„Aki szelektál az értékek között az szerződést szeg”

Európában is gyakran előfordul, hogy csak akkor hivatkoznak a közösen vallott értékek tiszteletben tartására, ha ez az érdekek érvényesülését segíti – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány által szervezett Büszkeség, előítélet és büntetés című nemzetközi konferencián, pénteken, amelyen Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is részt vett. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a rendezvényen arról beszélt, hogy hazánkban húsz évvel a rendszerváltozás után természetes a változás igénye, de jelenleg a gazdasági válság miatt külföldön veszélyesnek tekintenek minden változást. A beszélgetés moderátora Schöpflin György volt.

Az államtitkár a konferencián kifejtette: Magyarország komolyan veszi az uniós kormányközi szerződés aláírásának kérdését, be akarja tartani, amit aláír, ezért megfontoltan dönti el, csatlakozik-e a szerződéshez. Magyarország kitart az „értékek Európája” mellett, mert az EU csak így maradhat erős és egységes – hangsúlyozta.

 

 

 

Németh Zsolt ugyanakkor arról is beszélt arról is, hogy bár a 2009 decemberében elfogadott Lisszaboni Szerződésnek ugyan vannak gazdasági és politikai hiányosságai, de ettől függetlenül érvényben van. Szavai szerint mégis gyakran – időben és térben -, szelektíven alkalmazzák az alapszerződésben foglalt értékeket. Mindezek mellett az államtitkár felhívta arra is a figyelmet, hogy az uniós tagállamok által elfogadott értékek közösek, nem állítható fel köztük sorrend, és nem részesíthető előnyben az egyik a másik rovására.

 

 

 

Megfogalmazása szerint: véleményünk változhat, hogy melyik érték fontosabb, de az összes érték érvényre juttatásának „szerződésben vállat kötelezettségét nem szűnteti meg”. „Aki szelektál az értékek között az szerződést szeg” – emelte ki a politikus. Egy közösség azért foglalja szerződésbe értékeit, mert a szerződő felek ezáltal biztosítják egymást, hogy csak előre kiszámítható közös alapon határozzák meg érdekeiket.

 

 

 

„Így érdekellentéteik sosem mehetnek olyan messze, ami szétfeszítheti az adott közösség kereteit” – fogalmazott Németh Zsolt.

Hosszútávon is működőképes és fenntartható rendszert kell alkotni

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kifejtette: Magyarországon húsz évvel a rendszerváltozás után természetes a változás igénye, de a gazdasági válság miatt külföldön veszélyesnek tekintenek minden változást. Ezért elszántan, nyíltan el kell magyarázni a külföldi országoknak, mi történik Magyarországon – tette hozzá.

Szembe kell néznünk egy sor olyan téves felfogással, amely az elmúlt húsz évünket megmérgezte. Szembe kell néznünk azzal az illúzióval is, hogy egy posztszocialista ország „valóban tud-e egyenértékűen működni a nemzetközi közösségben” – fejtette ki az államtitkár.

 

 

 

Ezzel összefüggésben rámutatott: nem arról van szó, hogy ezek az országok alacsonyabb rendűek lennének a nyugati demokráciáknál, hanem arról, hogy hozzá tudják-e igazítani működő rendszereiket a valósághoz. Szavai szerint az ország működési kereteit olyan formában kell újrarendezni, hogy hosszútávon is működőképes és fenntartható rendszer jöjjön létre.