Megszakadtak a tárgyalások Kadhafi erői és a lázadók között
Moammer Kadhafi utolsó bástyáinak pereméig nyomultak a lázadók vasárnap, előkészítve a terepet egy végső rohamra, miután lejár a Kadhafihoz hű erők számára adott ultimátum. Az ezredes erői Szirtét, Bani Walidot és néhány maroknyi települést tartanak már csak irányításuk alatt, de a lázadók közölték velük, hogy szombatig kapnak időt a megadásra, ellenkező esetben fegyveres harcra fog sor kerülni. „Adtunk nekik esélyt, hogy kijöjjenek és a megadásról tárgyaljunk”- jelentette ki Ahmed Bani, a Nemzeti Átmeneti Tanács védelmi minisztériumának szóvivője. A CNN tájékoztatása szerint ennek ellenére úgy tűnik, hogy a lázadók azt tervezik, hogy benyomulnak Bani Walidba, mielőtt lejár a határidő. A városban van a legerősebb bázisa a Kadhafihoz hű erőknek.
Közben Kadhafi egyik fia a CNN egyik tudósítójával folytatott telefonos beszélgetésben elismerte, hogy jól haladtak a tárgyalások a lázadókkal a tűzszünetről, egészen addig, amíg testvére, Saif al-Islam néhány napja „agresszív” hangnemben szólalt meg a kamerák előtt. Saadi szerint ezért nem vezettek eredményre a tárgyalások, mindenesetre reméli, hogy a Nemzeti Átmeneti Tanács kész benyomulni Bani Walidba. Saadi azt is elmondta, hogy nem lát további reményt a megegyezésre.
A lázadók főtárgyalója, Abdallah Kinshel elmondta, hogy a tárgyalások azért fulladtak kudarcba, mert a helyi vezetők nem jöttek el a megbeszélt találkozó helyére – egy mecsetbe a városon kívül -, helyette arra szólították fel a lázadók vezetőit, hogy menjenek be a városba, fegyverek nélkül. Az anti-kadhafista erők ezt visszautasították. „A megegyezés már nem rajtunk múlik”- jelentette ki Kinshel, majd hozzátette, hogy a katonai alakulatok már elhatározták, mi legyen a következő lépés.
Vasárnap délután egyébként az al-Dzsazíra katari hírtelevízió tudósítója a Nemzeti Átmeneti Tanács katonai vezetőjére, Abdul Hakim Belhadzsra hivatkozva arról számolt be, hogy a testület tagjai tudják, hol rejtőzködik az ország eddigi vezetője, Moammer Kadhafi. A rejtekhely nevét nem árulták el az al-Dzsazírának.
Folytatta a bombázást a NATO
Katonai laktanyákat, egy rendőrségi tábort és egyéb célpontokat bombázott vasárnapra virradóra Szirt, illetve Hun város közelében az észak-atlanti katonai szövetség.
A NATO légiereje támadta továbbá a Tripolitól 140 kilométerre délkeletre lévő Bani-Valid város környékén található lőszerraktárat, a háborúban központi szerepet játszó Miszráta város felkelői pedig ellenállás nélkül foglaltak el két katonai tábort a város szélén.
A Bani-Validot körbezáró lázadók eközben bejelentették, hogy készek erővel bevenni a területet. Több ezer fegyveres felkelő gyűlt össze az elmúlt napokban a sivatagban elterülő város környékén, a legközelebbi erők mindössze 15 kilométerre vannak Bani-Valid központjától.
Ahmed Bani ezresed, a felkelők bengázi székhelyű katonai szóvivője azt mondta, hogy a városban meghatárzó többségű varfala törzs tagjai megosztottak azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzanak-e a felkelőkhöz. Bani véleménye szerint a legnagyobb líbiai törzs tagjai inkább megadják magukat, mintsem egymás vérét ontsák.
Moammer el-Kadhafi líbiai vezető múlt heti videoüzenetében úgy fogalmazott, hogy a varfala egyike lesz azon törzseknek, amelyek a végsőkig védelmezni fogják őt.
Szorul a hurok Kadhafi körül
A líbiai átmeneti kormány közölte, hogy fegyveresei közelítenek Moammer el-Kadhafi megmaradt bástyáihoz, de ellentmondásos információk érkeznek arról, hogy ezek az erők milyen gyorsan haladnak.
Bár a NATO támogatta Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) vezetője többször is elmondta, hogy a vérontás elkerülésére hagynak egy hetet Kadhafi erőinek arra, hogy megadják magukat, az új vezetés fegyveresei két fontos város közelében már készek a támadásra. Kadhafi egyik szóvivője kijelentette viszont, hogy szóba sem jöhet a megadás, hozzátéve, hogy a legjelentősebb törzsi vezetők továbbra is lojálisak Kadhafihoz.
Kína miatt nincs pénz
Musztafa Abdeldzsalil, az ÁNT elnöke szombati bengázi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Kína akadályozza a külföldi bankokban befagyasztott líbiai vagyon felszabadítását. Mahmúd Dzsibril lázadóvezér ezért találkozott a kínai kormány képviselőjével, hogy magyarázatot kérjen Peking álláspontjára – tette hozzá.
Egyelőre nem tudni, hogy Kínának mi a kifogása. Kína ugyan nem ismerte el az ÁNT-t Líbia legitim vezetésének, de jelentős szerepet tulajdonított neki az ország jövőjében. Az ÁNT szóvivője szerint Kína azokat az érdekeit védi Líbiában, amelyeket Kadhafi uralma alatt szerzett meg. Samsziddin Abdulmola elmondta, hogy Kína csütörtökön hozzájárult ugyan 15 milliárd dollárnyi líbiai vagyon felszabadításához, de többhöz nem. A többi felszabadítását ahhoz fogják kötni, hogy érdekeik megmaradnak az országban. Amerikai lapértesülések szerint egyébként a felkelők olyan dokumentumokra leltek, melyek igazolják, hogy Kína 200 millió dollár értékben kínált eladásra fegyvereket Kadhafihoz hű erőknek a közelmúltban.
