Bécsi konferencia: a kormányoknak is van feladatuk az internet szabadságának biztosításában

A kormányoknak az internet szabadságához kapcsolódó feladataira hívták fel a figyelmet nemzetközi szervezetek média- és emberi jogi illetékesei pénteken egy bécsi konferencián.

Az államnak biztosítania kell a jogok, így a szólásszabadság egyetemes érvényesülését, az interneten is. Emellett az internet szabadsága jogok egész sorával függ össze, például a kormányzati döntések átláthatóságával, az oktatáshoz való joggal, a kutatás szabadságával és a kulturális sokszínűséggel. Az internethez való hozzáférés minél szélesebb körben való megteremtésének kiemelt helyet kell kapnia a kormányok tevékenységében – hangsúlyozta Frank La Rue, az ENSZ emberi jogi különmegbízottja.
Az internet szabadsága esetében nem új jogokról van szó, hanem meglévő jogok, mint a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás és az információhoz való hozzáférés új eszközéről – mondta La Rue az Európa Tanács és az osztrák külügyminisztérium pénteken véget ért kétnapos konferenciáján. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy erősödő jelenség az újságírókkal szembeni erőszak és a véleménynyilvánítás kriminalizálása.
Az ENSZ illetékese és Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője egyaránt hangsúlyozta, nem szabad, hogy az államok visszaéljenek az állampolgáraik jogait és biztonságát védő intézkedésekkel.
A demokratikus kormányoknak kötelességük olyan környezetet teremteni, amelyben nem sérül a szólásszabadság, de a valóságban diktatúrák és demokráciák egyaránt cenzúrázzák az internetes tartalmakat – mondta a sajtószabadság-képviselő. Véleménye szerint ez részben arra vezethető vissza, hogy a kormányok ebben látják feladatukat a terrorizmussal, a gyermekpornográfiával és a hasonló jelenségekkel szembeni védekezésben. Sok esetben azonban – mondta – a jogok védelme csak ürügyként szolgál a bíráló hangok elhallgattatásához.
Diktatúrák sikeresen alkalmazzák az internet cenzúrázásának, korlátozásának újabb és újabb eszközeit. Mijatovic példaként említette, hogy Irán azzal védekezik: nem blokkolja az internetes adatforgalmat, „csak lelassítja”. Kitért arra is, hogy egyes országok, így Oroszország, Kína, Üzbegisztán és Tádzsikisztán földrajzi korlátozásokra, úgynevezett „regiónetek” kialakítására törekednek.
Az EBESZ tisztségviselője úgy vélekedett, hogy nem reális az egyes szakértők által is osztott vélekedés, amely szerint az internetet természetéből fakadóan végső soron nem lehet korlátozni.
Jan Jarab az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHCR) az Európai Unió területén illetékes regionális igazgatója egyetértett La Rue-vel abban, hogy az internet szabadsága kulcsfontosságú a szólásszabadság szempontjából.
Beszélt arról is, hogy az állam kötelessége védeni állampolgárait az emberi jogoknak a gazdasági szereplők általi, interneten elkövetett megsértésével szemben. Az ENSZ a közelmúltban szakértői bizottságot hozott létre a témában.
Jarab szintén arra figyelmeztetett, hogy az államok sokszor visszaélnek a jogvédelem feladatával és politikai cenzúrát gyakorolnak. A demokratikus országok az előtt a kihívás előtt állnak, hogy az új biztonsági kockázatokat képesek legyenek kezelni anélkül, hogy „túlreagálnák” azokat, s fennmaradjon a „nem annyira új, de újabban nagy fontosságot nyert” hatalmi egyensúly az állam és a felelősségüket esetenként megkerülő gazdasági szereplők között – mondta.
A konferencia előestéjén Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára és Michael Spindelegger osztrák alkancellár, külügyminiszter közösen szorgalmazta az emberi jogok betartását, az interneten is. A rendezvény az Európa Tanács Internet és kormányzás – 2012-15 elnevezésű stratégiáját hivatott előkészíteni.