A palesztin állam egyoldalú kikiáltása gazdasági öngyilkosság lehet

Az izraeli Jerusalem Post elemzése arra figyelmeztet, hogy a palesztinai arabok államának egyoldalú elismerése – Izrael tárgyalási javaslatainak a félresöprésével – politikailag korai, gazdaságilag pedig öngyilkosság lehet Ramallah számára.

A Palesztin Hatóság külügyminisztere Rijád al-Malki szombaton tájékoztatta Ban Ki Mun ENSZ főtitkárt, hogy a palesztinai arabok szeptember 20-án arra fogják kérni a New York-ban ülésező nemzetközi közösséget, hogy ismerje el „Palesztinát”, mint független államot. A palesztinai arabok egyoldalú terveinél azonban jóval sürgetőbb kérdés az, hogy életképes állapotban van-e a palesztinai gazdaság – írja a Jerusalem Post. A lap szerint a független palesztinai arab állam életképessége elsősorban a gazdasági tényezőkön fog múlni, és nem csupán a politikai döntéseken. Stabil gazdasági képességek nélkül is ki lehet kiáltani ugyan az államot, az azonban így értelmetlen és meggondolatlan lenne.

Ramallah, a Palesztin Hatóság fővárosa: épülő lakások, szállodák, irodaházak és kereskedelmi központok sugallják a gazdasági fejlődést.

Készen áll-e az önálló működésre a palesztinai arab gazdasági szektor? Tény, hogy az elmúlt időszakban meggyőző eredményeket produkált: a Világbank statisztikái szerint 2010 óta 9 százalékkal nőtt Ciszjordániában a GDP. Emellett a folyósított segély összege is lecsökkent, 1,8 milliárd dollárról 1,2 milliárd dollárra, miközben a ciszjordániai vállalkozásoknak nyújtott hitel összege növekedett. Ezzel egy időben a Világbank és az IMF is biztató jelentéseket közölt a ciszjordániai mutatókról.

Azonban nem minden gazdasági mutató kedvező. Egy júniusi ENSZ jelentés arra mutatott rá, hogy Ciszjordániában 21 százalékról 25 százalékra emelkedett a munkanélküliség 2010-ben. Az éves szinten folyósított, mintegy 1 milliárd dolláros külföldi segélyek nélkül a palesztinai arab gazdaság nem működőképes. A Palesztin Hatóság költségvetésének harmada külső támogatásból áll – az amerikai, uniós és arab államokból érkező segélyekből.

Néhány héttel ezelőtt a Palesztin Hatóság komoly válságba keveredett, amikor több beütemezett segély – köztük az Öböl-államok 330 millió dolláros utalása – nem érkezett meg a ramallahi számlákra. Volt már arra precedens, hogy az arab államok nem teljesítették a Palesztin Hatóságnak tett ígéreteiket. Erre azért sor kerülhetett azért, mert belefáradtak a támogatásba, vagy azért, mert bizonytalanok a Fatah-Hamasz kiegyezést illetően.

Ez utóbbi tényező az amerikai segély miatt különösen fontos. A Hamaszt az Egyesült Államok 1995 óta terrorszervezetként tartja számon. Nem véletlen tehát, hogy a Kongresszus azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti a segélyek folyósítását, amennyiben a palesztinai arab államot egy Fatah-Hamasz egységkormány vezetésével kiáltják ki.

Jelentősebb tény azonban az, hogy a Palesztin Hatóság komolyan függ Izraeltől: a ciszjordániai Központi Statisztikai Hivatal szerint a zsidó állam importálja a palesztin termékek mintegy 89 százalékát. A Palesztin Hatóság az izraeli adóbevételektől is függ: Jeruzsálem begyűjti az adók egy részét, majd azt visszautalja a ramallahi számlákra. Májusban Izrael ideiglenesen felfüggesztette ezt a tranzakciót, míg a Fatah bizonyította, hogy az összeg nem fog az Izrael által terrorszervezetként számon tartott Hamasz számláin landolni. A rövid cezúra ellenére a Palesztin Hatóság kénytelen volt felére csökkenteni az összes közalkalmazottjának a fizetését augusztusban. Ez pedig arra figyelmezteti a palesztinai arabokat, hogy amennyiben Izrael felfüggeszti a gazdasági együttműködést, a Ramallah fizetésképtelenné válhat.

A palesztinai arabok egyoldalú törekvése, hogy az ENSZ segítségével létrehozzák Palesztinát nem csak politikailag korai döntés, de Ramallah szempontjából beláthatatlan gazdasági következményei lehetnek.

ML / atv.hu / Jerusalem Post/bpi.hu