Izrael sokak szemében idéz fel bibliai tájakat, de a modernizálódás ezeket a földeket sem kímélte: az izraeli nagyvárosokban is létrejöttek a látványt és az életet egyaránt megkeserítő hulladéktelepek.
Tel-Aviv peremén 1952-ben nyitották meg a Tel Hirija szemétlerakó
helyet, ahová összesen 16 millió tonna hulladék került. A helyzet
iróniája, hogy a hirija szó arabul jót jelent, és eredetileg a ma
szemét alá temetett föld minőségére utalt.
A lerakó bűzös, szennyező, 60 méter magas heggyé vált. 1998-ban a
kormány bezáratta, és úgy döntött, hogy a hulladék feldolgozására
modern létesítményt építtet az ország déli, sivatagi
körzetében.
De mi legyen a heggyel?
2003-ban Ariel Saron kormánya úgy határozott, hogy eltűnteti a
város szégyenfoltját, és – dacolva az ingatlan-befektetőkkel, akik
ide is épületeket terveztek – parkot létesít helyén. 2007-ben
kezdődött meg a tájépítés: az Ariel Saron Park elnevezésű beruházás
nyolc négyzetkilométeres park és pihenőközpont létesítését írja elő,
amelyben lesznek vizes térségek, szabad mezők, patakok, tavak,
sétányok, vendéglátó helyek, egy amfiteátrum, 25 kilométernyi
kerékpárút. Amikor majd valamikor teljesen elkészül, háromszor
akkora zöldterület lesz, mint a New York-i Central Park.
Az ambiciózus elképzelés értelmében a környezeti veszélyt jelentő
szeméthegyet nemzeti értékké változtatják. Az erre szolgáló új
technológiák nagy érdeklődést keltenek. Az ENSZ európai gazdasági
bizottságával a helyszínre látogatott Charles Wessner, az amerikai
akadémia tudományos kutatási tanácsának tagja, aki elismerően szólt
arról, hogy milyen eredményesen alakítják át a hulladékanyagokat
felhasználható termékké és energiává. Kiemelte, hogy az izraeliek
újrahasznosított vizet alkalmaznak, ami az egész Közel-Kelet számára
alkalmazható megoldás lehetne.
Gilad Erdan izraeli környezetvédelmi miniszter májusban avatta fel
a park első, 101 ezer négyzetméteres részét, amely magában foglalja
az egykori szeméthegy tetején épült kilátót, nagyszerű panorámával a
tenger és a város felé. Van benne továbbá egy napi 8000 tonnás
teljesítményű hulladék-újrahasznosító központ és egy ökooktatási
centrum gyerekek számára.
A teljes, mintegy 300-400 millió dollár költségű és ma még
bizonytalan határidejű beruházásról már vetítik a videofilmet a
látogatóknak, de az igazsághoz tartozik, hogy az ott bemutatott
létesítményeknek még csak a töredékük készült el.
A munkálatok kezdetét évekig hátráltatta, hogy az
ingatlan-befektetők szemet vetettek a térségre és jogi úton
akadályozták a projekt megvalósítását: több évi pereskedésbe telt,
amíg zöld utat kaphatott Tel-Aviv ambiciózus zöld terve.
