Óva inti a támadástól Izraelt

Az államfő megválasztása óta harmadszor volt a díszvendége annak az eseménynek, amelyen hagyományosan mintegy ezer közéleti személyiség, több miniszter, jobb- és baloldali politikusok, valamint zsidó, keresztény és muzulmán vallási vezetők vesznek részt.

Tulajdonképpen Sarkozy az első hivatalban lévő elnök, akivel a CRIF megteremtette ezt a hagyományt. Azzal a washingtoni aggodalommal kapcsolatban, hogy Izrael esetleg megelőző csapást mér Iránra, még mielőtt az iszlám ország atomfegyvert fejleszt ki, Sarkozy hangsúlyozta: „A megoldás politikai, diplomáciai, a szankciókban rejlik, de soha nem katonai. Meg akarjuk értetni ennek az országnak a vezetőivel, hogy átlépték a Rubicont, és akkora biztonságérzetet akarunk adni az izraeli vezetőknek, hogy ne tegyenek jóvátehetetlent.”

A vacsora meghívottai között volt a szocialista Francois Hollande, aki feltehetőleg Sarkozy legjelentősebb elnökválasztási ellenfele lesz. Őt az államfővel ellentétben nem kérték fel arra, hogy beszéljen. Sarkozy beszéde után azonban odament a kormánytagok számára fenntartott asztalhoz, és üdvözölte őt. Majd az AP hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta Hollande: „Kíváncsi vagyok, 2013-ban ki mondja a beszédet ezen a vacsorán.”

Sarkozy a díszvacsora előtt az elnöki palotában fogadta azt az izraeli katonát, Gilád Salitot, akit palesztin szélsőségesek öt évig fogva tartottak a Gázai övezetben, míg végül tavaly októberben több mint ezer palesztin fogolyért cserébe szabadon engedték. Salit fogsága idején a francia elnök is megpróbált közvetíteni szabadon engedéséért.

Nicolas Sarkozy francia elnök ismét   a franciaországi zsidó szervezetek tanácsának (CRIF) a szervezet  vendége volt az évenként megrendezett ünnepi vacsoráján, megerősítette azt a róla alkotott képet, hogy hű barátja Izraelnek, de óva intette a zsidó államot attól, hogy katonai csapást mérjen Iránra az Iszlám Köztársaság feltételezett atomfegyverprogramja miatt.

Az államfő megválasztása óta harmadszor volt a díszvendége annak az eseménynek, amelyen hagyományosan mintegy ezer közéleti személyiség, több miniszter, jobb- és baloldali politikusok, valamint zsidó, keresztény és muzulmán vallási vezetők vesznek részt.

Tulajdonképpen Sarkozy az első hivatalban lévő elnök, akivel a CRIF megteremtette ezt a hagyományt. Azzal a washingtoni aggodalommal kapcsolatban, hogy Izrael esetleg megelőző csapást mér Iránra, még mielőtt az iszlám ország atomfegyvert fejleszt ki, Sarkozy hangsúlyozta: „A megoldás politikai, diplomáciai, a szankciókban rejlik, de soha nem katonai. Meg akarjuk értetni ennek az országnak a vezetőivel, hogy átlépték a Rubicont, és akkora biztonságérzetet akarunk adni az izraeli vezetőknek, hogy ne tegyenek jóvátehetetlent.”

A vacsora meghívottai között volt a szocialista Francois Hollande, aki feltehetőleg Sarkozy legjelentősebb elnökválasztási ellenfele lesz. Őt az államfővel ellentétben nem kérték fel arra, hogy beszéljen. Sarkozy beszéde után azonban odament a kormánytagok számára fenntartott asztalhoz, és üdvözölte őt. Majd az AP hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta Hollande: „Kíváncsi vagyok, 2013-ban ki mondja a beszédet ezen a vacsorán.”

Sarkozy a díszvacsora előtt az elnöki palotában fogadta azt az izraeli katonát, Gilád Salitot, akit palesztin szélsőségesek öt évig fogva tartottak a Gázai övezetben, míg végül tavaly októberben több mint ezer palesztin fogolyért cserébe szabadon engedték. Salit fogsága idején a francia elnök is megpróbált közvetíteni szabadon engedéséért.