Halljad Izrael! שמע ישראל A Halljad Izrael augusztus 12-i adásában Dr Feldmajer Péter a Mazsihisz elnöke egy Szarvasi Tóra avatásról számolt be, míg Schön Edina és Burgula András a zsidó színház mindennapjairól, problémáiról és jövőjéről, Darvas István rabbi pedig a Dózsa körzetről és a heti szakaszról beszélgetett Breuer Péter szerkesztő-műsorvezetővel.
Emberség, szeretet és humor a lágerban
Hallgassa meg a teljes műsortAz 1937-ben született szerzőt Tótkomlósról deportálták családjával együtt Bergen Belsenbe 1944-ben. A szűkebb család túlélte a megpróbáltatást, a Tótkomlósi és szélesebb rokonság, közösség számos tagja ugyanakkor soha nem tért vissza. A kötetben szereplő történetek „többnyire a magyar zsidó élet színterein kezdődnek, de ha hőseik átlagosak is, sorsuk tanulságot mutat. Hiába veszi körbe a szereplőket drótkerítés – vallja az író – életük gyökerei a kincses hagyományokba nyúlnak, és a lélek felemelkedik a csodák magasságába”.A vészkorszak epizódjai eddig is megjelentek Benedek István Gábor munkáiban, de a Bergeni keringőben a mozaikkockák egyetlen egésszé állnak össze. A tizenöt elbeszélésből öt ezúttal először kerül az olvasó kezébe, nem egy közülük mélyen személyes történet, mások valóságos kisregényt, szinte filmszinopszist sűrítenek néhány oldalba. A lágerek, az Appelplatz rémségei, a halálmenetek, a háborús borzalmak, a visszatérés csalódásai plasztikusan jelennek meg a kötet lapjain, de az elhurcoltak, az áldozatok mellett nem csak könyörtelen rabtartókkal vagy lelketlen haszonélvezőkkel lehet találkozni: fel-feltűnnek jóakaratú, emberségüket felmutató magyarok, tótok, osztrákok, még német tiszt is akad köztük.
A könyv belső borítóján látható nagy szemű kisfiú bizakodó gyermeki mosolyától történelmi ív vezet a sokat tudó, sokat látott író mai tűnődő portréjáig, de ugyanaz a szempár tekint az olvasóra. A szerző a „sosem feledhető háborúból” is azt emeli ki, hogyan szövődtek a megújulás, a jövő szálai a legnehezebb pillanatokban is, a pusztítás tombolása ellenére, vagy talán éppen azért.
Amit én éltem át és amit én gondolok erről, csak magam tudom elmondani. És aki úgy érzi, hogy e kor felidézése a megtapasztalt sok kegyetlenség ellenére az együttérzés emberi pillanatairól is szól, az nem téved. Olyan emberi momentumok ezek, amelyek az elhurcoltak és sorstársaik tragédiái ellenére nemhogy nem nélkülözik a humort, a szeretetet, éppen ellenkezőleg, ezeket az értékeket sugározzák – mondja új kötetéről Benedek István Gábor