Kuba nem ismeri el a lázadókat
Kuba bejelentette szombaton, hogy visszahívja líbiai nagykövetét, megszünteti tripoli diplomáciai képviseletét, és megismételte, hogy nem ismeri el az lázadók átmeneti kormányát. Elítélte a NATO katonai beavatkozását, amely hozzájárult Kadhafi hatalmának megdöntéséhez, és több ezer civil halálát okozta. Figyelmeztetett, hogy a NATO viselkedése hasonló körülményeket tud teremteni Szíriában egy külső katonai beavatkozáshoz.
A CIA és az MI6 is együttműködött a líbiai titkosszolgálattal
A Time magazin közben titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra: az amerikai, a brit és a líbiai titkosszolgálat által folytatott levelezést tartalmazó iratokból, amelyekre egy jelöletlen épületben találtak rá Tripoliban, kiderült, hogy az amerikaiak 2002 és 2004 között terrorizmussal gyanúsított személyeket adtak át kihallgatásra Líbiának. Mi több, a CIA érdeklődést mutatott az után, hogy az észak-afrikai ország területén rész vehessen a vallatásban. Az amerikai kémszervezet egy „Steve” nevű embere Musza Kuszától, a líbiai hírszerzés volt vezetőjétől kérte, hogy CIA állandó képviseletet létesíthessen a hazájában. (Erről bővebben itt olvashat)
A Tripoliban talált titkos dokumentumokból az is kiderül, hogy a brit hírszerzés (MI6) az elmúlt években segített a Kadhafi-rezsimnek líbiai ellenzékiek elfogásában.
A liberális Independent on Sunday újságírói Musza Kuszának, a líbiai hírszerzés egykori vezetőjének irodáiban bukkantak az iratokra. A lap vasárnapi ismertetése szerint az egyik dokumentumból például kiderül, hogy az MI6 információi alapján fogtak el és szállítottak Líbiába az amerikaiak egy Abdel-Hakim Belhadzs nevű vezető líbiai ellenzékit, aki ma a Tripoliban tevékenykedő felkelő erők katonai parancsnoka. A riport szerint a Kadhafi-rezsim hatóságai Belhadzsot kínvallatásnak vetették alá.
„Figyelemreméltó kapcsolat”
Az MI6 meg nem nevezett operatív tisztje a Musza Kuszának írt – az Independent on Sunday által most megtalált és ismertetett – levélben külön emlékeztette a líbiai hírszerzés akkori első emberét arra, hogy a brit felderítés szolgáltatta az információt Belhadzs elfogásához. „Ez a legkevesebb, amit megtehettünk önnek és Líbiának, demonstrálandó azt a figyelemreméltó kapcsolatot, amelyet az évek során kiépítettünk” – áll az MI6 tisztjének vasárnap idézett levelében.
A nyugati kormányok az évekig Musza Kusza által vezetett líbiai külső hírszerzést teszik felelőssé a lockerbie-i repülőgép-robbantásért, Nagy-Britannia történetének legvéresebb terrormerényletéért.
Az amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel a skóciai Lockerbie kisváros felett felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas és a roncsok által jelentős részben letarolt városka 11 lakója.
London és Washington 1991-ben büntetőeljárást kezdeményezett két líbiai titkos ügynök ellen, akiket a bomba elhelyezésével vádoltak. Tripoli, ENSZ-szankciók nyomása alatt, végül kiadta a két körözött ügynököt. Egyiküket, Abdel-Bászet Ali Mohamed al-Megrahit 2001. december 31-én életfogytiglani börtönre ítélte az eljáró skót bíróság, amely – a kiadatás fejében semleges ítélkezési területhez ragaszkodó líbiai álláspont miatt – Hollandiában ült össze.
A rákbetegségben szenvedő Megrahit a skót kormány két éve méltányossági megfontolásokból szabadon engedte; a döntés komoly belpolitikai és nemzetközi súrlódásokhoz vezetett. A volt líbiai ügynök elengedését annak idején nyíltan bírálta az amerikai kormány is.
Titkos megbeszélés a klubban
Musza Kusza a líbiai ügynök szabadon engedését célzó tárgyalások egyik irányítója volt, és kulcsszerepet játszott Líbia és a Nyugat viszonyának rendezésében a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletek után. Brit sajtóértesülések szerint Musza Kusza – aki az idei év elejéig a Kadhafi-rezsim külügyminisztere volt, és a NATO-hadműveletek kezdete után Nagy-Britanniába dezertált – információval látta el a nyugati kormányokat az al-Kaida terrorhálózatról és más iszlám terrorista csoportokról.
Ezt az értesülést látszik alátámasztani az Independent on Sunday által Tripoliban talált dokumentumok egyike is. E feljegyzés szerint Musza Kusza – akkor még a líbiai külső hírszerzés vezetőjeként – 2003 decemberében, egy előkelő londoni klubban titkos megbeszéléseket tartott az akkori munkáspárti brit kormány vezető tisztviselőivel. A londoni találkozón jelen volt az MI6 három magas rangú tisztje, valamint a CIA két illetékes igazgatója is.
Az Independent on Sunday szerint Musza Kusza részvétele a londoni megbeszélésen „rendkívüli” jelentőségű, ugyanis a líbiai kormánytisztviselő – aki korábban Líbia londoni nagykövete is volt – akkoriban hivatalosan ki volt tiltva Nagy-Britanniából líbiai ellenzékiek elleni merényletek szervezésének gyanúja miatt.
