A védelmi kiadások ésszerűsítéséről tárgyaltak a NATO-országok miniszterei

 Nem törekszik a NATO jelentősebb szerepre Líbiában az ENSZ-felhatalmazás alapján teljesített katonai küldetés befejezése után, de nem is zárkózik el eleve attól, hogy az új tripoli vezetés kérése esetén valamilyen támogatást nyújtson az észak-afrikai országnak – mondta Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára csütörtökön Brüsszelben, a NATO-országok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján.

Az észak-atlanti szövetség az ENSZ Biztonsági Tanácsa által adott felhatalmazás alapján arról igyekszik gondoskodni, hogy a líbiai harcok során megvédelmezze a polgári lakosságot, illetve betartassa az ország légterében a repülési tilalmat, a tenger felől pedig a fegyverszállítási tilalmat. A NATO-országok védelmi miniszterei egyetértenek abban, hogy a líbiai civil lakosság oltalmazását folytatni kell mindaddig, amíg a veszélyeztetettség fennáll.
Leon Panetta amerikai védelmi miniszter újságírók előtt kifejtette: az, hogy a katonai küldetés mikor érhet véget, több tényezőtől függ. Első helyen említette a Szirt körüli harci helyzet alakulását, de szintén fontos mérlegelendő szempontnak nevezte azt, hogy az eddigi kormányerők képesek-e még az ellenük harcolókon túlmenően a polgári lakosokat is fenyegetni, illetve hogy Moammer Kadhafi eddigi líbiai vezető képes-e még valamilyen parancsnoki szerepet betölteni a megmaradt ellenálló erők fölött.
Rasmussen helyzetértékelése a mostani miniszteri tanácskozás végén az volt, hogy a művelet befejezése „látótávolságba került, Kadhafi erői vesztett ügyért harcolnak, a civil lakosság fenyegetettsége enyhül, a legutóbbi líbiai pozitív fejlemények visszafordíthatatlanok”.
Szó volt a miniszteri tanácskozáson Afganisztánról is. Hende Csaba honvédelmi miniszter, aki Magyarországot képviselte a kétnapos értekezleten, újságíróknak elmondta: a magyar kormány összehangolja a NATO-elképzelésekkel most készülő saját középtávú Afganisztán-stratégiáját. Az afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) 2014-re teljesen át kívánja adni az afgán fegyveres erőknek az ország biztonságáért viselt felelősséget, és attól fogva inkább csak kiképzési, mentorálási feladatokat akar ellátni a közép-ázsiai országban.
A magyar kormány Afganisztán-politikája változatlan – szögezte le Hende Csaba. Beszámolt a magyarok legújabb afganisztáni tevékenységéről, arról, hogy egy Szolnokról érkezett kisebb csoport szeptember eleje óta Herát tartományban olasz vezetés alatt Mi-17-es helikopterek vezetését oktatja afgán pilótáknak.
A Baglán tartománybeli újjáépítési csoport mandátumát a múlt héten hosszabbította meg további egy évvel a magyar kormány. Eddig mintegy kétezer magyar katona vett részt hosszabb-rövidebb ideig a 2006 óta működő újjáépítési csoport tevékenységében. Rajtuk kívül több mint ezer magyar katonai szerzett Afganisztánban tapasztalatokat.
A brüsszeli védelmi miniszteri tanácskozáson beszéltek arról is, hogy a NATO igyekszik szabadulni a mellőzhető költségektől, áramvonalasítja saját intézményrendszerét, és igyekszik okosan összehangolni a tagállamok védelmi célú kiadásait. A NATO parancsnoki struktúrájának átalakítása révén 3 ezerrel csökken a beosztások száma. Ezzel kapcsolatban a honvédelmi miniszter elmondta, hogy Magyarországon ugyanilyen folyamat zajlik. Az idén ezer fővel csökkentik a Honvédelmi Minisztériumban, az összhaderőnemi parancsnokságon, a háttérintézményekben, valamint egyes alárendelt szervekben szolgálók számát. Mindez – mondta Hende – a katonai képességeket nem csorbítja, hanem ellenkezőleg, a honvédség erősítésének irányába mutat.
„A magyar honvédség folyamatosan erősödik, és az országvezetés a költségvetési nehézségek, a gazdasági válság ellenére eltökélt a védelmi képességek jelentős mértékű emelése ügyében” – mondta Hende Csaba.
A kétnapos tanácskozás első napján esett szó a magyar szemszögből különösen fontos koszovói NATO-műveletről. Koszovóban a legutóbbi események fényében törékenynek tekinthető a biztonsági helyzet, és még nem érettek a feltételek az ottani, NATO vezette nemzetközi erő, a KFOR létszámának további csökkentésére – tájékoztatta Hende Csaba az MTI-t a NATO-erők európai parancsnokának helyzetértékeléséről. Az atlanti szövetség védelmi minisztereinek többsége egyetértett James Stavridis amerikai tengernagy ezen álláspontjával – tette hozzá.
A KFOR létszáma korábban hosszú ideig 17 ezer fő volt. A biztonsági helyzet fokozatos javulásával párhuzamosan, a Gate-1-nek és Gate-2-nek nevezett két szakaszban mintegy 5500-ra csökkentették a létszámot. Idén ősszel tervezték a Gate-3-as fázis bejelentését, amelynek nyomán 2500 alá csökkenne a KFOR-létszám. Ezt azonban most elhalasztják, és a NATO katonai vezetése a jövő év elejéig nem kívánja kezdeményezni a Gate-3 végrehajthatóságának a megvizsgálását sem. Hende Csaba azt mondta az MTI-nek: Magyarország szerint a KFOR esetleges későbbi további létszámcsökkentése ügyében óvatosan kell eljárni, és minden lépés megtétele előtt meg kell vizsgálni, hogy adottak-e a feltételek. Jelenleg mintegy 250 magyar katona teljesít szolgálatot Koszovóban a KFOR kötelékében.

MTI/BPI