránban), Eszter királyné idejében, vagy nem így történik a modern Iránban, Ahmadinezsad elnök idején. A zsidók megmenekülése az ókori Iránban, a már tervbe vett és részleteiben is elhatározott és kidolgozott elpusztításuktól, Eszter királyné idejében, szükségképpen isteni beavatkozás következménye lehetett. Ez azért ment végbe, mert az eseményben szereplő emberek nem vártak erre, nem is számítottak rá, hanem saját maguk, Eszter királyné és Mordecháj közbeavatkozásával tettek is az ügy érdekében. Az Örökkévaló ezt látva, avatkozott be, az Ő módján. BORSÁNYI SCHMIDT FERENC
|
ÖRÖMTELI PÚRIMOT
2012. március 4 15:17