Százhúsz éve, 1891. október 12-én született a németországi Breslauban (ma: Wroclaw, Lengyelország) Edith Stein – későbbi nevén: Szent Teréz -, a katolikus egyház első zsidó származású szentje az őskeresztények kora óta.
Ortodox zsidó családban jött a világra, de már 13 évesen ateista lett. A göttingeni egyetemen tanult, majd Edmund Husserllel megismerkedve annak filozófiáját, a fenomenológiát kezdte tanulmányozni. Huszonöt évesen filozófiai doktorátust szerzett. (A fenomenológia a jelenségeket tapasztalatok alapján írja le, és nem használ elméleteket a magyarázatokhoz.)
Élete 1921-ben változott meg, amikor elolvasta a misztikus Ávilai Szent Teréz önéletrajzát. A megrázó élmény hatására megkeresztelkedett, feladta egyetemi állását, és a speyeri dominikánus leányiskolában kezdett tanítani. Elmélyedt a katolikus filozófiában, lefordította Aquinói Tamás Az igazságról című művét. 1932-ben a münsteri pedagógiai intézet előadója lett, de a következő évben a nácik uralomra jutása után el kellett hagynia állását. Már 1933-ban levélben kérte XI. Pius pápát a nemzetiszocializmus nyilvános elítélésére, válaszként azonban csupán pápai áldást kapott. (A katolikus egyház feje ezt csak 1937-ben a német nyelven írott Mit brennender Sorge – Égő aggodalommal című enciklikájában tette meg.)
Steinnek felajánlották, hogy utazzon Dél-Amerikába, de ő szülőföldjén maradt. 1933-ban bevonult Ávilai Teréz 1562-ben alapított sarutlan karmelita rendjének kölni kolostorába; a következő évben beöltözött, szerzetesi neve Keresztes Terézia Benedikta lett. A zárdában fejezte be Véges és örök lét című művét, amely modern értelmezésben próbálta összehangolni Aquinói Tamás és Husserl filozófiáját.
Elöljárói a náci fenyegetés elől 1939-ben Hollandiába, az echti karmelita rendházba helyezték, ekkor született írásai már csak halála után jelenhettek meg. Stein hite szerint a zsidók a megkülönböztetés és az üldöztetés révén részesednek Krisztus keresztjében. Minél inkább tombolt a náci zsidóüldözés, ő annál többször ajánlotta fel életét Istennek – áldozatként a zsidó népért. 1942-ben a holland püspöki kar pásztorlevélben szállt szembe a zsidóüldözéssel, „válaszul” a német megszállók minden nem árja származású katolikust internáltak. Terézia Benediktát és szintén áttért nővérét, Rosát az átmeneti táborból 1942. augusztus 7-én indították útnak Auschwitz felé, ahol megérkezése után, augusztus 9-én a gázkamrába küldték. A halált felkészülten fogadta, élete végéig népéhez tartozónak mondta magát, de olyannak, aki „megtalálta a Messiást”. Hamvait a közeli Sola folyóba borították, így sírja nincs. Ahol most a gázkamra alapzatának maradványai láthatóak, emlékművet emeltek neki.
Edith Steint II. János Pál 1987. május 1-jén avatta boldoggá Kölnben, majd 1998. október 11-én emelte a szentek közé Wroclawban. A pápa 1999. október 1-jén Edith Steint Sienai Szent Katalin és Svájci Szent Brigitta társaságában Európa patrónusaivá nyilvánította.
Edith Stein életéről Mészáros Márta olasz-francia-lengyel-magyar koprodukcióban készített filmet A hetedik szoba címmel.
