Az Emlékpontok uniós projekt keretében középiskolás diákok mintegy 3200 interjút készítettek országszerte idős emberekkel, akik személyes emlékeikről beszéltek. A felvételekből 1600 már megtekinthető.
|
Számítanak a hétköznapi történetek és a családok történetei. Nemcsak hogy számítanak, hanem számon is tartjuk ezeket a történeteket – mondta el Navracsics Tibor a program zárórendezvényén. A miniszter beszédében aláhúzta: időben is vannak családtagjaink, akiket talán nem is ismertünk, és azokat is családtagként kezeljük, akik még nem születtek meg. Amikor a történeteket meséljük, tovább adjuk, rendszerbe foglaljuk, akkor tulajdonképpen gyermekeink, unokáink, dédunokáink számára mentjük meg, nekik akarjuk továbbadni ezeket. Így épül fel a nemzet. Nemcsak a töredékes történetekből, hanem ezen történeteknek valamilyen rendszerbe foglalásából – fűzte hozzá. Az egymástól eltérő, sok szempontból különböző életutak, apró történetek, élmények egy nagy láncba fonódva adják meg az önazonosság élményét. Ezért nem mindegy számomra, hogy mi történik egy nyíregyházi, egy mosonmagyaróvári vagy egy pécsi családdal, bár szintén nem mindegy, de sokkal kevesebb közösséget érzek akkor, ha egy lisszaboni család történetét hallom – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
|
Navracsics Tibor fontosnak tarja a Terror Háza azon kezdeményezését, amely célba vette azt a lehetetlennek tűnő feladatot, hogy egy interjúsorozatban megörökítse a közelmúltat, a magántörténeteket, a magántörténelmet. A nemzeti emlékezet fenntartása magában foglalja a felnövekvő, vagy a még meg nem született nemzedékek emlékezetének a megteremtését is – hangsúlyozta a miniszter. Az, hogy ki milyen következtetést von le ezekből az interjúkból saját és a közösség életére vonatkoztatva, ez bizony már a nemzet jövőjéhez tartozik – fűzte hozzá. Nap mint nap arra hivatkozunk, s azon kesergünk, hogy kormányról kormányra mindent újraírunk, de vannak olyan apró szálai az életnek, ahol a folytonosság legalább ennyire fontos – mondta el Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott Bajnai Gordonnak, aki annak idején az európai uniós forrásokért felelős miniszterként támogatásra méltónak találta a projektet, és Schmidt Máriának, hogy megvalósították azt.
„Aki búcsúzik, nem szabad, hogy magával vigye személyes sorsa minden gazdagságát”
Schmidt Mária elmondta, az Emlékpontok projektet közel három éven át tervezték, mintegy tízezer embert, történészeket, kutatókat, szakértőket, tanárokat, diákokat és idős emlékezőket mozgattak meg. Az első munkaanyag 2007. februárjában készült el, a projekt támogatási szerződését 2009. októberében írták alá. Az elkészült több mint 3200 interjúban a kérdezők középiskolai diákok voltak, nem pedig történészek. A diákok szégyen nélkül kérdeznek vissza, nem rejtik el tudatlanságukat sem, az idős interjúalanyok pedig mintha életük legfontosabb feladatát teljesítenék: beszélnek és magyaráznak – emelte ki az Emlékpontok projekt szakmai vezetője. Aki közénk születik, nem marad tudás nélkül, aki pedig búcsúzik, nem szabad, hogy magával vigye személyes sorsa minden gazdagságát –jegyezte meg.
|
A kárpát-medencei magyarság olyan történelmi tapasztalat és olyan mérhetetlen tudás birtokában van, mely minden elképzelhető élethelyzetre kínál pozitív mintát. Nemzeti közösségünk tapasztalati kincse olyan energiákat szabadít fel bennünk, melyek minden válság és átalakulási folyamat ellenére képessé tesznek bennünket a túlélésre – fogalmazott Schmidt Mária. Nagyszülők és unokák. E két egymástól távolinak tűnő nemzedék között olyan erős a vonzódás, hogy amennyiben elősegítjük találkozásukat, azonnal és szeretetben kapcsolódnak össze – hangsúlyozta az interjúk fontosságát a múzeum főigazgatója.
